Eltörli a stabilcoin-birtoklási korlátot a Bank of England
A Bank of England visszavonta a magánszemélyek stabilcoin-birtoklására vonatkozó tervezett felső korlátot, és kedvezőbb tartalékképzési szabályokat határozott meg a rendszerszinten jelentős stablecoinokra vonatkozó végleges politikájában és szabályozási tervezetében.
A brit jegybank az egyéni tulajdon korlátozása helyett most az egyes stablecoinok teljes forgalomban lévő mennyiségét szabályozná. A kezdeti kibocsátási plafon tokenenként 40 milliárd font, vagyis megközelítőleg 52,8 milliárd dollár lenne.
A módosított keretrendszer emellett lehetővé teszi, hogy a stablecoin-kibocsátók tartalékaik legfeljebb 70 százalékát rövid lejáratú állampapírokban tartsák. A korábbi konzultációk során még 60 százalékos felső határ szerepelt a tervekben. A fennmaradó 30 százalékot kamatot nem fizető jegybanki betétben kellene elhelyezni a Bank of Englandnél.
Megszűnik az egyéni stabilcoin-limit
A Bank of England korábbi elképzelése szerint átmeneti korlátozás vonatkozott volna arra, hogy egy felhasználó mekkora mennyiséget tarthat ugyanabból a brit fonthoz kötött stabilcoinból.
A jegybank azonban a végleges szakpolitikai keretben már nem folytatja ezt a megközelítést. A szabályozó nem azt ellenőrizné, hogy egy adott magánszemély tárcájában mennyi stablecoin található, hanem a token teljes kibocsátását korlátozná.
A kezdeti 40 milliárd fontos plafon minden egyes rendszerszinten jelentős stablecoinra külön-külön vonatkozna. Ez azt jelenti, hogy egy kibocsátó az induló időszakban legfeljebb ekkora értékű, brit fonthoz kötött digitális tokent hozhatna forgalomba.
A megközelítés lényegesen egyszerűbb lehet az egyéni tulajdonosi limiteknél, különösen azért, mert a stablecoinok több különböző blokkláncon, tárcában és kereskedési platformon is megjelenhetnek. Egyetlen felhasználó több címen vagy szolgáltatónál is tarthat digitális eszközöket, ami jelentősen megnehezítené a személyenkénti korlátozások betartatását.
A kibocsátási plafon ezzel szemben közvetlenül a stablecoin kibocsátójánál ellenőrizhető. A szabályozó így a teljes forgalomban lévő mennyiség alapján próbálhatja csökkenteni a pénzügyi stabilitási kockázatokat.
Enyhülnek a stabilcoin-tartalékok szabályai
A brit jegybank a stablecoinokat fedező tartalékokra vonatkozó követelményeket is módosította.
A kibocsátók a tartalékeszközök legfeljebb 70 százalékát rövid lejáratú államadósságban tarthatják. Ez 10 százalékpontos emelkedést jelent a korábbi javaslathoz képest, amely még 60 százalékban korlátozta volna az állampapírok arányát.
A fennmaradó 30 százalékot továbbra is kamatmentes betétként kellene elhelyezni a Bank of Englandnél. Ez a jegybank számára közvetlenebb ellenőrzést biztosítana a stablecoin-rendszer egy része felett, és likvid tartalékot teremtene a visszaváltási igények teljesítéséhez.
A szabályozás egyik legfontosabb célja, hogy a felhasználók szükség esetén gyorsan és kiszámíthatóan vissza tudják váltani stablecoinjaikat hagyományos pénzre. A megfelelő tartalékkezelés azért lényeges, mert egy stablecoin csak akkor tudja stabilan tartani a brit fonthoz viszonyított értékét, ha a kibocsátó elegendő és megfelelően likvid fedezettel rendelkezik.
Sarah Breeden, a Bank of England pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke szerint az új intézkedések védelmet teremtenek a digitális pénz új formája számára, miközben támogatják a fizetési innovációt.
Breeden úgy fogalmazott, hogy a keretrendszer fontos mérföldkő a brit fizetési piac választékának és innovációs lehetőségeinek bővítésében. Hozzátette, hogy a szabályozás gyors visszaváltási jogokat, felhasználói biztosítékokat és jegybanki támogatást is tartalmaz.
