Ki kérhet nyugdíjrögzítést? Megéri kérni?

Mit jelent a nyugdíjrögzítés, és ki élhet ezzel a lehetőséggel?

Az öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a nyugdíjkorhatár betöltése, és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte. Egyedül a „nők40” kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a korhatár betöltése előtt.

A nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja a nyugdíjkorhatár elérése, de ez a tény nem jelenti azt, hogy a nyugellátást ekkortól feltétlenül igénybe is kellene venni.

Számos oka lehet annak, ha valaki elhalasztja a nyugdíjazás időpontját.

A legtöbb esetben ilyen ok az, hogy a személy folytatni akarja még a munkát, akár változatlan feltételekkel, például továbbra is teljes munkaidőben.

Ennek a szándéknak a későbbi nyugdíj összege szempontjából kedvező hatása lehet, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is. Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. (Nyugdíjasként végzett munka esetén azonban már nem szerezhető további szolgálati idő, mert ekkor már nem történik járulék fizetés.)

A szolgálati idő hossza a nyugdíj összegére jelentős hatással van, ezért érdemes minél több szolgálati idő évet szerezni.

Szintén fontos szempont lehet a korhatár betöltését követő későbbi időponttól igényelt nyugellátásnál a további munkával elért kereset összegének nagyságrendje, mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hossza mellett a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ.

Az a tény is közismert, hogy a nyugdíj összege függ azoktól a tényezőktől is, amelyek a nyugdíj-megállapítás időpontjában, évében vannak érvényben, különösen az adott évre vonatkozó valorizációs szorzók nagyságrendjétől. Ezekkel a szorzószámokkal kerül sor a korábbi évek kereseteinek a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez igazítására. A valorizációs szorzószámok meghatározása az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik.

Így tehát más lehet a nyugdíj összege a korhatár betöltése időpontjában megállapítva, illetve egy ezt követő, akár évekkel későbbi időpontban.

Mivel a nyugdíjigény visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető, ennél korábbra már nem lehet megoldani azt, hogy ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, ez a magasabb összegű nyugdíj kerüljön folyósításra.

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése azonban megoldja ezt a helyzetet.

A Tny. 82.§-a tartalmazza azt a lehetőséget, mely szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, tehát már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, kérheti öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. azaz rögzítését. Ez a megállapítás a szeptember 1-jétől hatályos szabályozás szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjára kérhető.

Korábban ez az időpont, a korhatár betöltésének napja nem szerepelt a jogszabályban, a módosítással azonban teljesen egyértelművé vált a nyugdíjrögzítés célja.

Amennyiben ugyanis az érintett személy a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez alatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhatja a számára kedvezőbb nyugdíjat a korhatár betöltésére kiszámított, és az éves nyugdíj emelésekkel növelt nyugdíj, illetve a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj közül.

Ily módon veszteség nem érheti nevezettet a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, mert a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint az a legkorábbi időpontban, a korhatár elérésekor lett volna (természetesen az éves emelésekkel megnövelve), de ha a későbbi időpont szerinti nyugdíj ennél magasabb lenne, ez kerül majd folyósításra.

Jó tudni, hogy a nyugdíj rögzítését kérő személy nem minősül nyugdíjasnak, ezért szerezhet további szolgálati időt.

Nem élhet a nyugdíjrögzítés lehetőségével az, aki a nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig tartó idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjban (állandó özvegyi nyugdíjban) részesült.

Szintén nem veheti igénybe a nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának lehetőségét a korhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult, tehát húsz év szolgálati idővel nem, de legalább tizenöt év szolgálati idővel már rendelkező személy sem a szolgálati idő rövidsége miatt.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását igénybe vevő hölgy pedig azért nem élhet ezzel, mert a korhatárt ez a hölgy még nem érte el a kedvezményes nyugellátás megállapításakor.

forrás: ado.hu