Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Mi az a Consent or pay modell?

A modell lényege, hogy a felhasználók mindössze két megoldás közül választhatnak: vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy adataikat a szolgáltató viselkedésalapú reklámozás céljára használja fel, vagy fizetnek a szolgáltatás használatáért. Ezt a megoldást sok kritika érte már korábban is, és a Facebook-ot és az Instagram-ot is üzemeltető Meta is régóta keresi a megoldást arra, hogy a személyre szabott reklámokra és a felhasználói figyelmének fenntartására felhúzott üzleti modelljét megfeleltesse a szigorú európai adatvédelmi jogi szabályozásnak. A testület végül az április 17-én kiadott véleményében azt javasolja a fenti üzleti modellt használó vagy azt tervező cégeknek, hogy az adatvédelmi jogi megfelelőség érdekében egy további, harmadik alternatívát is kínáljanak a felhasználóknak, amely alapján a felhasználók továbbra is ingyenesen használhatják a szolgáltatást, de nem kell hozzájárulniuk az adataik viselkedésalapú reklámozás céljából történő felhasználásához.

Az uniós adatvédelmi testület szerint problémás a modell

Az EDPB a több uniós tagállami adatvédelmi hatóság felkérésére kiadott véleményében megállapította, hogy az a piaci gyakorlat, amely csak akkor biztosít ingyenes hozzáférést egy nagy közösségi médiához (pl. Facebook), ha a felhasználó elfogadja, hogy ezért cserébe a szolgáltató valamennyi adatát viselkedésalapú reklámozásra használja fel, nem elfogadható – mondja Bartal. Ennek egyik oka, hogy ilyen esetben a hozzájárulás jogszabályban előírt követelményei nem mindig teljesülnek, hiszen a felhasználók többsége csak azért járul hozzá a személyre szabott reklámokhoz, hogy ne kelljen megfizetnie a szolgáltató által meghatározott díjat, így a hozzájárulás önkéntessége nem biztosított, ami viszont az EDPB szerint az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) alapán alapvető követelménye lenne a jogszerű működésnek. 

Az EDPB szerint a viselkedésalapú, személyre szabott reklámozás, és az ehhez szükséges felhasználói profilozás nagyon komoly beavatkozást jelent a felhasználók magánszférájába, hiszen a platformszolgáltatók hihetetlen mennyiségű (a felhasználók által a szolgáltatás használata során közvetlenül megadott, illetve a hirdetők által rendelkezésre bocsátott) adatot kezelnek a felhasználóikról annak érdekében, hogy a megrendelőik hirdetéseit a lehető leghatékonyabban tudják eljuttatni a potenciális ügyfelekhez. A Meta így biztosítja például azt, hogy ha egy felhasználó rákeres egy konkrét termékre mondjuk a Google-ban, akkor ugyanennek a felhasználónak a Facebook felületén a következő belépésekor felkínálja az adott terméket akciósan áruló webáruház reklámját, ezzel is elősegítve a hirdető értékesítési tevékenységét. De ugyanez történik egy politikai párt iránt érdeklődő felhasználóval is, akit a platformszolgáltató által készített rendkívül részletes felhasználói profilja alapján egy párt sokkal könnyebb elérhet egy közösségi médiás hirdetéssel, mint bármilyen más módon. Amellett, hogy ez sok felhasználót nem zavar, és még többen nincsenek is tisztában a „megfigyelési kapitalizmus”-nak is (surveillance capitalism) nevezett üzleti modell működésével és veszélyeivel,  más, a személyes adataikra jobban ügyelni kívánó, de esetleg kevésbé tehetős felhasználókat kizárhatja a népszerű platformok használatából. 

Az ügyvéd szerint nem a fizetős modell a cél

Bartal Iván ügyvéd úgy látja a probléma gyökere abban keresendő, hogy a Meta üzleti modelljének lényege a minél szélesebb körben megvalósuló, viselkedésalapú reklámok ügyfeleknek történő értékesítésében és felhasználók részére történő megjelenítésében rejlik. Ha a Meta valódi választást engedne a felhasználóinak abban, hogy hozzájáruljanak a viselkedésalapú reklámokhoz szükséges profilozáshoz, akkor az ehhez szükséges checkboxokat bizonyosan jóval kevesebben ikszelnék be, így ezzel a szolgáltató alapvető működési modelljének fenntarthatósága kérdőjeleződne meg. Ez hosszú távon bizonyosan negatívan érintené a vállalat profitabilitását, mert az alternatívaként gyakran emlegetett kontextuális és egyéb hirdetési formák működőképessége és jövedelmezősége a közösségi médiában vitatható, de biztosan sokkal kevésbé hatékony és profitábilis.

