Hamarosan érkeznek a repülő autók - vajon megéri beszállni?

A cél hosszabb távon a légiközlekedés forradalmasítása. Egyelőre a technológiai korlátok miatt a városi és regionális közlekedésben játszhatnak szerepet elsőként, mivel az elektromos meghajtáshoz a jelenleginél nagyobb teljesítményű akkumulátorokra lenne szükség a hosszabb távok leküzdése érdekében.
Az elektromos repülőgépek egy része távirányítással vagy pilótával is vezérelhető, de vannak önvezetőnek tervezett járművek, melyeknél csak minimális emberi beavatkozás szükséges a működéshez.
A vezérlés módján túl a felhasználás célja szerint is különböző elképzelések mentén fejlesztik az egyes vállaltok az elektromos repülő járműveiket. Az úgynevezett légitaxik többsége a pilótán kívül csak négy utasnak biztosítana helyet, tehát ezek a jelenlegi taxiknak jelenthetnek konkurenciát idővel. A légibuszok ennek a többszörösét, legfeljebb néhány tucat utast szállíthatnak majd, így ezek a városi tömegközlekedés és a repülőtéri transzferek alternatívái lehetnek idővel.
A polgári felhasználás mellett katonai célokat is szolgálhatnak az eVTOL-ok, melyek a kisebb drónokhoz hasonlóan az elektromos meghajtás miatt sokkal halkabbak, így nehezebben észrevehetőek a hagyományos meghajtású járművekhez képest. Emellett nincs szükség felszállópályára, szinte bármilyen sík felület alkalmas lehet a fel-és leszállásra, ami a bevetésüket egyszerűbbé teszi. Nemrég Donald Trump elnöki rendeletbe foglalta az elektromos légi járművek fejlesztésének ösztönzését annak érdekében, hogy csökkentse az Egyesült Államok függőségét a külföldi, például kínai gyártóktól. Ez komoly lehetőséget jelent a szektor amerikai vállalatai számára.
Az elemzők gyors növekedést jósolnak az eVTOL szektornak. 2030-ra optimista becslések szerint a 20-30 milliárd dollárt is meghaladhatja a piac mérete, 2040-re pedig akár ezer milliárd dollárra nőhet a jelenlegi 1-2 milliárdról.
Melyik cégekre érdemes odafigyelni?
Archer Aviation: Amerikai startup, a függőleges fel- és leszállásra képes elektromos járművek (eVTOL) fejlesztésével foglalkozik.
Egyik legjelentősebb befektetője a Stellantins csoport, mely az előző években összesen 300 millió dollárral támogatta a vállalat fejlődését. Tavaly újabb megállapodást kötöttek, melynek keretében a Stellantis közel 400 millió dolláros befektetést vállalat 2030-ig az Archer új, évente 650 jármű gyártását lehető tévő üzemének működtetése érdekében. Cserébe a Stellantis Archer-részvényekre lesz jogosult.
A vállalat emellett együttműködik a United Airlines-szal, céljuk a robotaxi szolgáltatás indítása az amerikai nagyvárosokban, ami a repülőtéri transzfert rövidítené le jelentősen.
Mivel az Archer Aviation egyelőre csak a járművek tesztelésénél tart, veszteségesen működik, csak minimális, 12 millió dolláros bevételt érhet el idén. A következő években azonban ez várhatóan dinamikusan fog növekedni. 2029-re 1,2 milliárd dolláros árbevételre számítanak az elemzők, és ebben az évben lehet először nyereséges a vállalat.
Ezidáig az Archer Aviation az Egyesült Államokon kívül három országban tervezi bevezetni a járműveit. Az Egyesült Arab Emírségekben az Abu Dhabi Aviation-nel, Etiópiában az Ethiopian Airlines-szal, Indonéziában pedig a PT. IKN-nel kötött partnerséget.
Emellett az Archert választották a 2028-as Los Angeles-i olimpiai hivatalos légitaxi-szolgáltatójává, ami jelentős reklámétékkel bír.
Joby Aviation: A kizárólag eVTOL járművek fejlesztésével foglalkozó vállalatok legnagyobbja, 7 milliárd dolláros piaci kapitalizációval.
Az Archerhez hasonlóan a vállalat legfőbb partnerei közé szintén egy autógyártó és egy légitársaság, a Toyota és a Delta Air Lines tartozik, mellettük az Uberrel működnek még együtt, utóbbi nem meglepő módon a légitaxi szolgáltatásban érdekelt.
A Joby az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodás értelmében már 2026-ban elindíthatja légitaxi szolgáltatását a közel-keleti országban.
A fő rivális Archerhez hasonlóan egyelőre minimális bevétellel rendelkezik és veszteségesen működik. Az áttörés a riválishoz képest egy évvel később, 2030-ban jöhet az elemzői várakozások szerint, ekkor már profitot termelhet a vállalat.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatás-fejlesztés fázisa alatt a kiadások magasak, a bevétel pedig elenyésző. Emiatt ezek a cégek időről időre új részvényeket bocsátanak ki a költségeik fedezése érdekében, ami által „hígul” a meglévő részvények értéke. Az engedélyezési folyamatok könnyen elhúzódhatnak, és az esetleges negatív hírek a szabályozással vagy a járművek működésével kapcsolatban akár jelentős esést eredményezhetnek az árfolyamban. Tehát a dinamikus növekedési kilátások mellett a kockázatok is magasak.
A kisebb cégek mellett a nagy repülőgépgyártókat sem hagyta hidegen az új technológia. A Boeing a Wisk Aero nevű leányvállalatán keresztül fejleszt pilóta nélkül üzemelő eVTOL repülőgépeket. A cég emellett egy teherszállító légi járművekkel is kísérletezik, melyek szintén önvezetőek és nagyobb teherbírásúak lesznek a tervek szerint.
Az Airbus is fogalakozott elektromos légitaxik fejlesztésével, azonban a vállalat tavaly bejelentette, hogy egyelőre felhagy ezzel. A vezérigazgató arra hivatkozott, hogy kulcsfontosságú technológiák nem állnak készen, főként az akkumulátortechnológia jelenlegi fejlettsége jelent akadályt. (forrás: ERSTE)