Emelkedtek a nyugat-európai piacok, miközben nem látszik az USA és Irán közti konfliktus megoldása
A brit állampapírpiacot kezdetben megnyugtatta, hogy Keir Starmer miniszterelnök a lemondására irányuló nyomás ellenére jelezte, hivatalban marad, a nap folyamán azonban ismét nőtt a bizonytalanság, azt követően, hogy sajtóinformációk szerint a miniszterelnöknek hamarosan párton belüli kihívója lehet. A Siemens bejelentette, hogy az első negyedévben a várakozásokat meghaladó profitot ért el, és egy 6 milliárd eurós, több évre szóló részvény-visszavásárlási programot indít, a papír árfolyama 0,8%-kal emelkedett. A piaci hangulatot továbbra is meghatározta, hogy a befektetők egyelőre nem látnak gyors megoldást az amerikai–iráni konfliktusra, miközben a fókusz fokozatosan a közelgő Trump–Hszi találkozóra helyeződött át, ahol a kereskedelmi kérdések mellett az iráni helyzet is napirendre kerülhet.
Az euróövezetből érkező friss adatok összességében visszafogott, a vártnál kissé gyengébb konjunkturális képet rajzolnak ki. A márciusi ipari kibocsátás havi alapon 0,2%-kal bővült, ami megegyezett a februári adattal, ugyanakkor elmaradt a piac által várt 0,3%-os növekedéstől. Országonként jelentős divergencia látható: Németországban 1,2%-os visszaesés következett be az előző hónaphoz képest, míg Franciaország (+1,0%), Olaszország (+0,7%) és különösen Spanyolország (+2,4%) növekedést mutatott. Éves összevetésben az ipari termelés 2,1%-kal csökkent, ami kedvezőtlenebb a -1,7%-os piaci várakozásnál.
Az euróövezet első negyedéves GDP-növekedése az előzetes adatközléssel megegyezően 0,1%-os volt, ami 2025 második negyedéve óta a leggyengébb ütem. A lassulás hátterében elsősorban az energiaellátási zavarok állnak, miután a közel-keleti konfliktus megakasztotta az olaj- és LNG-szállításokat, ami növekvő inflációs kockázatokat és restriktívebb monetáris politikai kilátásokat eredményezett. A nagy gazdaságok teljesítménye szintén szórt: Franciaország negyedéves alapon stagnált, Hollandia és Olaszország szerény (0,1%, illetve 0,2%) növekedést mutatott, Németország enyhén gyorsult (+0,3%), míg Spanyolország továbbra is kiemelkedett (+0,6%). Éves alapon a GDP-növekedés 0,8%-ra lassult az előző negyedévi 1,3%-ról.
Az euróövezet foglalkoztatása az első negyedévben 0,1%-kal emelkedett negyedéves alapon, ami megfelelt a piaci várakozásoknak, ugyanakkor lassulást jelent az előző negyedévi 0,2%-hoz képest. Ez már a 20. egymást követő növekvő negyedév, ami továbbra is a munkaerőpiac ellenállóképességét mutatja, bár mérséklődő dinamika mellett. Országos bontásban Spanyolországban továbbra is erős maradt a foglalkoztatás bővülése (+0,3%, bár az előző negyedévi 0,8%-ról lassult), míg Németországban immár harmadik egymást követő negyedévben csökkent (-0,1%). Éves alapon a foglalkoztatás növekedése 0,5%-ra lassult, ami 2021 óta a leggyengébb ütem, jelezve, hogy az energiaárak és a gyenge növekedési környezet kezdik fékezni a munkaerőpiaci bővülést is.
Vegyesen zártak tegnap a régiós indexek: a varsói index emelkedett, miközben a budapesti és a prágai index csökkent. A hazai blue chipek közül az MTelekom és a Richter emelkedett, a másik két papír árfolyama csökkent.
A magyar gazdaságból érkező márciusi adatok vegyes képet mutattak. Az építőipari termelés éves alapon 3,9%-kal nőtt, így érdemben korrigált a februári 1,1%-os visszaesés után; a bővülést mind az épületek (+4,4% a korábbi +1,7% után), mind az egyéb építmények (+3,0% a -7,7% után) segítették. Ugyanakkor az első negyedév egészében a szektor teljesítménye még 4,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari termelés ezzel szemben kifejezetten erős képet mutatott: munkanaphatástól megtisztítva éves alapon 3,7%-kal bővült és érdemi fordulatot jelentett a februári 0,9%-os csökkenés után. Az ipari termelés az első negyedév egészében 1%-os éves bővülést mutatott.
forrás: OTP Ébresztő
