Erről szólt Orbán Viktor mai ünnepi beszéde
Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján tartott beszédében kiemelte: "a bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló" Zalaegerszegen ünnepelni, "ahogy ők mondják, csak Zalaegerszegen". Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal - fogalmazott.
Úgy értékelt: méltó helyszín Zalaegerszeg, mert a zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de kitartottak, ameddig lehetett. A zalaegerszegiek "az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek az utcára vonulni", és az utolsók között tették le a fegyvert decemberben - idézte fel.
Emlékeztetett: aztán, amikor elérkezett az idő, "az első adandó alkalommal revansot vettek", hiszen a zalaiak azon kevesek közé tartoznak, akik még a rendszerváltoztatás előtt, 1989 szeptemberében ellenzéki képviselőt juttattak a kommunista parlamentbe. A sorsnak van humorérzéke, az ellenzék akkori győztes jelöltjét ugyanis Marx Gyulának hívták, és ezzel "egy Marx győzte le a marxistákat" - fűzte hozzá.
Orbán Viktor a magyar egyházi világ nagy alakjait méltatva kijelentette: ők nem csak a hit dolgaiban jelentenek igazodási pontot. A nagy magyar katolikus egyházfők nemcsak az evangélium hirdetésében jártak az élen, de útmutatással, tetteikkel életükben és halálukban is "Mária országát, Magyarországot" szolgálták - mondta.
Hangsúlyozta: a legnagyobb magyar egyházfők mindig prófétaként vezették a magyar népet, és "ellátták a szellemi országvezetés feladatát a politikai vezetők mellett, vagy ha kellett - és gyakran kellett - a politikai vezetők helyett is". Mindszenty József ilyen főpap volt - tette hozzá Orbán Viktor.
Kifejtette: Mindszenty "Isten szolgálata közben mindig teljesítette hazája iránti kötelességét is". "Nem akármilyen vezetőnk volt ő, a tűzoszlop feltartóztathatatlanságával haladt az élen" - fogalmazott.
Közölte: a bíboros 56-ban is "mutatta nekünk az utat, és mi, magyarok ezt a szolgálatát sosem fogjuk elfelejteni". Viharos ellenszélben is kitartott a magyarok igazsága mellett - emlékeztetett.
A miniszterelnök azt mondta, a magyarok tudták, hogy a forradalom közepette is szükségük van lelki támaszra, "ezért szabadították ki Mindszentyt a kommunisták börtönéből".
Méltók akarunk lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez, és az 56-os hősök halált megvető bátorságához, ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: ezért avatják fel a Mindszenty bíboros emléke előtt tisztelgő, reményeik szerint zarándokhelyként is szolgáló Mindszentyneumot.
"Abban bízunk, hogy követve a hercegprímás által alapított intézmények hagyományait, ez a hely is megtelik élettel, és minden magyar a maga hasznára fordíthatja Mindszenty József életének tanulságait, tanítását és intelmeit" - fogalmazott.
Hozzátette: Mindszenty József volt az, aki először "nevezte nevén a gyermeket", nem felkelésről, hanem szabadságharcról beszélt. Meggyőződéssel vallotta - idézte fel a miniszterelnök -, hogy mi nem vagyunk ellenségei senkinek sem, minden néppel és országgal barátságban akarunk élni.
Orbán Viktor azt mondta, a "mi igazi tragédiánk", hogy a kommunisták az őket támogató szovjet kalasnyikovok segítségével visszatértek, és béke helyett ott folytatták, ahol október 23-án abbahagyták: osztályharc, proletárdiktatúra, pártállam, politikai börtönök, kivégzések.
Dicsőség az áldozatoknak, tisztelet az ellenállóknak! - hangoztatta.
Jelezte: a magyar állam tartozik Mindszenty József emlékének, mint ahogy tartozásuk van a gyakran mellőzött zalai emberek felé is, akiket előbb a trianoni diktátum, a második világháború után pedig a vasfüggöny szorított az ország peremére.
Emlékeztetett: az elmúlt években a nemzeti kormány sokat tett azért, hogy Zalaegerszeg és Zala vármegye visszatérjen a történelem főutcájára, és ismét fejlődésnek induljon.
Orbán Viktor úgy folytatta, a forradalom hősei nagyon különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta tetteiket, ők mind a szabad Magyarország szerelmesei voltak.
Hozzátette: vállaltak minden veszélyt és kockázatot, mert hittek abban, hogy sikert érhetnek el, és ez a reményük nem volt alaptalan, mert 1956-ban valódi esélye volt Magyarországnak kivívnia a függetlenségét.
A kormányfő szerint 1956-ban minden észszerű feltétel adva volt ahhoz, hogy Magyarországon erőszakmentes legyen az átmenet.
Felidézte, hogy Ausztria 1955-ben nyerte el és biztosította be semlegességét; Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között és jó okkal lehetett feltételezni, hogy az új szovjet vezetés nyitni akar Kelet és Nyugat kapcsolatában.
