Fél százalékos kamatvágás az MNB-től
Óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A megjelent közleményben a jegybank kiemelte, hogy a magyar gazdaságban folytatódott a dezinfláció, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony. A historikusan magas devizatartalék és a folyó fizetési mérleg tartós javulása az ország kockázati megítélésének erősítése irányába hatott, ugyanakkor a romló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások az alapkamat-csökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatását indokolják.
A változékony kockázati környezet továbbra is óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé. A globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai dezinfláció fenntartható folytatása a következő hónapokban óvatos és türelmes monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. Az áprilisban megkezdett új szakaszban a Monetáris Tanács a korábbinál lassabb ütemben haladva, adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről.
Továbbra is reális lehet nyárra a 6,5-7,0 százalékos kamatszint. Virág Barnabás a háttérbeszélgetésen kérdésre válaszolva elmondta, hogy továbbra is reálisnak tartja a korábban megfogalmazott célt, miszerint nyárra a 6,5-7,0 százalékos tartományba csökken az alapkamat, de hangsúlyozta, hogy a kockázatok miatt óvatosan, a beérkező adatok függvényében fognak döntéseket hozni, majd az év második felében még óvatosabban kell majd eljárni. A mai kamatdöntő ülésen a tanács összes tagja egyhangúan az 50 bázispontos kamatvágást támogatta, nem került szóba más opció.
A szolgáltatók visszatekintő árazása emeli az inflációt. Virág Barnabás az inflációs folyamatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a szolgáltatási szektorban lévő vállalatok hibás, visszatekintő árazása visszafogja a dezinflációs folyamatot. A szolgáltatási árak magasabb inflációja egyébként globálisnak mondható jelenség, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető.
Nem okozott pozitív meglepetést a márciusi infláció. Az előző hónapban 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves bázison, mely nagyjából megfelelt az előzetes várakozásoknak. Tavaly szeptember óta ez volt az első hónap, hogy nem a várt alatt alakult az infláció. Éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal, a szolgáltatások ára 9,9 százalékkal emelkedett, míg a fogyasztási adatokkal korrigált háztartási energia 3,1 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 1,8 százalékkal lett olcsóbb. A következő hónapokban a bázishatás miatt fokozatosan némi élénkülésre számíthatunk.
Közeledik az EKB kamatvágása, a Fed viszont kivár. Egyre biztosabb, hogy az Európai Központi Bank június 6-án megkezdi a kamatvágási ciklust, várhatóan 25 bázisponttal fogják csökkenteni a kamatszintet. A visszaszoruló infláció mellett a gyenge kereslet és gazdasági növekedés is indokolja a lépést. Több döntéshozó, köztük Christine Lagarde is jelezte, hogy nem fogják megvárni a Fed lépését, mivel a két gazdasági térség inflációs pályája jelentősen eltér egymástól. Az amerikai jegybank a jelenlegi inflációs és munkaerőpiaci folyamatok alapján legkorábban szeptemberben tudja megindítani a kamatvágási ciklust, mely a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét is jelentősen szűkítheti a második félévben.
Szűk tartományban mozog az euró-forint árfolyama. Az elmúlt napokban meghatározó támaszok és ellenállási szintek között tartózkodott a jegyzés. Alul a 30 és az 50 napos mozgóátlag képez támaszt a a 392,60-393,50-es tartományban, míg felül a 394,50-395,00-es zóna erős ellenállást jelent. A mai kamatdöntés hatására, illetve a jegybanki kommunikációra sem mozdult ki a jegyzés az említett tartományból, így a döntés a következő napokra maradt. A Bollinger-szalagok jelenlegi helyzete alapján egyelőre nem is számíthatunk nagyobb, trendszerű elmozdulásra.
