Ismét tartotta a kamatokat a jegybank

Úgy látjuk, hogy bár a legfrissebb hazai makrogazdasági adatok (vártnál alacsonyabb októberi infláció, gyenge harmadik negyedéves GDP adatok) önmagukban támogathatnák a további monetáris enyhítést, a jegybank lehetőségeit októberhez hasonlóan behatárolta a globális kockázatérzékelés romlása.

Az USA-beli kamatvárakozások gyors átárazódása, a dollár erősödése gyengítette a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is. Az általánosan feszült geopolitikai helyzet továbbra is kiemelt kockázati tényező a jegybank szerint, s a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödése felfelé mutató kockázatot jelent a hazai inflációra. 

Mind a közlemény, mind az alelnöki sajtótájékoztató azt hangsúlyozta, hogy a jegybank árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. Az előtekintő iránymutatás így továbbra is szigorú maradt:

"A Monetáris Tanács a beérkező makrogazdasági és pénzügyi piaci adatok alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.”

A Monetáris Tanács legfrissebb közleménye és a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján nem tűnik valószínűnek a kamatcsökkentés az év utolsó, decemberi kamatmeghatározó ülésén sem. Az idei évet így várhatóan 6,50 százalékos alapkamattal zárjuk.

Jövőre továbbra is látunk lehetőséget a monetáris enyhítések folytatására, amennyiben a tanács által figyelt kockázati tényezőkben javulás következik be, és a most látott felfelé mutató inflációs kockázatok nem materializálódnak. Ennek időpontja azonban jelenleg nagyon bizonytalan. (Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, ERSTE)