Kamatdöntő ülést tart a jegybank
Kedden tartja következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Szeptemberben az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.
Virág Barnabás MNB-alelnök az ülést követően azt mondta, hogy az MNB inflációs célja fenntartható módon 2025-ben érhető el, akkor már éves szinten is 3 százalék körülire csökkenhet a pénzromlás üteme.
Szintén kedden közli a Pénzügyminisztérium a részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi helyzetéről.
Az előzetes adatok szerint szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2623,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2607,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 186,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 202,4 milliárd forintos hiányt mutattak. Szeptemberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 234,2 milliárd forint többlettel zárt.
Ugyancsak kedden ismerteti a KSH az augusztusi kereseti adatokat.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 400 forint volt.
A bruttó átlagkereset 13,9 százalékkal, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 524 100 forintot, a nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, 16,5, illetve 16,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Pénteken teszi közzé a KSH a foglalkoztatottság és munkanélküliség szeptemberi adatait.
Augusztusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt.
A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt. A 2024. június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 31 ezerrel, 4 millió 752 ezerre nőtt. Ugyanebben az időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 12 ezerrel 211 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal 4,3 százalékra nőtt.
