Kétarcú magyar lakáspiac: már az év végén pörögtek az új lakások
2024-ben gyakorlatilag az egész évben szűk sávban szóródott a lakáspiaci árindex, hiszen az egyes negyedévekben 12-13,4% közötti drágulás volt tapasztalható – derül ki a KSH most közölt negyedik negyedéves előzetes adataiból. Az év végén 12,9%-os volt az áremelkedés, 2022 harmadik negyedéve óta ennél csak egyszer, a tavalyi harmadik negyedévben volt nagyobb ütemű a drágulás éves összevetésben. A lakáspiaci árindex 2020-as bevezetése óta eltelt húsz negyedévben átlagosan 12,8%-kal drágultak a magyarországi lakások, vagyis a legfrissebb adat átlagosnak mondható az elmúlt öt évet tekintve.
A negyedik negyedéves adatok érdekessége, hogy a használt lakások áremelkedése 12,8%-ra lassult, viszont az új lakások árindexe 13,8%-ra emelkedett. Előbbi így is meghaladja az elmúlt öt év 12,2%-os átlagát, míg utóbbi elmarad a 16,6%-os átlagértéktől. „Elmondható, hogy 2024 végén tovább nyílt az olló a használt és az új lakások árai között, hiszen továbbra is nagyobb mértékű a drágulás az utóbbi piacon” – emelte ki a friss adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Ha nem csak az éves árváltozást nézzük, akkor a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest 1,3%-os volt a drágulás, ezzel zsinórban a nyolcadik negyedévben láttunk pozitív értéket, vagyis két éve nem volt példa átmeneti korrekcióra sem az árakban.
Érdekesség, hogy a negyedik negyedévben viszonylag hirtelen 5,3%-ra gyorsult az új lakások áremelkedési üteme az előző negyedév 0,4%-os értékéről. Ez pedig meghaladta a 4,1%-os húsz negyedéves átlagot. A használt lakások esetében ennél jóval visszafogottabb, 0,9%-os drágulást láttunk a harmadik negyedévhez képest, ami jócskán elmarad a 2,9%-os ötéves átlagtól.
A fenti folyamatra nincs egyértelmű magyarázat, egyrészt a negyedik negyedév hagyományosan erős a magyar újlakás-piacon, ami mögött az állhat, hogy az év végéhez közeledve igyekeznek a lehető legtöbb folyamatban lévő projektet lezárni.
Ugyanakkor 2024 vége speciális is lehetett, hiszen nagyjából fél éve már mindenki arról beszélt, hogy 2025 eleje kifejezetten erős lehet a lakáspiacon a lakossági állampapírok közelgő rekordösszegű kamatkifizetései és a kormány további ösztönző lépései miatt. „A fentiek alapján az is könnyen szerepet játszhatott az új lakások jelentős áremelkedésében, hogy a befektetési céllal vásárlók egy része igyekezett még a 2025-re várt további áremelkedés előtt nyélbe ütni az adásvételt” – vélekedik Valkó Dávid.
Ha 2024 egészét értékeljük, akkor 12,8%-os drágulást mutat a lakáspiaci árindex az előző évhez képest, ez gyorsulást jelent a 2023-as 7,1%-os áremelkedés után, ugyanakkor meg sem közelíti a 2022-es rekordév 22,3%-os adatát. 2010 óta vizsgálva átlagosan 8,4%-kal emelkedtek a lakásárak Magyarországon évente, vagyis ahhoz képest a tavalyi év átlagon felülinek volt mondható. A használt lakások esetében 12,4%-os, míg az új lakások piacán 14,4%-os volt az átlagos drágulás tavaly, utóbbi esetében 2020 óta nem volt példa ennyire kismértékű drágulásra.
Említettük, hogy az év végén a befektetési céllal vásárlók egy része már megmozdulhatott a 2025-ös kilátásokat látva. A szakértők többsége most egyetért abban, hogy idén a tavalyinál is jelentősebb lehet az áremelkedés mértéke.
„Mi azt gondoljuk, hogy a teljes piacon átlagosan 15% körül lehet a drágulás 2025-ben, ezen belül a jó elhelyezkedésű, felkapottabb szegmensekben az áremelkedés akár a 20%-ot is megközelítheti” – hangsúlyozta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az év első hónapjaiban látott keresleti aktivitásból kiindulva könnyen lehet, hogy 2025 első fele még a tavalyinál is jelentősebb drágulást hoz a piacon a friss források beáramlásának köszönhetően.