A Meta valódi célja ezért a fent említett „consent or pay” bináris választási lehetőséggel vélhetően nem az, hogy a felhasználói tömegesen pénzt fizessenek a viselkedésalapú reklámoktól mentes szolgáltatásáért, hanem sokkal inkább az, hogy a szolgáltatások ingyenességéhez hozzászokott felhasználókat abba az irányba terelje, hogy hozzájáruljanak az adataik monetizálásához, és pénz helyett valójában az adataikkal fizessenek a szolgáltatásért. Ezzel viszont az a gond – teszi hozzá az ügyvéd -, hogy ezt ebben a formában az uniós adatvédelmi jogszabályok az EDPB szerint nem teszik lehetővé az üzleti modell módosítása nélkül.

A testület javaslata nehezen képzelhető el

Az adatvédelmi testület ezért azt javasolja, hogy a jogszerűség érdekében a nagy platformszolgáltatók biztosítsanak egy olyan választási lehetőséget is a felhasználóiknak, amely a szolgáltatások használatát ingyenesen, de a viselkedésalapú reklámoktól mentesen teszi lehetővé. A személyre szabott reklámozás természetesen egy ilyen szituációban is lehetséges lenne, de az EDPB szerint a szolgáltatónak egyértelműen meg kellene mondania előre, hogy milyen adatot milyen célokra szeretne felhasználni, és az egyes célokhoz (pl. szolgáltatás személyre szabása, személyre szabott reklámok eljuttatása, felhasználói profilok létrehozatala, látogatottság mérése stb.) a felhasználóktól külön hozzájárulást kellene kérnie.

Bartal Iván véleménye szerint egy ilyen alternatíva biztosítása nagyon komolyan érintené a Meta és a hozzá hasonló cégek működését, mivel egy kikényszerített és lényegében a szolgáltatáshoz való hozzáférés elvesztése nélkül nem visszavonható egységes hozzájárulás helyett (ez van most), a szolgáltatóknak külön aktív hozzájárulást kellene kérniük minden egyes külön adatkezelési célhoz, és a szolgáltatásaikat az ezt teljesen vagy részben megtagadóknak is továbbra is ingyenesen elérhetővé kellene tenniük.  A gyakorlatban a felhasználók egy jelentős része minden bizonnyal ezt az adatvédelmi szempontból jóval kedvezőbb és legfőképp ingyenes megoldást választaná, ami egyrészt leszűkítené a jelenleg alkalmazott reklámozásban rejlő lehetőségeket, másfelől jóval kevesebb értékesíthető adatot és ügyfelet jelentene a Meta számára.

A fentiek miatt nem véletlen, hogy az EDPB véleménye komoly felháborodást váltott ki a platformok és lobbistáik részéről. A testületi álláspont kiadását követően sokan számos kritikát fogalmaztak meg, miszerint a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút, és az EDPB által javasolt megoldás sérti az EU Alapjogi Chartáját, amelynek 16. cikke védi a vállalkozás szabadságát. A háttérben valóban az EU által mindig is kiemelt fontossággal kezelt alapjogi védelem, és az elsősorban amerikai, ezekre a témákra kevésbé érzékeny üzleti modellek összeütközése áll – teszi hozzá Bartal. Bár az EDPB véleménye a szó hagyományos értelmében véve nem kötelező érvényű, a tagállami adatvédelmi hatóságok a piaci szereplőkkel szemben kezdeményezett eljárásaik során és döntésük megtámadása esetén az Európai Unió Bírósága minden bizonnyal követni fogják az abban foglaltakat, így a véleményben foglaltak alapvető hatással lehetnek a Meta és a hasonló platformszolgáltatók EU-s működésére.

A jó hír az, hogy a felhasználók mindenképpen nyernek, mert a jövőben várhatóan kedvezőbb jogi és anyagi feltételek mellett használhatják majd ezeket a szolgáltatásokat – ellenben a Meta, de emiatt a hirdetők is, nehéz helyzetbe kerülhetnek - jegyezte meg az ügyvéd.

