Ismét megjelennek a befektetők az ingatlanpiacon - de merre érdemes nézelődniük?

2024-ben a befektetők figyelme ismét jobban az ingatlanpiac felé fordulhat, ugyanis lesz egy olyan szűkebb kör, melyet a csökkenő hozamú állampapírok már nem szólítanak meg - jelezte még a tavalyi év végén, előrejelzésében Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója.

Az előző években ugyanis a PMÁP hatása erőteljesen érezhető volt a hazai ingatlanpiacon. Mint Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője fogalmazott: a “befektetői oldal felszívódott”, mivel az állampapír nagy vetélytársa lett az ingatlanbefektetésnek. Mindössze néhány olyan befektető akadt, akik tartottak az állampapírpiactól, és jobbnak látták - főleg hosszabb távban gondolkodva -, ha továbbra is ingatlanba teszik a pénzüket.

A helyzet a tavalyi évben azonban változott, és az állampapírpiacról érkező hírek mind azt erősítik, hogy már nem igazán jó üzlet a PMÁP, sőt más állampapírok már jobb hozamokat biztosítanak. A befektetési típus iránt azonban összességében is visszaeshet az érdeklődés vonzerejének csökkenése miatt.

Ennek hatására a szakértők szerint a befektetők ismételt megjelenése várható az ingatlanpiacon. De milyen ingatlanokban, milyen típusokban, adottságokban érdemes gondolkodniuk, akik potenciális befektetési célpontot keresnek most, 2024 elején az ingatlanpiacon?

Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezérigazgatója szerint minden piaci helyzetben érdemes konzervatív, kis rizikójú ingatlanbefektetésekben gondolkodni. Ez többnyire a kötöttpályás közlekedéssel elérhető, kis és közepes értékű lakást jelent, ami hosszú távon és problémamentesen bérbeadható.

Ilyen ingatlanok jellemzően az olcsóbb árkategóriába tartozó panellakások. De azok, akik több pénzt tudnak szánni befektetési célú ingatlan vásárlásra, az 5-15 éves újszerű ingatlanok között is remek lehetőségeket találnak. 

Balla Ákos megjegyezte, hogy általános tapasztalat, miszerint a jobb lokáció vagy az újabb építésű épület nem csak nagyobb vételárat jelent, hanem magasabb bérleti díjat is, ezért a hozam az egyes alpiacokon hasonló.

Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy aktív munkával, például egy rövid távra bérbeadott ingatlan üzemeltetésével az átlagosnál ugyan nagyobb bevétel érhető el, de itt a bevétel többlete valójában a befektetett munka ellenértéke, nem az ingatlan rendelkezik extra hozammal. Ráadásul azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy ilyen típusú ingatlanhasznosítás rendkívül kiszolgáltatott a turizmusnak, a szabályozásoknak, egy adott társasház közösségének - figyelmeztetett a szakértő.

Kitért arra is, hogy a lakások értéknövekedése is hasonló az egyes alpiacokon. Kiugró értéknövekmény inkább csak olyan ingatlanok esetében várható, melyek közvetlen közelében valamilyen nagyobb infrastrukturális fejlesztésre kerül sor a jövőben - ilyen volt korábban például a 4-es metró -, esetleg komolyabb ingatlanfejlesztés várható, mint amilyen a Budapestre tervezett „maxi-Dubai”, vagy esetleg jelentősebb munkahelyteremtés történik.

Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a munkahelyteremtés vidéken településeket, megyeszékhelyeket, vagy akár egész megyéket is érinthet pozitívan. Ezekben az esetekben pedig az jár jól, aki kellően korán, akár még a hivatalos bejelentések előtt ingatlant vásárol. Amikor viszont már objektív ténnyé válik egy fejlesztés, akkor igen nehéz jó vételt csinálni - tette hozzá a szakértő.

Az ingatlanpiacon is érvényes tehát az a befektetői hozzáállás, miszerint pletykára érdemes vásárolni és a hírek hatására eladni. Természetesen egy ingatlan a kiadása révén még megfelelő hozamot termelhet - amihez pluszban jön hozzá az értéknövekedése -, hiszen a bérleti díjak még akkor is emelkedtek az előző évben, amikor az eladások visszaestek, és a bérleti piaci kereslet is folyamatosan magas szinten járt.

Mint Balla Frigyes rámutatott: a magas hitelkamatok miatt nagyobbak lettek a törlesztőrészletek, ez pedig közrejátszott abban, hogy a kiadó lakásoknál nem lehetett olyan megtorpanást érzékelni, mint az eladó lakóingatlanok piacán. A bérleti díjak tovább nőttek, és aki “albérletet” keresett, a korábbinál magasabb árakkal találkozhatott. Egy kétszobás lakás havi bérleti díja például a IV. és XV. kerületben 50-200 ezer forint között mozgott lokációtól és berendezettségtől függően.