Fontos döntés előtt a hazai biztosítók!

Csökkenő üzletkötői létszámok, öregedő szakma, 3 millió ügyfelet érintő márciusi lakáskampány és a lakossági biztosítási díjakat is befolyásoló különadók közepette kerül sor hamarosan a biztosítási szakma háromévente esedékes „Pápaválasztásra”. A március 12-én megtartásra kerülő tisztújító közgyűlésen a MABISZ tagbiztosítói a leköszönő nyolctagú ügyvezető elnökség helyére választ újat.

A MABISZ szabályainak megfelelően a nyolctagú új elnökség négy állandó és négy választott tagból áll majd. Míg az állandó tagokat a mindenkori négy piacvezető biztosító (Alfa, Allianz, a Generali és a Groupama) adja, a többi tagot közös szavazással választják meg a biztosítók. Érdekesség, hogy az új elnök személyét már nem a tagok, hanem az új elnökség választja meg oly módon, hogy a frissen megválasztott elnökség azonnal tart egy zárt alakuló ülést (mondjuk úgy, „konklávét”), ahol többségi döntéssel választja meg - a saját tagjai közül - az új elnököt. A megválasztott elnök három évig képviseli majd a biztosítókat, így személye jelentős hatással lesz a piac működésére és hazai biztosításpolitikára. Alapvető fontosságú tehát, hogy kiket szavaz be az ügyvezető elnökségbe a szakma és az, hogy így kiből lehet egyáltalán elnök.

Jelöltek

Az új elnökség négy szabad helyéért előre láthatólag hét-nyolc jelölt száll majd ringbe a mostani választáson. Többen közülük azonban külföldiek. Ők nemzetközi biztosítók Magyarországon tevékenykedő vállalatainak vezérigazgatói, így ők jó eséllyel - elsősorban a nyelvi nehézségek és a hagyományok okán - nem aspirálhatnak komolyan az elnöki pozícióra. Soha nem volt még ugyanis olyan korábban, hogy a Magyar Biztosítók Szövetségének külföldi elnöke lett volna. Valószínű tehát, hogy az új elnök ezúttal is a magyar jelöltek közül kerül majd ki, mely jelölteknek általában pozitív a szakma általi megítélése, bár különböző erőségekkel rendelkeznek.

Holló Bence - a MABISZ jelenlegi alelnöke, az NN Élet- és Nyugdíj Biztosító elnök-vezérigazgatója. Bár csak másfél éve tölti be az alelnöki tisztséget, mégis tud eredményeket felmutatni. Nevéhez fűződik az extraprofitadó kapcsán érkezett tagbiztosítói javaslatok egyeztetése, a MABISZ-ORFK iskolakezdéshez kapcsolódó közlekedésbiztonsági kampánya és személyében is elkötelezett a biztonságosabb és fenntarthatóbb értékek védelme mellett. Esetében meg kell jegyezni, hogy korábban életbiztosító soha nem „adott” MABISZ elnököt, így megválasztása akár precedenst is teremthet.

Kurtisz Krisztián - az UNIQA Biztosító vezérigazgatója. Az elmúlt héten megtartott Portfólió 2025-ös Biztosítás Konferencián a „biztosítóvezéri”  panel résztvevőjeként arra hívta fel a szakma figyelmét, hogy az extraprofitadó változása kapcsán érdemes és szükséges is lenne befektetni a jövőbe. Hangsúlyozta a digitalizáció és az innováció fontosságát, annak érdekében, hogy a piac a lehető legjobban alkalmazkodjon a jövőben változó ügyféligényekhez. Fontos számára a szakképzés és azon kevesek közé tartozik, akik felvázolnak bizonyos jövőképet a szektor számára. Nevéhez fűződik az UNIQA Cherrisk programja, mely Magyarországon is jelentős befektetést és figyelmet kapott.

Kovács Zsolt - az NGM korábbi - nemzeti biztosítási stratégiáért felelős - miniszeri biztosa, jelenleg, mint a Posta Biztosító vezérigazgatója aspirál az elnökségre. Államigazgatási tapasztalatszerzést követően, nemrégiben tért vissza a biztosítóintézeti szektorba. A Portfólió Biztosítás Konferencián üdvözölte az extraporfit adó kapcsán a kormány által bevezetett állampapír vásárlási lehetőséget és arról is beszélt, hogy a biztosítóknak még soha sem volt ekkora profitra kilátása, mint ami 2025-re várható. A konferencián résztvevő egyes szakemberek szerint azonban Kovács miniszteri biztosként hatékonyabban is támogathatta volna a szakma érdekeit és - bár jóllehet ma egy üzleti biztosító vezérigazgatója - még „nem ült át teljesen a kormány oldaláról, a biztosítók oldalára”.

Erdős Mihály - a MABISZ jelenlegi elnöke, a Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója. Általánosan elfogadott, hogy Erdős elnökként - sokszor kifejezetten nehéz körülmények között is - jól kormányozta a hazai biztosítók hajóját. Nem csak az infláció okozta alulbiztosítási problémával, de a szektort sarokba szorító extraprofitadó okozta nehézségekkel is sikeresen küzdött meg, vezérletével a biztosítási szakma a 2024-es „első” márciusi lakáskampányt és legutóbb 2025 januárban, a biztosítók „nyakába szakadt” kötelező építőipari kivitelezői felelősségbiztosítások kérdését is sikeresen kezelte. Ezen túlmenően fontos lépéseket tett a fiatal generációk biztosítási tudatosságának növelése érdekében, az etikus 2.0 szabályozás élhető verziójáért és a kockázati életbiztosítások pénzmosási szabályainak régóta esedékes rendezéséért. Jelentős tisztelet övezi és az alapszabály szerint újraválasztható.

Komoly kihívások a jövőre nézve

Bárki lesz is MABISZ új elnöke, egyáltalán nem lesz könnyű dolga. A Biztosítási Elemző Központ szerint a szektor mélyen gyökerező problémák, a bizonytalan gazdasági környezet és az ügyfelek vásárlóerejének csökkenése egyaránt komoly kihívást és feladatot jelentenek majd a piac szereplőinek és az elnöknek is.

Az alkuszi- és a közvetítői szövetségekkel való együttműködés szükségessége és a napi problémák kezelése mellett - akár 10-20 évre előre tervezve - szakképzési és lakossági edukációs programokat kell indítani, támogatni és folytatni kell a fiatalok információval való ellátását. A Klímaváltozás és természeti katasztrófák okozta kihívásokkal, a szabályozási környezet változásaival, a fogyasztói elvárások növekedésével is meg kell majd küzdeni és akkor a digitalizáció kihívásairól és az AI piacfelforgató hatásáról még nem is beszéltünk.

Mindezek hosszú távú stratégiai gondolkodást és proaktív vezetést igényelnek majd - vélhetően tartósan megmaradó extraprofitadó mellett - az új elnöktől, a szektor stabilitásának és növekedésének biztosítása érdekében.

A választás tétje tehát NAGY: a magyar biztosítási piac jövője, alkalmazkodóképessége és versenyképessége is múlhat azon, hogy ki kerül a MABISZ élére. Jó és megbízható elnökre lesz tehát szükség, akinek megválasztása egyben az eddigi szakmai munkájának elismerését is jelenti majd.