A japán választás közeledtére emelkedtek a fejlett hozamok; 4,6% lett a júniusi hazai infláció

A fejlett piacokon a kötvényhozamok emelkedtek. Ebben fontos szerepet játszott, hogy az amúgy is rendkívül magas, a GDP 240%-ra rugó államadóssággal küzdő Japánban a közelgő felsőházi választás előtt nő a költségvetési élénkítéssel kampányoló pártok népszerűsége, ami ellensúlyozta például az amerikai inflációs várakozások enyhülését.
2025. 07. 09. 10:00
Megosztás:

Óvatosan kezelték a tengerentúli befektetők a vámbejelentések hatását

Keresték a tengerentúli befektetők az irányt a vámháború újbóli fellángolásának árnyékában: az S&P 0,1%-kal, a Dow 0,4%-kal csökkent, a Nasdaq pedig stagnált.
2025. 07. 09. 09:30
Megosztás:

A továbbra is fennálló vámháborús bizonytalanság ellenére emelkedtek az európai tőzsdék

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal folytatott vámtárgyalások kimenetele továbbra is bizonytalan, és a határidő közeledik, a vezető nyugat-európai indexek pluszban zártak: az FTSE100, a DAX és a CAC40 mind 0,5% feletti emelkedést mutatott.
2025. 07. 09. 09:00
Megosztás:

Megújult vámfenyegetésekkel gyorsítaná a tárgyalásokat Trump

A tegnapi nap folyamán 14 ország, többek között Japán és Dél-Korea is levelet kapott Donald Trump elnöktől, melyben kijelentette, hogy az érintett országok augusztus elsejétől 25-40% közötti vámokra számíthatnak exportáruikra; így a jelenlegi, 10%-os általános vámszint elvileg ma lejáró határideje kitolódott.
2025. 07. 09. 08:30
Megosztás:

Megduplázódott a lakásbiztosítások száma a viharok nyomán

Az elmúlt napok komoly viharai miatt több mint kétszeresére nőtt a lakásbiztosítások iránti kereslet. A Netrisk adatai szerint a vihart megelőző napon 109 százalékkal, a vihar napján pedig 131 százalékkal kötöttek több szerződést, mint egy átlagos nyári napon. A szélsőséges időjárás nemcsak az otthonokban és az autókban, hanem az utazási tervekben is jelentős károkat okozott, ami az utasbiztosítások iránti érdeklődést is látványosan megemelte. A Netrisk szerint a szélsőséges időjárás erősíti a lakosság biztosítási tudatosságát, azonban a biztosítások akkor nyújtanak valódi védelmet, ha nem utólag, hanem előre, tudatosan készülünk fel.
2025. 07. 09. 07:00
Megosztás:

Panel kontra tégla: ezek a lakások a legkeresettebbek Magyarországon

A legfrissebb adatok alapján a vásárlók minden településtípuson nagyobb érdeklődést mutatnak a téglaépítésű társasházi lakások, mint a panelek iránt. A markáns különbség nemcsak a kereslet alakulásában, de a négyzetméterárakban is egyértelműen megmutatkozik. Ez különösen aktuális lehet most azoknak, akik első lakás vásárlását vagy építését tervezik, kihasználva a napokban bejelentett kedvezményes állami hitelkonstrukciót. Az Ingatlan.com és a Wienerberger közös elemzése rámutat: az értéktartás szempontjából hosszú távon jobban jár, aki akár saját lakhatásra, akár befektetési céllal téglaépítésű ingatlant választ.
2025. 07. 09. 06:30
Megosztás:

A kriptovaluta a legjobb választás az olyan online játékokban, mint az Allyspin?

Az online szórakoztatóipar folyamatos fejlődésével egyre több platform kínál alternatív fizetési módszereket a hagyományos banki szolgáltatások mellett. A digitális pénznemek térnyerése különösen szembetűnő az online kaszinók világában, ahol a gyorsaság és az anonimitás iránti igény egyre nagyobb.
2025. 07. 09. 06:04
Megosztás:

A befektetés-ellenőrzés célja az állami érdekek és a lakosság ellátásbiztonságának védelme!

A sajtóban napokban megjelent, egyes esetekben pontatlan, hangulatkeltő cikkekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi hét pontban tisztázza a befektetés-ellenőrzés kapcsán kialakult helyzetet. A kormány célja egyértelmű: az államérdek védelme és a lakosság ellátásbiztonságának megerősítése.
2025. 07. 09. 06:00
Megosztás:

Felemás a logisztikai ágazat első negyedéve

Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között: a légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. Viszont a nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.
2025. 07. 09. 05:30
Megosztás:

Teljes készpénzmentesség jön a Forma-1 magyar futamán

A magyar alapítású Festipay biztosítja a készpénzmentes fizetést a Hungaroringen megrendezendő 40. Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A cég a vendéglátó egységek teljes területén több száz érintésmentes terminált üzemeltet, ahol bankkártyával, mobiltelefonnal vagy Festipay kártyával lehet fizetni. A rendszer már Bahreinben is sikerrel debütált. Solti Attila, a Festipay Zrt. igazgatósági tagja szerint céljuk a gyors és zökkenőmentes vásárlási élmény biztosítása. A készpénzzel érkező nézők feltöltőkártyát használhatnak, amelynek egyenlege a rendezvény végén költségmentesen visszaváltható.
2025. 07. 09. 05:00
Megosztás:

Miért van annyi műanyag a Földközi-tengerben?

A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu összefoglalásában igyekszik választ adni a legfontosabb kérdésekre.
2025. 07. 09. 04:00
Megosztás:

A keresőoptimalizálás összeomlását élőben nézzük

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van. A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása és a nagy tech cégek stratégiaváltásai alapjaiban rengetik meg az eddig jól működő online marketingmodelleket.
2025. 07. 09. 03:30
Megosztás:

Nem mindegy, milyen ATM kerül a faluba – akár kétszer többe is kerülhet a készpénzfelvétel

A kormány döntése alapján 2025 végéig minden 1000 fő feletti magyarországi településen elérhetővé válik a bankjegykiadó automata (ATM), ám nem mindegy, melyik bank automatája kerül a falvakba. A money.hu elemzése szerint az ATM-használat költsége bankonként jelentősen eltér: az ingyenes készpénzfelvételi keret felett a saját számlavezető bank automatájából történő felvétel legtöbbször lényegesen olcsóbb, mint más bank ATM-jének használata – van, ahol így több mint duplájába kerül a pénzfelvétel.
2025. 07. 09. 03:00
Megosztás:

A klímát a konyhába szerelték Nálad? Akkor nagy bajban vagy!

A konyhai pára alattomos ellensége a klímádnak, sokan túl későn veszik észre. Nem mindegy, hogyan használod a klímát a konyhában.
2025. 07. 09. 02:00
Megosztás:

Donald Trump levelét megírta, elküldte - baj lesz?

Trump levélben üzent: az amerikai elnök hétfőn 14 ország számára meghatározta az új vámtételeket.
2025. 07. 09. 01:00
Megosztás:

A francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.
2025. 07. 08. 23:30
Megosztás:

Milliárdos kárbejelentésre számít a Groupama Biztosító a hét eleji viharok kapcsán

A biztosítótársaság arra kéri az otthonuktól távol tartózkodókat, illetve a balatoni nyaralótulajdonosokat, hogy lehetőség szerint mielőbb ellenőrizzék ingatlanjaikat – akár családtag vagy ismerős segítségével is.
2025. 07. 08. 23:00
Megosztás:

Több vármegyében visszavonják a tűzgyújtási tilalmat

Az elmúlt 24 óra csapadékos időjárása következtében egyes területeken mérséklődött a tűzveszély, ezért 2025. szerdai hatállyal Budapesten és további öt vármegyében a hatóság visszavonja a tűzgyújtási tilalmat - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.
2025. 07. 08. 22:30
Megosztás:

Késve fizeti ki a számláit a magyar vállalatok több mint fele

BA magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, és ezt az ügyfelek likviditási problémái okozzák. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű. A cégek 52 százaléka szerint több partnere megy csődbe az idén, mint tavaly. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.
2025. 07. 08. 22:00
Megosztás:

AI a befektetések szolgálatában: új dimenziók a vagyonkezelésben

A K&H Alapkezelő, a KBC Csoport tagjaként már nyolc éve alkalmaz mesterséges intelligencia alapú modelleket (AI) a befektetési döntéseinek támogatására, ezzel nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is úttörő szerepet tölt be.
2025. 07. 08. 21:30
Megosztás: