Jövő héten rendezik Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáját

A mesterséges intelligencia térhódításával megnövekedtek az informatikai rendszereket ért támadások. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy az AI maga kezdeményezi ezeket, az viszont tény, hogy alkalmazásával könnyebben felfedezhetőek a biztonsági rések, a sérülékeny rendszerek. A szoftverfejlesztők ezt a jó cél érdekében, a támadási felületek felfedezésére és azok minimalizálására vagy megszüntetésére nagyon jól ki tudják használni, így a védekezésben pozitív szerepe lehet. Az is tény, hogy gyakran olcsóbb és gyorsabb az alkalmazása, mintha szakemberek tesztelnék ezeket hosszasan, ugyanakkor ha hekkerek alkalmazzák, súlyosabb károkat tudnak előidézni. Ebből a példából is látszik, hogy az AI jelenléte egyszerre lehet áldásos és veszélyes.

Áldás vagy átok, segítség vagy veszély a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia szinte mindannyiunk életébe beszivárgott. Ma már nem fikció, hogy AI segít megválaszolni leveleinket, de ha rossz szándékú irányítással működik, például csalók küldenek mesterséges intelligencia által írt, a célszemély érdeklődésének megfelelő levelet, vagy levélsorozatot, könnyebben lépre csalják a gyanútlan áldozatot. Olyan AI alapú alkalmazás is létezik, amelyik figyeli és folyamatosan elemzi a beszélgetéseket és amint olyan kifejezéseket, kérdéseket észlel, amelyek nagy valószínűséggel nem felel meg az adott szituációnak, akkor figyelmezteti a felhasználót, hogy legyen óvatos, nehogy csalás áldozata legyen.

„A mesterséges intelligenciával kapcsolatban ma nem feltétlen az a fő kérdés, hogy mit tud automatizálni vagy hogy milyen támadásokban tud részt venni. A legnagyobb kihívás az, hogy van egy olyan fejlődési tempója, amellyel a legtöbb ember, a gazdaság, a politika, a társadalom nagyon nehezen tud mit kezdeni. Években, vagy akár csak hónapokban lehet számolni azt a tempót, amellyel az egyes AI-alapú megoldások szakterületek élére törnek, olyan megoldásokkal és lehetőségekkel, amelyek a közelmúltban még elképzelhetetlenek voltak" - hívta fel a figyelmet Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója.  Hozzátette azt is, hogy ezek a generatív modellek - ezek az olyan MI-k, melyek korábban megtanult adatok alapján új tartalmat, például szöveget, képet hoznak létre – még nagyobb kihívásokat jelenthetnek.

"Ezek alapján az intelligenciájuk hetente javul, önmagukat is fejlesztik. E képessége miatt mindenkiben megfogalmazódnak olyan kérdések, hogy vajon mennyit és az   munkája és mi lesz vele. Mindeközben - a gyors fejlődés mellett - az ember és a mesterséges intelligencia együttműködéséről szóló társadalmi, politikai diskurzusok viszont csak alapszinten zajlanak, kívánságok szintjén, de konkrét megoldások nélkül" - fogalmazta meg a sokakban megjelenő félelmet Keleti Arthur.

Még alakíthatjuk sorsunkat- erről is szól a futureBIZ – az üzleti jövőkutató konferencia

E kérdések is középpontba kerülnek a futureBIZ – az első üzleti jövőkutató konferencián is, ahol az előadók – köztük dr. Mérő László matematikus - tényekkel mutatják be, hogy miféle üzleti jövőre ébredünk majd, hiszen az üzleti világban a trendek felismerése dönthet siker és csőd között. A kibertitok-jövőkutató a március 4-én, az UP Rendezvénytéren megvalósuló konferencián például arról is szólni fog, hogy mennyit ér az ember munkája, mennyi az értéke, amikor egy hetente változó mesterséges intelligenciával mérhetik össze, és hogy nekünk, embereknek miben és hogyan kell változni, hogy értékesek legyünk, előnyben maradjunk, versenyképesek legyünk a mesterséges intelligenciával szemben.

„Az emberiség következő száz éve több változást hozhat, mint az előző tízezer összesen” - mondja Noll-Batek Frigyes, a konferencia megrendezését lehetővé tévő Varsovia Egyetem prorektora.

„ Az automatizáció és a digitális forradalom alapjaiban írják át az életünket. Hogyan tudjuk az előnyünkre fordítani ezeket a változásokat? Egyetemünkön mi ezeket a kérdéseket már most oktatjuk és kutatjuk, ezért szeretnénk most egész napot szentelni az üzleti jövőkutatásnak is”.

Már nem az a kérdés, hogy pusztítjuk éltető bolygónkat, hanem hogy mennyit ártunk neki

Napjaink másik nagy kérdése a klímaváltozás és a fentarthatóság.  Az már tény, hogy életkörülményeink a közeljövőben lényegesen megváltoznak, nekünk pedig az élhető élet fenntartásának érdekében a legjobb tudásunk és szándékaink szerint alkalmazkodnunk kell az új feltételekhez. Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató e fontos kérdéseket elemzi, olyan témákat érintve, mint a kínálat, kereslet, szükséglet, valamint a tőke és a nyereség összefüggése. E fogalmak nem csak közgazdasági definíciók, hanem mindannyiunk életét meghatározó tényezők, főként úgy, hogy a gazdaság működése jelentősen befolyásolja a Föld, éltető bolygónk létét és állapotát.

„Megdöbbentő számunkra, amikor felismerjük, hogy az éghajlatváltozás elpusztítja a bolygó létfenntartó rendszereit, de még inkább sokkol bennünket, amikor megértjük, hogy a pusztítást ugyanaz a szemlélet okozza, amely a mi modern életmódunkat egyáltalán lehetővé teszi” – világít rá a kutató. Stumpf-Biró Balázs leszögezi: amíg nem szabadulunk a gazdasági növekedés iránti függőség börtönéből, addig nem leszünk képesek kezelni az ökológiai válságot,

„A bolygót csak úgy menthetnénk meg az éghajlatváltozás pusztító hatásaitól, ha a globális gazdaság nagy részét azonnal leállítanánk, ami a jelenlegi formájában lényegében véget vetne az emberi civilizációnak. Lássuk be, ezt az árat pedig kevesen hajlandóak elismerni, és főképpen senki sem hajlandó megfizetni” – jelentette ki az összeomlás-kutató. Ezt nem problémaként említi, mert véleménye szerint a problémára van megoldás, ez a krízishelyzet azonban jelentős nagyságú és súlyos. Úgy véli, hogy a károkat és a pusztulást nem tudjuk teljes mértékben elkerülni, ezért ma már csak azt tehetjük, hogy megpróbáljuk ezeket a hatásokat a lehető legnagyobb mértékben tompítani.

„Valójában mindössze annyiról dönthetünk, hogy mit kezdünk az idővel, ami nekünk adatott"- summázta elgondolkodtató üzenetét Stumpf-Biró Balázs.

– Az emberiség következő száz éve több változást hozhat, mint az előző tízezer összesen – mondja Noll-Batek Frigyes, a konferencia megrendezését lehetővé tévő Varsovia Egyetem prorektora. – Az automatizáció és a digitális forradalom alapjaiban írják át az életünket. Hogyan tudjuk az előnyünkre fordítani ezeket a változásokat? Egyetemünkön mi ezeket a kérdéseket már most oktatjuk és kutatjuk, ezért szeretnénk most egész napot szentelni az üzleti jövőkutatásnak is.