Jelentős növekedés várható az ökológiai vetőmagok piacán

A célkitűzések szerint ez az arány az évtized végére akár a 10-12 százalékot is elérheti. A növekedés nemcsak az ökológiai termékek piacának bővülését vetíti előre, hanem az ökológiai vetőmagok iránti kereslet erősödését is magával hozza.

Dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség ökovetőmag munkacsoportjának vezetője szerint a szektor fejlődését felismerve a szervezet hat évvel ezelőtt hozta létre az ökológiai vetőmaggal foglalkozó munkacsoportját. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy növelje az ökovetőmagok hazai felhasználását, és ösztönözze a Magyarországon jellemzően exportcélra termelő vetőmagcégeket arra, hogy termékeiket a hazai gazdálkodók számára is nagyobb mértékben elérhetővé tegyék.

Az ökológiai gazdálkodásban jelenleg sok esetben olyan fajtákat használnak, amelyeket hagyományos, intenzív termesztési körülményekre nemesítettek. Ezek azonban nem minden esetben felelnek meg az ökogazdálkodók speciális igényeinek. Emiatt kiemelten fontos a fajták ökológiai körülmények közötti vizsgálata, amely segíti a termelőket a megfelelő fajtaválasztásban, egyúttal pedig ösztönzi az ökológiai nemesítés fejlődését is. Az idei évben a Nébih első alkalommal indított ökológiai fajta-regisztrációs kísérletet, amelybe két új fajtajelöltet jelentettek be.

A Vetőmag Szövetség az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel (ÖMKi) és a Nébih-hel együttműködésben immár hatodik éve működteti az ökológiai posztregisztrációs fajtakísérleti rendszert. A program elsősorban kalászos gabonákra fókuszál: évek óta zajlik az őszi búza vizsgálata, de a kísérletekben már árpa, tritikálé és tönkölybúza is szerepelt. Emellett az őszi borsó tesztelése is bekerült a programba, kisebb területi lefedettséggel pedig szójakísérletek is folynak.

Dr. Sipos Kitti, az ökológiai gazdálkodást ellenőrző-tanúsító szervezet, a Biokontroll Nonprofit Kft. tanúsítási részlegvezetője hangsúlyozta: ma már a növénytermesztés szinte minden ágazatában jelen van az ökológiai szemlélet.

A szántóföldi kultúrák mellett a zöldségtermesztésben, gyümölcs- és szőlőtermesztésben, valamint a gyógynövényágazatban is folyamatosan bővül az ökológiai termelés. A szántóföldi növények között továbbra is a kalászosok dominálnak, de jelentős a borsófélék, a csemegekukorica, valamint az olajos növények – különösen a napraforgó és a szója – térnyerése is.

A zöldségkultúrák közül a csemegekukorica, zöldborsó, sárgarépa, paradicsom és paprika számít meghatározónak, miközben a gyógynövénytermesztésben is új lehetőségek nyílnak. Gyümölcsök között a legnépszerűbb az alma és a megy. Ezen kívül a héjas gyümölcsök közül a dióültetvények száma növekedett meg az elmúlt időszakokban.

Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője szerint az ökológiai gazdálkodás az egyetlen olyan fenntartható élelmiszer-termelési rendszer, amely szigorú jogszabályi háttérrel és ellenőrzési rendszerrel biztosít garanciát a fogyasztók számára. Az ökológiai termelés során nem használnak műtrágyát, GMO-t vagy szintetikus növényvédő szereket, és a feldolgozás során is korlátozott az adalékanyagok alkalmazása.

Az ökológiai gazdálkodás pozitív hatással van az emberi egészségre és a környezetre egyaránt. A növényvédőszer-terhelés jelentős csökkentése, a talajélet középpontba helyezése, a szervesanyag-alapú tápanyag-utánpótlás és a vetésforgó alkalmazása hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági rendszer kialakításához. Emellett az ökológiai gazdálkodás a vízvédelem szempontjából is fontos szerepet játszik, mivel a műtrágyák mellőzésével csökkenthető a nitrátok talaj- és vízbázisokba jutásának veszélye.

A következő évtized meghatározó időszak lehet az ökológiai vetőmagágazat számára. Az uniós ökorendelet értelmében 2036-ig még adható derogáció (kivételes engedély) a nem csávázott, konvencionális vetőmagok használatára, ezt követően azonban kizárólag ökológiai vetőmag alkalmazható majd az ökológiai gazdálkodásban.

A szektor előtt álló tíz év így kulcsfontosságú a megfelelő fajtakínálat kialakításában. A hazai ökológiai cselekvési tervben megfogalmazott célok – köztük a 10 százalékos ökológiai területi arány elérése 2028-ig – várhatóan tovább növelik majd az ökovetőmagok iránti keresletet Magyarországon.