Enyhén javult a cégek bizalmi indexe az utolsó negyedévben
A pénzintézet szerint az elmozdulás hátterében az állhat, hogy a cégek a munkaerő, a gazdaságpolitika és a közterhek idei alukását némiképp kedvezőbben látják.
A közleményben idézték Rammacher Zoltánt, a K&H kkv marketing- és értékesítéstámogatási vezetőjét, aki elmondta: általában egy nagyobb visszaesést követően a borúlátó hangulat kissé enyhülni szokott. Most is ez történt, ennek ellenére is pesszimistán tekintenek 2023-ra a vállalkozások, hiszen utoljára hat évvel ezelőtt fordult elő, hogy két egymást követő negyedévben is negatív értéket vett fel a mutató - tette hozzá.
A kutatás szerint továbbra is a legkisebb, 100 millió forint alatti árbevételű cégek a leginkább pesszimisták, várakozásaik mínusz 15-ről mínusz 13 pontra változtak október-decemberben az előző negyedévhez képest.
A 300 millió forint feletti árbevételű középvállalkozások jóval kedvezőbb kilátásokkal indulnak neki az évnek, bizalmuk mínusz 7-ről mínusz 3 pontra erősödött. A 100 és 300 millió forint közötti árbevételű vállalkozások esetében mondható el egyedül, hogy az előző negyedévi rendkívül negatív hangulat jelentősen javult, ugyanis 15 pontos emelkedéssel a bizalmuk nulla ponton áll.
A mezőgazdasági cégek várakozásai továbbra is a pozitív tartományban vannak (7 ponttal), a többi szektor azonban ennél jóval borúlátóbb az új évet illetően. A kereskedelmi cégek bizalma mínusz 15-ről mínusz 9 pontra, a szolgáltató cégeké mínusz 14-ről mínusz 7 pontra korrigált. A leglátványosabb változás az iparban történt, ahol a cégek várakozásai az előző negyedévi sokk után 12 pontot erősödtek, így jelenleg mínusz 6 ponton állnak - ismertette kutatása eredményét közleményében a pénzintézet.
A K&H 2004 óta negyedévente készít felmérést a kkv-k várakozásairól, legutóbb 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság döntéshozóit kérdezték meg az Impetus Research bevonásával 2022. november 7-25. között. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tíz gazdasági tényezőt vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok.