Kínai külügyi szóvivő: az Egyesült Államok és az EU ideológiai alapon bírálja az új nemzetiségi törvényt
A szóvivő szerint az érintett felek "rosszindulatúan rágalmazzák" Kína nemzetiségi politikáját, beavatkoznak az ország belügyeibe, és aláássák a nemzetiségi egységet. Kuo felszólította az érintett feleket, hogy tartsák tiszteletben a tényeket, hagyjanak fel a "hazugságok terjesztésével", valamint az úgynevezett nemzetiségi kérdések politikai célú felnagyításával.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió korábban azért bírálta a jogszabályt, mert az lehetővé teszi a kínai hatóságok számára, hogy a Kínán kívüli személyeket vagy szervezeteket is jogi felelősségre vonják, amennyiben azok a törvény szerint veszélyeztetik a nemzetiségi egységet vagy szeparatizmusra uszítanak.
A nemzetiségi egység és fejlődés előmozdításáról szóló törvényt márciusban fogadták el Kínában, és július 1-jén lépett hatályba. A jogszabály célja a kínai kormány szerint a közös nemzeti identitás erősítése az ország 55 hivatalosan elismert nemzetiségi kisebbsége körében. Kínában hivatalosan 56 nemzetiség él, amelyek közül a lakosság több mint 91 százalékát a han nemzetiség alkotja. A kisebbségek - köztük a tibetiek, az ujgurok, a mongolok, a huik és a mandzsuk - elsősorban az ország természeti erőforrásokban gazdag, az ország területének mintegy felét kitevő régióiban élnek.
A törvény kiemelt szerepet szán a mandarin nyelv használatának az oktatásban és a közigazgatásban, ösztönzi a különböző nemzetiségek közötti integrációt, valamint tiltja, hogy etnikai vagy vallási alapon akadályozzák a házasságkötést. Emellett előírja, hogy a vallási szervezeteknek és intézményeknek a vallás sinicizációjára vonatkozó irányvonalat kell követniük.
