Forrong az energiapiac – Ki lesz a nyertes?
Minden a zöld forradalommal kezdődött
Már az orosz-ukrán háború előtt komoly átalakulás indult el az energiapiacon, hiszen a világ országai felismerték, hogy sokkal többet fogyasztanak, mint amennyi a rendelkezésükre áll természeti erőforrásból. Miközben a világ népessége a kétszeresére nőtt a múlt század második felében, a gabonatermelés több mint háromszorosára, az energiafogyasztás négyszeresére, a globális GDP pedig ötszörösére emelkedett ugyanebben az időszakban – mondta előadásában Pálfi György, az Aegon Alapkezelő részvény üzletágvezetője.
A fenntarthatóságra törekvés pedig elindított egy zöld átmenetet az energiaszektorban, egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek az országok a megújuló energiára. Ennek a folyamatnak a része a befektetéseknél kialakult ESG-szemlélet is, ami szerint a befektetők egyre fontosabbnak tartják a környezeti-társadalmi tényezőket is.
Jó példa erre az elektromos autózásba történő gyors és erőltetett átmenet, ami komoly szűkösséget eredményezett néhány nyersanyag piacán. És ez a folyamat még messze nem ért véget; becslések szerint az elektromos autózáshoz és a megújuló energiatermeléshez szükséges kulcsfontosságú ásványok kereslete a következő harminc évben a hatszorosára emelkedhet. Ilyen ásvány a lítium, a kobalt, a nikkel, a réz, vagy a ritka földfémek. Miközben egy hagyományos autóhoz nagyjából 40 kilogrammra van szükség ezekből az ásványokból, az elektromos autóknál ez eléri a 200 kilogrammot. De ezt a keresletet növelik a nap- és szélerőművek, valamint az atomenergiai beruházások is.
Ebből következik, hogy az átalakulás nyertesei nemcsak egyes vállalatok lehetnek, hanem például azok az országok is, melyek ezekkel az ásványkincsekkel rendelkeznek és kitermelik azt. A chipgyártók mellett profitálnak majd a növekvő keresletből a bányavállalatok, elsősorban a kínai, amerikai, ausztrál és kanadai szereplők is.
A háború csak felgyorsíthatja az átmenetet
Ezt az egyébként is létező trendet gyorsíthatja fel az orosz-ukrán háború, bár annak hatásai egyelőre nehezen megbecsülhetők. Egyelőre az látszik egyértelműen, hogy a konfliktus következtében Nyugat-Európa minél gyorsabban igyekszik függetlenedni az orosz földgáztól és kőolajtól, bár ez a folyamat biztosan évekig-évtizedekig fog tartani.
Ennek nyertesei pedig Európában is a megújuló energiára koncentráló vállalkozások lehetnek, illetve részben a háború következtében a piac a korábbinál megengedőbb lehet az atomenergiával szemben. (Már most látszik elmozdulás affelé, hogy a nukleáris energia egyre inkább beleillik az ESG-szemléletbe is. Ezen túl lehetnek más nyertesei a folyamatnak, például a hajózási társaságok vagy LNG-terminálok majdani építői, de ez egyelőre sokkal kevésbé tisztult le.
Hogy lehet ezzel pénzt keresni?
A nagy átalakulás kellős közepén most lehet jó befektetéseket találni az energiaszektorban, de érdemes körültekintően és óvatosan szelektálni – mondja Pálfi György. Az Aegonnál már tavaly is azt gondolták, hogy jó évük lehet a megújuló energia cégeknek, azonban menetközben a marzsuk szép lassan elolvadt, így nem tudták hozni ezeket a várakozásokat. Most azt gondolja, hogy a már említett nyersanyagkitermelő és feldolgozó vállalatok tartósan nyertesei lehetnek az átmenetnek a megemelkedett kereslet miatt.
A tavalyi vártnál gyengébb év után a megújuló energiával foglalkozó vállalatok ismét vonzó árazási szinten vannak, a fenti szűkösségből profitáló vállalatok nagy részt képviselnek az Aegon Megatrend Alapjában is.
További érdekes elemzések a befektetetések világából a TotalReturn Blogon ITT.
