Kettészakadt Európa az elektromos autózásban: óriási különbségek az elektromos autók elterjedésében
Norvégia toronymagasan vezeti az európai rangsort: az újautó-eladások 95,9 százalékát már tisztán elektromos modellek (BEV) tették ki. A skandináv országot Dánia követi 68,5 százalékos aránnyal, míg Hollandia, Finnország és Svédország szintén kiemelkedően magas elektromos penetrációt mutat.
Az európai átlag ugyanakkor jóval alacsonyabb. A kontinensen a tisztán elektromos autók részesedése 19,5 százalékot ért el, míg a plug-in hibridek további 9,6 százalékot képviseltek az újautó-eladásokból.
A régiós különbségek továbbra is jelentősek. Magyarországon az új személyautó-eladások 8,5 százalékát tették ki a tisztán elektromos modellek, míg a plug-in hibridek aránya 5,5 százalék volt. Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Olaszországban szintén egyszámjegyű maradt a teljesen elektromos autók részesedése.
Az adatok arra is rámutatnak, hogy az elektromos átállás nem minden országban ugyanazon az úton halad. Több piacon a plug-in hibridek továbbra is fontos szerepet töltenek be az elektrifikációban. Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban például a részben elektromos hajtásláncok több esetben népszerűbbnek bizonyultak a tisztán elektromos modelleknél, ami arra utal, hogy a vásárlók egy része továbbra is átmeneti technológiaként tekint a hibridekre.
„A legfrissebb adatok alapján már nem egyszerűen az elektromos autók térnyeréséről beszélhetünk, hanem arról, hogy Európa elektromos átállása eltérő sebességgel zajlik. Míg egyes országok gyakorlatilag a belső égésű motorok utáni korszakba léptek, más piacokon még hosszú évekig meghatározó szerepe maradhat a hagyományos vagy részben villamosított hajtásláncoknak. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a jelenleg lemaradó országok milyen ütemben tudják fejleszteni a töltőinfrastruktúrát, illetve mennyire válik elérhetővé az elektromos mobilitás a szélesebb vásárlói rétegek számára” – mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.
A különbségek hátterében több tényező áll. Az elektromos mobilitás terjedését jelentősen befolyásolja az egyes országok vásárlóereje, a töltőinfrastruktúra fejlettsége, az állami ösztönzőrendszerek hatékonysága, valamint az autógyártókra vonatkozó szabályozási környezet.
Az eltérő fejlettségi szinteket jól mutatja, hogy miközben több északi országban a belső égésű motorral szerelt autók már kisebbségbe kerültek az újautó-piacon, addig egyes közép- és kelet-európai országokban továbbra is jelentős a benzines és dízelmodellek súlya. Szlovákiában például a dízelautók részesedése még mindig 56 százalék, míg Csehországban 47 százalék.
