Jelentősen változik a perindítás illetéke jövőre

A jelenlegi szabályok szerint a felperes perindításkor a pertárgyérték 6 százalékának megfelelő illetéket köteles fizetni, de eddig létezett egy 1,5 millió forintos felső limit. Ennél tehát akkor sem kerülhetett többe egy per megindítása, ha a jogvita milliárdokról szólt.

A most elfogadott törvény a 6 százalékos mérték helyett egy nyolc szintből álló, sávos rendszert vezet be, és eltörli az illeték összegének felső határát. A módosítás után tehát az illeték összege lényegében korlátlanul növekedhet (igaz, egyre csökkenő mértékben) a pertárgyérték összegével együtt.

Olcsóbb is, drágább is

Az új számítási módszer szerint a kisebb értékű perek olcsóbbá válnak: egy 10 millió forint összegű pert jelenleg 600.000 forint illeték árán lehet megindítani, a módosítást követően csak 489.500 forintot kellene befizetni. 

Nagyobb összegek esetében azonban jelentősen megdrágul majd a pereskedés. „Példaként: 100 millió forintos pertárgyérték esetén jelenleg az illetékmaximumot, azaz 1,5 millió forintot kell megfizetni. A módosítást követően azonban az illeték már 4.039.500 forintra ugrik – és ez még csak a bíróság eljárásáért fizetendő összeg. Erre rájönnek a bizonyítás és az eljárás egyéb költségei (pl. fordítás), az ügyvédi munkadíjak, valamint az esetleges jogorvoslatok költségei. Fontos, hogy a módosítás nem feltétlenül csak a felpereseket érinti, hiszen végső soron továbbra is a pervesztes fél állja a költségeket, így az eljárási illetéket is” – ismerteti Szilas Péter, a Jalsovszky szenior ügyvéde (indexképünkön fent).

Kedvezményesen peresíthetők lesznek azonban a 250 millió forintnál nem nagyobb, lakásokat érintő perek – itt a sávos rendszer szerinti illetéknek maximum a fele fizetendő.

A változások a jogorvoslati illetékeket nem érintik. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtásakor tehát továbbra is maximum 2,5 millió forintot, felülvizsgálat esetén pedig legfeljebb 3,5 millió forintot kell majd fizetni.

Alternatív vitarendezés

Szintén változatlan marad a választottbírósági eljárás megindításakor a választottbírósági díj részeként fizetendő illeték (az eljárási érték 1%-a, de legfeljebb 250.000 forint).

Bár a választottbírósági eljárásnak számos más költségvonzata is van (például adminisztrációs díj, választottbírói tiszteletdíj), az új illetékszabályok mellett csökken a különbség a kétféle bírósági fórum előtti eljárás „ára” között.

„Például egy 200 millió forintról szóló jogvitának rendes bíróság előtt 6.039.500 forint illetékvonzata lesz az új szabály hatálybalépését követően.

Ha ugyanezt a jogvitát a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság tanácsa bírálja el, akkor 10.757.075 forintot kell befizetni” – mondja Fodor Dániel ügyvéd (képünkön).

Ráadásul a rendes bíróságok előtt a perindításkor fizetendő illetékhez még hozzáadódhat az esetleges jogorvoslati eljárások esetén fizetendő illeték is, míg választottbíráskodás esetén ilyen költség nem, vagy csak kivételesen merül fel. Emiatt megnőhet azon eljárások köre, ahol összességében olcsóbb a választottbíróság, mint a rendes bíróság.

Változó vitarendezési stratégiák

Jelenleg még kérdéses, hogy az új illetékszabályok befolyásolják-e a pereskedési kedvet nagyobb összegű jogviták esetén. Ehhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy a legújabb gyakorlat szerint a bíróságok sokkal nagyobb valószínűséggel ítélik meg a tényleges ügyvédi költségeket a pernyertes félnek. Ez jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest, amikor a bíróságok jellemzően jelentősen mérsékelték az ügyvédi munkadíjként érvényesített perköltséget, így előfordult, hogy a peres fél hiába nyerte meg a pert, kénytelen volt veszteségeket elkönyvelni.

„Az azonban várható, hogy felerősödik az igény az olyan alternatív vitarendezési eljárások iránt, mint amilyen a választottbíráskodás, a mediáció, vagy az egyszerű egyezség. Az is valószínű, hogy az olyan nagyértékű ügyekben, ahol elkerülhetetlen a bírósági vitarendezés, hangsúlyosabbá válik az alapos és tudatos előkészítés, a perindítás nyomásgyakorlási célú alkalmazása pedig visszaszorulhat. Kérdés az is, hogy a pereskedés drágulása, egyszersmind az ügyvédi költségek biztosabb megtérülése elindít-e olyan, másutt már virágzó piaci folyamatokat, ahol külső szereplők szállnak be a bíróság előtti igényérvényesítés finanszírozásába, jutalék vagy sikerdíj ellenében” – vélik a Jalsovszky szakértői.

Az új illetékszámítást is magában foglaló törvényt az Országgyűlés már elfogadta, a módosítás a kihirdetés után két hónappal, azaz várhatóan 2025 januárjának és februárjának fordulóján lép majd hatályba.