Kampány indult az airbnb-k működésének korlátozása ellen

A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (MAKE) szervezésében létrejött találkozón Schumicky Balázs egyesületi elnök rámutatott: ha betiltják az airbnb-ket, a társasházban a közösségi együttélés szabályait be nem tartó bulituristák tömegei továbbra is problémát fognak jelenteni, mert a társasházakban működő hostelek továbbra is kontroll nélkül működhetnek, és jellemzően ezekben a nagy kapacitású olcsó tömegszállásokon szállnak meg ezek a vendégek.

„A kerületben működő, turisták számára kiadott lakások 75%-a ezzel szemben 2-4 fő befogadására alkalmas, és azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Budapestre látogató párok, családok azok, akik gondot okoznak a lakóknak”  – húzta alá a MAKE elnöke. 

Schumicky Balázs arra is kitért, nemzetközi példák igazolják, hogy nem igaz az, hogy az „airbnb-k” tehetnek az albérletárak emelkedéséről. Lakhatási válságról a hatodik kerületben amúgy sem lehet beszélni, mert 11 év alatt a kerületből kiköltözők, valamint az új lakások építése miatt 10.000-rel több lakás jut a lakosokra, mint korábban!

Amennyiben az átlagosan 3,5 éjszakát Budapesten töltő turisták helyére albérlők kerülnek, úgy – a Covid alatti időszak tapasztalataiból kiindulva – sokszor olyan társasházakba nem illő bérlők költöznek be, akik hosszú hónapokig vagy évekig keseríthetik meg a lakók életét. Eközben a társasházak állapota tovább fog romlani, mert elüldözik azokat a szállásadókat, akik a náluk keletkezett jövedelem egy részét eddig is visszaforgatták a társasházak állagának megóvásába, illetve a rendkívüli felújítások költségeit is állták.

A MAKE elnöke az is fontosnak tartotta kiemelni, hogy ha albérlőként hirtelen megjelenik 3-4.000 új lakó Terézvárosban, akkor a mostani lakóknak kevesebb parkolóhely, bölcsődei és óvodai férőhely fog jutni, mert míg a turisták nem veszik igénybe ezeket a közszolgáltatásokat, az albérlők viszont igen. Soproni Tamást idézve elmondta, hogy a kerületi „airbnb-k” több mint 670 millió forint idegenforgalmi adót fizetnek be évente a városrész kasszájába. Ez, a szintén általuk befizetett építményadóval együtt megközelíti az 1 milliárd forintot. Ennek hiánya fejlesztések elmaradásához, vagy a kerületi lakók,  vállalkozók által megfizetett adóemeléshez vezet. 

A sajtó nyilvános rész végeztével Somló Iván a szövetség tagja és a kampány projektmenedzsere ismertette az aktivistákkal a következő hetek teendőit. Az elkövetkező időszakra a szervezők azt a célt tűzték maguk elé, hogy minél több emberhez eljuttassák a tényeken alapuló üzenetek, minél több embert buzdítsanak a NEM-mel való szavazásra, és hogy bemutassák Terézváros lakóinak, milyen drasztikus következményekkel járna rájuk nézve a magán-, és egyéb szálláshelyek működésének teljes betiltása. Ezért is választották kampányuk szlogenéül: Hagyjuk élni Terézvárost! 

A szálláskiadóknak valódi, minden érintett számára megnyugtató megoldást jelentő javaslataik vannak Terézváros részére: a feketén működő szálláshelyek visszaszorítása, az V. kerülethez hasonlóan az új szálláshelyek nyitásának megakadályozása, a meglévő jogszabályok hatékony betartatása. Ezen kidolgozott javaslatokat már többször megosztották Terézváros vezetőivel.