Az iparág kifogásolta a korábbi terveket
A végleges szabályokat hónapokig tartó egyeztetések előzték meg a brit szabályozók, a digitáliseszköz-vállalatok, a jogi tanácsadók és a lehetséges stablecoin-kibocsátók között.
A Bank of England 2025 novemberében még azt javasolta, hogy az elfogadás kezdeti időszakában egy magánszemély legfeljebb 20 000 font értékben tarthasson ugyanabból a brit stablecoinból. A vállalati felhasználók esetében megközelítőleg 13,5 millió dollárnak megfelelő korlátot terveztek.
A jegybank akkori indoklása szerint az ideiglenes limitek mérsékelhették volna annak kockázatát, hogy a stablecoinok széles körű fizetési használata hirtelen és jelentős betétkiáramlást okozzon a kereskedelmi bankokból.
A korábbi konzultáció azt is előírta volna, hogy a stablecoinokat fedező tartalékok legalább 40 százalékát kamatot nem fizető jegybanki betétben tartsák. A fennmaradó összeget rövid lejáratú brit állampapírokba lehetett volna befektetni.
A kriptoipari vállalatok és a potenciális kibocsátók szerint azonban mindkét szabály komoly akadályokat teremtett volna.
Az egyéni tulajdonosi limitek ellenőrzése különösen nehéznek bizonyulhatott volna. A blokkláncalapú stablecoinok különböző önálló tárcákban, központosított tőzsdéken, decentralizált kereskedési platformokon és intézményi letétkezelőknél is megjelenhetnek. Emiatt nem feltétlenül lenne egyszerű összekapcsolni egy adott személy összes stablecoin-egyenlegét.
Az iparági szereplők arra is figyelmeztettek, hogy a nagy arányú, kamatmentes jegybanki tartalék jelentősen ronthatná a kibocsátás gazdaságosságát. Ha a fedezet túl nagy részén nem keletkezik hozam, az csökkentheti a stablecoin-szolgáltatás működtetéséből származó bevételt, és kevésbé vonzóvá teheti a brit piacot a kibocsátók számára.
Breeden már májusban jelezte, hogy a Bank of England a piaci visszajelzések alapján újraértékeli mind a birtoklási limiteket, mind a tartalékok szerkezetét.
Miért tartott a jegybank a betétkiáramlástól?
A Bank of England többször is arra figyelmeztetett, hogy a stablecoinok tömeges elterjedése jelentős mennyiségű betétet terelhet el a hagyományos kereskedelmi bankoktól.
Amennyiben a lakossági és vállalati ügyfelek bankbetétek helyett egyre nagyobb arányban tartanák pénzüket stablecoinokban, a kereskedelmi bankok finanszírozási szerkezete megváltozhatna. A bankok a betéteket részben hitelezési tevékenységük finanszírozására használják, ezért a nagyobb kiáramlás hatással lehetne a hitelkínálatra és a hitelfelvételi költségekre is.
A jegybank problémája tehát nem önmagában a stablecoin-technológia, hanem annak lehetséges rendszerszintű hatása.
A szabályozó olyan keretrendszert próbál kialakítani, amely lehetővé teszi a fontalapú stablecoinok használatát, ugyanakkor megakadályozza, hogy azok túl gyorsan vagy ellenőrizetlenül növekedjenek. A 40 milliárd fontos kezdeti kibocsátási korlát ezt az egyensúlyt szolgálhatja.
A plafon azt is lehetővé teheti, hogy a brit hatóságok fokozatosan figyeljék meg a stablecoinok hatását a fizetési rendszerre, a banki betétekre és a pénzügyi stabilitásra. A szabályok később a gyakorlati tapasztalatok alapján módosíthatók lehetnek.
A stabilcoin a brit digitális pénzügyi stratégia része
A Bank of England nem önálló, elszigetelt fejlesztésként kezeli a stablecoinokat. A brit jegybank egy szélesebb digitális fizetési stratégiában gondolkodik, amelyben több különböző pénzforma működhet egymás mellett.
