Hogy áll vajon az infláció?

A jegybank kiemelte: az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott kereslet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz.

Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés mértéke az év ezen időszakára jellemző historikus átlag alatt volt, elsősorban az üzemanyagárak csökkenése következtében. Az MNB elemzése ugyanakkor megjegyzi, hogy a január 1-től életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása egyelőre csekély mértékben jelent csak meg a fogyasztói árakban.

Elsősorban szintén az üzemanyagok és mellettük a feldolgozott élelmiszerek vártnál kedvezőbb áralakulása magyarázta a jegybank szakértői szerint, hogy az infláció januárban alacsonyabb lett az MNB decemberi Inflációs jelentésében közölt előrejelzés középértékénél is.

Az elemzés egyebek közt kitért arra is, hogy a szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai decemberhez képest 1,1 százalékkal emelkedtek. Ezt elsősorban az autópályadíjak és a vezetékes gáz árának emelkedése okozta, azzal, hogy csökkent az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá eső lakossági fogyasztás aránya.

A jegybank várakozását illetően az elemzés megállapítja: az inflációs alapfolyamatok folytatódó lassulását jelzi, hogy rövidebb bázisú (évesített 3hó/3hó) összevetésben a maginfláció és az infláció is 3 százalék alatt alakult.