Hivatalosan is átadták a megújult Ladics-házat Gyulán

Latorcai Csaba példaértékűnek nevezte a kevesebb mint egy év alatt megvalósított beruházást. Kormányzati-önkormányzati-polgári összefogással "csodákra vagyunk képesek" - fogalmazott.

"A közösségi értékteremtés turisztikai értelemben is vonzó, ugyanakkor identitásformáló és -erősítő hozzájárulás a nemzet, az ország és a kontinens gazdag kultúrájának még színesebbé tételéhez" - jelentette ki. A kormány ennek szellemiségében támogatja az értékmegőrzést, a műemlékek felújítását - tette hozzá.

A gyulai Ladics ház az államtitkár elmondása szerint 374 millió forint uniós pályázati forrás segítségével újult meg, hozzájárulva a város és a térség természeti adottságaira épülő kulturális és aktív turisztikai kínálatok bővítéséhez.

Latorcai Csaba - aki a KDNP ügyvezető alelnöke is - kifejtette, akkor tud tovább fejlődni egy város, ha van helyben összefogás és van egy határozott, a terveket a realitással összehangoló vezető. Görgényi Ernőt, aki 15 éve Gyula polgármestere, ilyen vezetőnek nevezte. Megjegyezte, nincs kétsége afelől, hogy a fejlődés folytatódhat, és "még ígéretesebb jövő állhat Gyula városa előtt az elkövetkezendő öt évben".

Szavai szerint azért kell vasárnap igent mondani a békére, hogy a közös munkával létrehozott értékeket meg lehessen védeni.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, Magyarországon sok tájházban megismerhető a paraszti életmód; sok felújított kastélyban bemutatják az arisztokrácia életét. De a polgárság kultúrája a leghitelesebben a gyulai Ladics-házban ismerhető meg, mert itt valóban élt több generáción keresztül egy polgári család, amely a ház teljes berendezését, az eszközöket és okiratokat is a városra hagyta.

A városvezető szavai szerint nem véletlen, hogy Gyulán található ez a ház, hiszen a város már a reformkorban a vármegye polgári központja volt, és máig kitart a polgári eszmék mellett.

Emlékeztetett, Ladics László, Margit és György, az épület utolsó lakói szülei nemzedéke "életének része, élő szereplője" voltak,  ők hagyták a városra a teljes hagyatékot. "Ma a Ladics-ház mindannak a  szellemi és materiális értékegyüttesnek a megtestesítője, amely Gyula város múltját jelenti" - fogalmazott.

Kovács József (Fidesz) országgyűlési képviselő felelevenítette, hogy az épület "a nagy gyulai égés után", a 19. század elején földszintes polgárházként, jegyzői lakásnak épült. Első lakója, Szakál Lajos vendégül látta a házban Petőfi Sándort. Utána a Sztojanovits családé lett a ház, amelyet Sztojanovits Szilárd nászajándékként adott át Ladics Gyögynek.

A politikus szerint a Dél-Alföldön ez az egyedüli létesítmény, amely a polgári lét minden elemét hitelesen mutatja be. Kovács József beszédében közös feladatnak nevezte az emblematikus épületek megmentését.

Fekete-Dombi Ildikó, a múzeumot működtető Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nkft. ügyvezető igazgatója az átadón elmondta, sok kiállítóhely küzd azzal a problémával, hogy nincsenek eredeti műtárgyaik. Ők a Ladics-házban abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy minden eredeti berendezés megmaradt. Több jelenleg is a raktárban van, azokból időszaki tárlatot szeretnének majd összeállítani.

Hozzátette, ez a városnegyed kiállítóhelye, ahová az elmúlt években saját fejlesztésű interaktív eszközöket telepítettek.

A gyulai önkormányzat az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből nyert el egymilliárd forintot. Ebből az összegből építették meg a Nagyváradi úti kerékpárút hiányzó részeit és újították fel a Százéves Cukrászdát is. A város a beruházásokhoz mintegy 240 millió forintot önerőként biztosított, amelyre benyújtották a többlettámogatási igényt.

A Ladics-ház komplex felújításon esett át, amely magába foglalta az épület állagmegóvását, a fűtésrendszer kiépítését, vizesblokkok kialakítását. Megépült egy átjáró is, amely összeköti a Ladics-házat és a mellette lévő Százéves cukrászdát.

Emellett interaktívvá tették a tárlatot, látogathatóvá tették az eddig nem látható épületrészeket (mosdó, konyha, kamra), több műtárgyat restauráltattak saját forrásból. A leglátványosabb interaktív elem a kocsiszínben lévő korabeli fogatban elhelyezett VR-szemüveg, amely felvételével az 1910-es Gyula belvárosában lehet egy sétát tenni. De van 3D-s szkenner és nyomtató is a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak otthont adó teremben, amely egyedülálló a hazai múzeumi szférában - közölték a múzeumot működtető szakemberek.