Ki lesz az európai parlamenti választás nyertese?
Holnaptól kezdődően négy nap áll az európai uniós tagországok rendelkezésére, hogy megrendezzék a soron következő, az európai integráció történetében tizedik európai parlamenti választást. Minden tagállam a saját nemzeti hagyományainak megfelelően választja ki azt a napot, amelyen megrendezi a voksolást. A legtöbb nemzet vasárnap, június kilencedikén tartja majd, ám például Hollandiában csütörtökön, Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Lettországban, Szlovákiában és Máltán pedig szombaton bonyolítják le az európai parlamenti képviselők megválasztását.
A közvéleménykutatások adatai alapján a választás nyertese 2019 után ismét az Európai Néppárt frakciója lesz, amely képviselőcsoport így minden valószínűség szerint újra európai bizottsági elnököt adhat a következő öt esztendőre. Hasonlóképpen örülhet majd az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportja, mert, bár nem nekik lesz a legtöbb mandátumuk, de az elmúlt években sikerült megőrizniük olyan mértékben a támogatottságukat, hogy a voksolást követően a második helyre számíthatnak.
A számokon túl tekintve, az idei európai parlamenti választás legnagyobb győzteseinek mégis a radikális jobboldali frakciók, az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR), valamint az Identitást és Demokrácia (ID) ígérkeznek. Egyrészről a támogatottságbéli csekély eltérés miatt könnyen elképzelhető, hogy június kilencedike után az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportja nem a liberálisoké, hanem a radikális jobboldalé lesz. A másik okot, ami miatt ezen két frakció az EP-választások legfőbb nyertesének tekinthető, a birtokolt mandátumaik számának változásának mértéke jelenti. A legfrissebb előrejelzések szerint az Európai Konzervatívok és Reformerek több, mint tíz százalékkal több képviselőre számíthatnak a következő ciklusban, az Identitás és Demokrácia pedig még ennél is nagyobb arányban, több, mint tizenöt százalékkal növelheti tagjainak létszámát. Az ID még úgy is képes erre a teljesítményre, hogy május végén kizárta a soraiból a német Alternatíva Németországért nevű politikai szervezetet, és ezáltal „lemondott” több, mint 10 mandátumról.
A radikális jobboldali pártok európai szintű megerősödése a nemzeti politikai erőviszonyokban gyökerezik. Mind az Európai Konzervatívok és Reformerek, mind az Identitás és Demokrácia frakciójának több meghatározó politikai szervezete saját hazájában is növelni tudta támogatottságát. Az EKR-hez tartozó olasz kormánypárt, az Olaszország Fivérei megduplázhatja mandátumainak számát az Európai Parlamentben, és a közvéleménykutatások adatai alapján messze a legnépszerűbb politikai párt Olaszországban. Az ID sorait erősítő Osztrák Szabadságpárt szintén az első helyen szerepel a felmérésekben, képviselőinek számát tekintve pedig ugyancsak kétszer annyi politikust küldhet az EP-be, mint az előző ciklusban. Hozzá hasonlóan a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés ugyancsak jelentős mértékben megerősödött az elmúlt esztendőkben Franciaországban, így a június kilencedikei választáson ez a szervezet szerezheti majd meg a legtöbb francia mandátumot.
A két radikális jobboldali frakció közül az európai parlamenti választások valódi nyertese az Európai Konzervatívok és Reformerek lehetnek, az Európai Bizottság második elnöki ciklusára aspiráló Ursula von der Leyen ugyanis korábban jelezte, hogy nyitott ezen képviselőcsoporttal való együttműködésre mind a megválasztásának folyamatában, mind pedig azt követően, ezzel pedig az EKR képes lehet befolyást gyakorolni a szakpolitikai döntéshozatalra, és saját érdekeinek megfelelően alakítani az integráció előrehaladását. (forrás: ludovika.hu)