Ezek közé tartozhatnak a szabályozott stablecoinok, a tokenizált bankbetétek, a hagyományos kereskedelmi banki pénzek, valamint egy esetleges lakossági központi banki digitális valuta, vagyis CBDC.
A tokenizált bankbetét lényegében egy meglévő banki követelés blokkláncon vagy más megosztott főkönyvi infrastruktúrán megjelenő digitális változata. A stablecoin ezzel szemben jellemzően különálló digitális eszköz, amelynek értékét megfelelő tartalékokkal próbálják egy hagyományos devizához kötni.
Breeden a 2026 májusában megrendezett City Week eseményen arról beszélt, hogy az Egyesült Királyságnak többféle digitális pénz egyidejű működését kellene támogatnia a hagyományos bankbetétek mellett.
A jegybank alelnöke már ekkor jelezte, hogy a Bank of England az egyéni stablecoin-korlátok helyett inkább a teljes kibocsátás szabályozását mérlegeli az elfogadás kezdeti szakaszában.
Gyorsul a tokenizáció az Egyesült Királyságban
A stablecoin-szabályozás átdolgozása egy szélesebb brit tokenizációs folyamat része.
A Bank of England és a Financial Conduct Authority nemrég visszajelzéseket kért a tokenizált értékpapírokra és az ezek kereskedéséhez szükséges piaci infrastruktúrára vonatkozó szabályokról.
Eközben a Bank of England és az FCA közösen működtetett Digital Securities Sandbox programja tovább készül arra, hogy a részt vevő vállalatok kereskedelmi szolgáltatásokat indíthassanak.
A szabályozói tesztkörnyezet célja, hogy a vállalatok ellenőrzött feltételek között próbálhassanak ki blokkláncalapú értékpapír-kibocsátási, kereskedési és elszámolási megoldásokat. Ez segíthet a hatóságoknak abban, hogy valós piaci tapasztalatok alapján alakítsák ki a végleges jogszabályokat.
A stablecoinok ebben az új infrastruktúrában elszámolási eszközként is szerepet kaphatnak. Tokenizált értékpapírok kereskedése esetén ugyanis fontos lehet, hogy a pénzügyi teljesítés ugyanazon vagy kompatibilis digitális rendszeren történjen, mint az eszköz átruházása.
A fontalapú stabilcoinok előtt nyílhat meg az út
A stabilcoinok az elmúlt években gyors növekedést mutattak, miközben a kibocsátók elsősorban gyorsabb, olcsóbb és folyamatosan elérhető fizetési megoldásként népszerűsítették őket.
A technológia különösen a határokon átnyúló tranzakcióknál lehet vonzó. A hagyományos nemzetközi átutalások gyakran több közvetítőn keresztül haladnak, ami növelheti az elszámolási időt és a költségeket. A blokkláncalapú stablecoinok ezzel szemben lehetőséget teremthetnek gyorsabb digitális értéktovábbításra.
A Bank of England végleges megközelítése azt mutatja, hogy a brit szabályozók nem kívánják kizárni ezt az innovációt a pénzügyi rendszerből. Ehelyett olyan feltételeket próbálnak kialakítani, amelyek egyszerre biztosítják a felhasználók védelmét, a gyors visszaválthatóságot és a pénzügyi stabilitást.
Az egyéni birtoklási korlát eltörlése jelentősen javíthatja a brit fonthoz kötött stablecoinok használhatóságát. A kedvezőbb tartalékszabályok pedig üzletileg is vonzóbbá tehetik a kibocsátást, mivel a fedezet nagyobb részét lehet hozamot termelő rövid lejáratú állampapírokban tartani.
A 40 milliárd fontos kibocsátási plafon ugyanakkor azt jelzi, hogy a brit jegybank továbbra is óvatosan kezeli a nagyméretű stablecoinok megjelenését. A cél nem a korlátlan növekedés, hanem a szabályozott és fokozatos bevezetés.
A végleges keretrendszer így kompromisszumot teremt a kriptoipar és a pénzügyi felügyelet szempontjai között: megszünteti a nehezen ellenőrizhető személyes limiteket, enyhíti a kibocsátók terheit, ugyanakkor fenntartja a teljes kínálatra és a tartalékok összetételére vonatkozó szigorú előírásokat.
