Eredményes volt az újraiparosítás
2020-ig nőtt az ipar súlya
Az ipari termelés 2009. évi drámai csökkenését követően két évig az ipari termelés és exportértékesítés gyors ütemben emelkedett. A 2012. évi visszaesés után az ipar termelése dinamizálódott, és 2013-2015 között az ipar volt a magyar gazdaság motorja. 2017-től a szolgáltató ágazatok termelésének növekedése is felgyorsult, így az ipari termelés további jelentős emelkedése ellenére, súlyuknál fogva a szolgáltatások járultak leginkább hozzá a gazdasági növekedéshez. A járvány miatti korlátozások az ipart súlyosan érintették, így a korábbi növekedési trendek 2020-ban megtörtek.
Exportorientáció előnyei és hátrányai
Az exportorientáció tette lehetővé, hogy a magyar ipar a hazai piac korlátozott keresletét túllépve gyorsan fejlődjön. Ugyanakkor az export magas aránya és a külföldi tulajdonú vállalatok meghatározó részaránya az ipari exportban természetszerűen növeli a magyar ipar termelés kitettségét a globális kereslet hullámzásainak. Ez pozitívumként jelentkezett akkor, amikor egy-egy nagyberuházás évekre dinamizálta az adott alágazat termelését és exportját, de megmutatkozott abban is, ha egy-egy külföldi nagyvállalat magyarországi tevékenységének megszüntetése vagy visszafogása teljes alágazatok termelésében okozott visszaesést. A 2020. évi járvány hatásai különösen súlyosan érintették a járműipart, amely termelésének 10 százalékot meghaladó visszaesése – a járműipar hazai súlyánál fogva – az egész ipar termelését számottevően csökkentette.
Nőtt a hazai beszállítás és a magasabb képzettséget igénylő munkák aránya
Az ipari termelés volumenének növekedése csak az egyik tényezője az ipar GDP-hez való hozzájárulásának. A másik tényező az, hogy az ipari termelés egy egysége átlagosan mekkora hozzáadott értéket hoz létre. E tényező a 2010-2019. évek között tendenciájában csökkent, mivel a legtöbb évben az ipari termelés gyorsabban nőtt, mint az ipari bruttó hozzáadott érték. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy az export importtartalma jobban emelkedett, mint a Magyarországon hozzáadott új érték.
Ugyanakkor az elemzett időszak második felében néhány évben már nőtt a hazai beszállítás, illetve a magasabb képzettséget igénylő munkák aránya is emelkedett, ezt mutatja, hogy az ipari termelés volumene és hozzáadott értéke közel azonos mértékben változott. A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy az ipar GDP-n belüli részarányának változása nagyon hasonló pályát írt le a visegrádi országok és az EU 27 tagállama átlaga tekintetében, azaz 2015-2016-ig emelkedett az ipar részaránya, attól kezdve viszont csökkent.
