Fenyegető Oroszország számára a finn NATO-csatlakozás

"Egy újabb NATO-bővítés nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá kontinensünket" - mondta a szóvivő. Peszkov szerint az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva az egyensúly ismételt megteremtése és saját biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni. Hozzátette: Oroszországnak a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépései attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája mennyire közel kerül a határhoz.

Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte azoknak az intézkedéseknek az előkészítését, amelyeket a NATO keleti szárnyának megerősítése esetén a nyugati orosz határ megerősítésére vezetnének be.

"Finnország csatlakozott az EU-nak a hazánkkal szembeni barátságtalan lépéseihez. Ezt csak sajnálni tudjuk, és ez az oka arányos válaszainknak" - tette hozzá Peszkov.

"Magának a NATO-nak és katonai infrastruktúrájának terjeszkedése egészen a határainkig nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá a világot, és ami még fontosabb, eurázsiai kontinensünket. Ez egyértelmű" - mondta az elnöki szóvivő.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közleményt adott ki, amelyben Sauli Niinistö finn államfő és Sanna Marin miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint országuknak a lehető leghamarabb kérelmeznie kell a NATO-felvételt, a finn külpolitika "radikális megváltoztatásaként" értékelte. A dokumentum szerint a katonai el nem kötelezettség politikája évtizedekig volt az északi régió stabilitásának alapja, ez kellő biztonságot adott Finnországnak, egyúttal szilárd alapja volt a kölcsönösen előnyös és már mindenféle katonai tényezőt nélkülöző orosz-finn együttműködésnek és partnerségnek is.

Az orosz külügyi állásfoglalás szerzői nehezményezték, hogy Helsinkit sem azok a biztosítékok nem győzték meg a katonai el nem kötelezettség politikája fenntartásának előnyeiről, amelyeket Oroszország adott neki arról, hogy nincsenek vele szemben ellenséges szándékai, sem pedig a két ország között régóta fennálló jószomszédi és kölcsönösen előnyös együttműködés. A dokumentum szerint a NATO, amelynek sikerült meggyőznie Finnországot arról, hogy számára a szövetségi tagságnak nincs alternatívája, folytatni akarja terjeszkedését Oroszország felé, és ezáltal katonailag még inkább fenyegeti őt.

"Az, hogy Finnország miért akar a saját területén katonailag konfrontálódni az Oroszországi Föderációval, és közben elveszíteni autonómiáját a döntéshozatalban, idővel kiderül" - olvasható az orosz diplomáciai tárca által kibocsátott szövegben, amely egyúttal rámutat, hogy a finn kormány és a finn nép maga dönti el, mi módon gondoskodik nemzetbiztonságáról, Helsinkinek azonban tisztában kell lennie egy ilyen lépés felelősségével és következményeivel.

"Finnország NATO-csatlakozása súlyosan károsítaná a finn-orosz kétoldalú kapcsolatokat, valamint a stabilitás és biztonság fenntartását az északi régióban. Oroszország kénytelen lesz viszonos katonai, technikai és egyéb lépéseket tenni a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek elhárítására" - figyelmeztetett Moszkva..

Az orosz külügyminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a NATO-csatlakozás Helsinki nemzetközi jogi kötelezettségeinek közvetlen megsértését is jelentené, mindenekelőtt az 1947-es párizsi szerződését, amelynek értelmében egyik fél sem köt szövetséget vagy vesz részt koalícióban a másik ellen. Valamint az Oroszország és Finnország közötti kapcsolatok alapjairól szóló 1992-es szerződés megsértését is jelenti, mert ez kimondja, hogy a felek tartózkodnak a másik fél területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetéstől vagy erő alkalmazásától, és nem alkalmaznak vagy engedélyezik erő alkalmazását a másik fél ellen.

"A helyzet alakulásának megfelelően fogunk reagálni" - írta az orosz külügyi tárca. Finnország döntő mértékben az Ukrajna ellen Oroszország által elindított háború miatt döntött a NATO-csatlakozás mellett.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön a Telegram-profilján arra figyelmeztetett, hogy a NATO-országok ukrajnai fegyverszállítása, az ukrán katonáknak a szövetség általi kiképzése, zsoldosok küldése az orosz-ukrán konfliktusba, valamint a szövetség országainak az orosz határok közelében történő gyakorlatozása "megnöveli a NATO és Oroszország közötti közvetlen és nyílt konfliktus veszélyét", ahhoz képet, hogy egyelőre számukra ez egy közvetve vívott háború.

"Egy ilyen konfliktus mindig azzal a kockázattal jár, hogy teljeskörű nukleáris háborúvá fajul, amely mindenki számára katasztrofális lenne" - írta a volt államfő és miniszterelnök.

A biztonsági tanács helyettes vezetője kifogásolta, hogy a külföldi elemzők folyvást a NATO és Oroszország közötti háborúról beszélnek, és hogy szerinte a nyilatkozó nyugati politikusok cinizmusa egyre nyilvánvalóbbá válik. Valótlannak nevezte azt a vádat, hogy Moszkva nukleáris konfliktussal riogatja a világot.

A nukleáris háború kölcsönösen végzetes következményeiről szólva Medvegyev felszólította a Nyugatot, hogy "ne hazudjon önmagának és másoknak". "Csak a tettei lehetséges következményeire kell gondolnia. És arra, hogy "ne fulladjon meg a saját nyálában az önkívület határát súroló oroszgyűlöletében" - tette hozzá.