Kevesebb a kontár, de több a kár: egy kontármunka drágább, mint egy családi nyaralás

A lakosság építőipari szakemberekkel szembeni bizalma tavaly óta nem változott, idén is átlagosan 3,6 csillagon áll. A kontármunkák aránya csökkent: a felnőtt lakosság 14,5 százaléka szenvedett el kontárkárt az elmúlt egy évben, ami jelentős, 9 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. Ugyanakkor a kontármunkák átlagos kárösszege 27 346 forinttal nőtt, elérve a 842 137 forintot, ami 3,4 százalékos „kontárinflációnak” felel meg.

„Első pillantásra biztató, hogy csökkent a kontárkárosultak aránya, de a háttérben nem kizárólag pozitív folyamatok állnak. A visszaesésben szerepet játszhat a csökkenő megrendelésszám és a gazdasági visszafogottság is: a kevesebb felújítás kevesebb hibalehetőséget jelent. Emellett az építőanyagárak és a munkadíjak emelkedése is érdemben befolyásolhatta a mutatókat” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: „a kedvező tendencia mögött azonban megfigyelhető a lakosság tudatosságának növekedése is. Egyre több megrendelő kér referenciát, ellenőrzi a szakembereket, és választ átgondoltabban kivitelezőt. Nem győzöm hangsúlyozni: a kontármunka megelőzése jóval költséghatékonyabb, mint az utólagos helyreállítás.”

A kontárkár keletről nyugatra nő

Továbbra is jelentős regionális különbségek figyelhetők meg a kontármunkákból származó károk mértékében. A legmagasabb átlagos kontárkárt Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon mérték: előbbinél 828 182 forint, utóbbinál 839 200 forint volt az átlagos kárösszeg. A legalacsonyabb értéket Észak-Alföldön regisztrálták – 379 461 forinttal –, ami közel 200 ezer forintos javulást jelent az előző évhez képest.

(1) Kontárkárok átlagos összege régiónként és Budapesten, egyesített mintán, 2025. augusztus (zárójelben a 2024. augusztusi adatokhoz viszonyított változás látható)

„Évek óta következetesen megfigyelhető, hogy a kontárkárok mértéke kelet felől nyugat felé haladva emelkedik” – mutat rá Markovich Béla. „A három régióban mért csökkenő kárösszegek pedig nem feltétlenül a piac tisztulását jelzik, sokkal inkább azt, hogy visszaesett a nagyobb volumenű, összetettebb kivitelezések száma. A lakosság árérzékenyebbé és tudatosabbá vált, ami önmagában is csökkenti a kockázatokat.”

Kontármunkák mentén kettészakadt az ország

Az 1–2 csillagos, kontár vagy gyenge minőségű munkák aránya régiónként jelentősen eltér. A déli régiókban jóval magasabb a problémás kivitelezések aránya: a Dél-Alföldön 25 százalék, az Észak-Alföldön 23 százalék. Ezzel szemben az északi térségekben lényegesen kedvezőbb a helyzet: Észak-Magyarországon mindössze 5 százalék, a Nyugat-Dunántúlon 9 százalék, Közép-Dunántúlon pedig 7 százalék számolt be kontár és gyenge minőségű munkáról. Az adatokból világosan kirajzolódik: építőipari szempontból az ország gyakorlatilag kettészakadt.

(2) Kontár- és gyenge munkák aránya régiónként és Budapesten, egyesített mintán, 2025. augusztus (hol a legmagasabb ezek aránya?)

„Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy úgy tűnik, ahol kevesebb az építkezés, ott ritkábbak a negatív lakossági értékelések is, azaz kevesebb a kontármunka” – magyarázza Markovich Béla. „Az 1–2 csillagos minősítések aránya jellemzően ott alacsony, ahol tavaly augusztus óta, az elmúlt egy évben kisebb volt az építőipari termelés*. Ez arra utal, hogy kevesebb kivitelezés egyszerűen kevesebb hibalehetőséggel jár.”

Az alacsony bizalom oka: 40 százalék „kontárkárosult” magyar

A Mapei Kft. idei kutatásának eredményei szerint a lakosság megítélése nem változott: a bizalmi érték országosan továbbra is 3,6 csillag, ami „átlagos munkát” jelez. Ugyanakkor régiós szinten jelentős különbségek figyelhetők meg. A legmagasabb értéket Nógrád érte el (4 csillag), amit Veszprém (3,9 csillag) követ, míg az ország nagy részén 3,5–3,7 csillag közötti érték a jellemző. A legalacsonyabb bizalmat Tolnában mérték, ahol az index 3,39 csillagra csökkent.

(3) ÉBI* vármegyénként, 2025. Augusztus (reprezentatív adat). Az (ÉBI) építőipari bizalmi index a szakemberek munkájának lakossági értékeléséből képzett súlyozott átlag. 

A lakosság építőipari szakmákról alkotott véleménye 2025-ben gyakorlatilag stagnál: az értékelések átlaga továbbra is 3,6 csillag, ami „átlagos munkát” jelent. A legjobb értékelést idén is a villanyszerelők (3,82 csillag), a gépészek (3,80 csillag) és a víz- és gázszerelők (3,78 csillag) kapták. Ezeknél a szakmáknál a precizitás, biztonság és szaktudás iránti elvárások láthatóan meghálálják magukat. A lista végén a generálkivitelezők állnak 3,37 csillaggal, bár megítélésük az elmúlt évhez képest enyhén javult. A legtöbb szakma esetében nem történt érdemi elmozdulás: a lakosság megítélése továbbra is középszerű teljesítményt tükröz.

„A bizalomhiányra magyarázatot ad az idei kutatás legmegdöbbentőbb adata: a felnőtt lakosság 40 százaléka szenvedett el élete során kontármunkából fakadó kárt. Szinte minden magyar családban akad egy »kontárkárosult«. Ezek a negatív tapasztalatok mémként terjednek szájról szájra, és erősítik a kollektív bizalmatlanságot. A lakosság jelentős része ezért eleve fenntartásokkal közelít az építőipari szakemberekhez” – mondta Markovich Béla.

Ezt támasztja alá az a megállapítás is, hogy az elmúlt egy évben építőipari munkát végzők és a teljes, reprezentatív lakossági minta szakember-megítélése között alig van eltérés. Sőt, a közvetlen tapasztalattal rendelkezők véleménye bizonyos szakmák esetében valamivel kedvezőbb.

Az Otthon Start újraindíthatja a bizalmat?

A lakosság hangulata továbbra is óvatos az építőiparral kapcsolatban: a válaszadók 47 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok az ágazatban, míg a pozitívan nyilatkozók aránya 25 százalékról 19 százalékra csökkent egy év alatt. Ez a pesszimista fordulat a gazdasági bizonytalanság, a dráguló kivitelezés és a kivárás hatását tükrözi. Bár a megrendelők tudatosabbak és jobban tájékozódnak, a bizalmi légkör csak lassan épül újra.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint ugyanakkor a most induló Otthon Start Program a várakozások szerint fordulatot hozhat. A támogatási lehetőség ismertsége kifejezetten magas: az aktív felnőtt lakosság 75 százaléka hallott róla. Bár eddig csak 4 százalék nyilatkozta, hogy jogosult és élne is a programmal – ami elméletileg 240 ezer potenciális felújítót jelent –, további 12 százalék még nem döntött. Ez a több százezres keresleti potenciál komoly lendületet adhat az építőiparnak, ha sikerül jól kezelni a jogosultsági feltételeket, a kivitelezési kapacitásokat és a támogatás adminisztrációját.