Hat helyet javított Magyarország az IMD nemzetközi versenyképességi ranglistáján
A rangsor összesen húsz alfaktorából tizenötben javult Magyarország pozíciója. A legnagyobb előrelépést a technológiai infrastruktúra és az intézményi környezet területén értük el, míg a legjobb eredményeket a külkereskedelem, az árak, valamint a kutatási infrastruktúra mutatta idén.
A vállalatvezetői kérdőív alapján a legtöbb válaszadó a képzett munkaerőt jelölte meg hazánk legfontosabb pozitívumaként, amit a versenyképes adórendszer, majd a megbízható infrastruktúra, és az árversenyképesség követ.
A globális IMD-rangsort Svájc vezeti, mögötte Szingapúr és Hong Kong állnak. Az élmezőnyben az európai országok közül négy szerepel: Dánia, Írország, Svédország és Hollandia. A magyar – hat helyet javuló – helyezéssel megelőzzük Romániát, Görögországot, Lengyelországot, Horvátországot, és közelebb kerültünk Szlovéniához és Olaszországhoz.
A kelet-közép-európai régióban hazánk a hatodik helyen áll a 11 vizsgált ország közül, megelőzve idén Lengyelországot, Romániát és Horvátországot. Az IMD nemzetközi rangsora arra is rámutat, hogy az Európai Unió versenyképessége romlik, ugyanakkor a V4-es országok jól teljesítenek, egyedül Szlovákia csúszott vissza a rangsorban.
A kormány célja változatlan: megvédeni a 2010 óta létrejött 1 millió új munkahelyet és újakat teremteni, növelni a fizetéseket, és biztosítani, hogy minden magyar ember érezze a gazdasági növekedés pozitív hatását. Ennek szellemében 2026-ban a kormány mintegy 5050 milliárd forintot fordít gazdaságfejlesztésre, miközben végrehajtja Európa legnagyobb adócsökkentési programját.
A versenyképesség további erősítéséhez hozzájárul a „150 új gyár” program és a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv. Ezek az intézkedések, beleértve a Demján Sándor Programot mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – erősödjenek, bővüljenek, és termelékenységük javuljon - áll az NGM friss sajtóközleményében.
