Idén is félmilliónyi kiskertben termelnek zöldséget saját célra
Az Agroinform.hu szakmai portál kutatásában részt vevő félezernyi válaszadó 54 százaléka 100 négyzetméternél kisebb kertet művel, ám 29 százalékuknak 200 négyzetméternél nagyobb terület is rendelkezésre áll erre a célra. A túlnyomó többség (87%) a lakóház körül található udvart vagy kertet műveli, de 20 százaléknyian vannak, akik a lakástól távolabbi zártkertben, nyaralóban vagy egyéb elkerített kertben (is) tevékenykednek,miközben 7 százaléknyian el nem kerített termőföldön is fenntartanak kiskertet.
A beérkezett válaszok alapján a kiskertekben termesztett zöldségek közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb, ezek a kiskertek 98 százalékában fordulnak elő. Szintén magas, 85 százalékos az uborka és más tökfélék aránya, de a gyökérzöldségek (répafélék, retek, cékla, zeller) is jelen vannak a kertek 83 százalékában. Hüvelyesekkel (bab, borsó)a kiskertet művelőknek ugyanúgy 74 százaléka foglalkozik, mint salátával és egyéb levélzöldségekkel (spenót, sóska).Fentiek mellett jelentős, 62 százalékos a fűszernövények aránya. Káposztaféléket (pl. karalábé, káposzta, kelbimbó)azonban már csupán 47 százaléknyian, burgonyát pedig 45 százaléknyian termesztenek. A csemegekukorica már csak a kiskertek kevesebb mint harmadában (32%) található meg.
A kiskertre fordított időt tekintve jelentősen szóródtak a válaszok: a felmérésben részt vevők 57 százaléka heti szinten legfeljebb tíz órát tölt a kiskertben a tavasztól őszig terjedő időszakban. 26 százaléknyian ugyanakkor minimum 20 órát írtak heti kertészkedésre, ami naponta átlagosan legalább három órát jelent.
„Bár anyagi szempontok is állnak a kiskertek művelése mögött, azok társadalmi hatása messze túlmutat a gazdasági hasznosságon – hangsúlyozza Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Tízből kilenc válaszadónak az a véleménye, hogy a kiskert gondozása jó kikapcsolódási forma. miközben 84 százalékuk szerint ily módon biztosítható az elfogyasztott zöldség vegyszermentessége. Csak ezután következik az olcsóbb zöldséghez jutás kérdése: 70 százalékos azok aránya is, akik úgy gondolják, anyagilag is fontos számukra, hogy a kiskertre is támaszkodhatnak.”
Az öntözés az éghajlat változásával egyre fontosabb szempont a kiskertekben is. A válaszadók 96 százaléka többé-kevésbé rendszeresen juttat vizet az ültetvénye legalább egy részére. Az öntözővíz fő forrása a leggyakrabban a területhez tartozó fúrt kút (42%), illetve az összegyűjtött esővíz (36%). Vezetékes vízzel – annak magas költsége miatt – csupán az érintettek 18 százaléka öntöz rendszeresen.
A felmérés adatai szerint az alternatív kertművelési módszerek közül a legnépszerűbb a mulcsozás, a válaszadók kétharmada (66%) alkalmazza ezt kertjének legalább egy részében. Magaságyás a kertek 42 százalékában fordul elő, takarónövényeket pedig 29 százaléknyian telepítenek. Fóliasátor a kertek 26 százalékában található.
A válaszadók mindössze 17 százaléka alkalmaz biotermesztésben nem használható növényvédő szert a kiskerti zöldségesben. A növények észszerű társítására 61 százaléknyian igyekeznek odafigyelni, de természetesen a legelterjedtebb növényvédelmi eljárás a mechanikai gyomirtás: kapálással, gyomlálással 87 százaléknyian tartják karban a kiskertjüket. A tápanyag-utánpótlás két leggyakoribb forrása a komposzt (47%) és a szerves trágya (42%), műtrágyát mindössze a válaszadók 8 százaléka használ.
Amennyiben gyümölcsfák is vannak a kiskertben, azok gondozása leggyakrabban a tavaszi metszést jelenti, a tulajdonosok 81 százaléka fordít erre gondot. 54 százaléknyian évente 1-2 alkalommal megelőző permetezéstfolytatnak. A válaszadók 44 százaléka időnkénti trágyázással, 41 százalékuk pedig öntözéssel is segíti a gyümölcsfák fejlődését. 12 százaléknyian vannak olyanok, akik a gyümölcsfát egyáltalán nem gondozzák, csupán éréskor szedik le a termést.
