Közel 20 ezren fordultak influenzás tünetekkel orvoshoz a múlt héten
2025. 01. 10. 04:30
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint 2024. december 30. és 2025. január 5. között az országban 19 900-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön közzétett heti jelentésében.
Azt írták: 137 300-an akut légúti fertőzés tüneteivel fordultak orvoshoz.
Influenzaszerű megbetegedéssel első héten orvoshoz fordult betegek 28,7 százaléka 14 év alatti, 30,3 százaléka a 15-34 évesek, 28,1 százaléka a 35-59 évesek, míg 12,9 százalékuk a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.
Közölték: 2025 első hetében három közigazgatási területen nőtt, tizennégy területen csökkent és három területen nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Hajdú-Bihar és Nógrád vármegyében, valamint Budapesten volt, a legkevesebb Vas, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében volt.
Az első héten akut légúti megbetegedések halmozódásáról egy jelentés érkezett: egy Fejér vármegyei idősek otthonában 131 ember közül 46-an betegedtek meg lázas, felsőlégúti tünetekkel. Közülük egy beteget kellett kórházba szállítani.
Kórházba az első héten 220 embert vettek fel súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 26-an szorultak intenzív ellátásra. A kórházi ápolást igénylő 220 beteg 39,1 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb, 31,4 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt.
A kórházi ápolást igénylő betegek közül 84-nél influenza, 21 betegnél légúti óriássejtes vírus (RSV), 20-nál a SARS-CoV-2 állt a megbetegedések hátterében – írták.
A tavalyi év 40. és az idei év első hete között összesen 3104 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az NNGYK laboratóriumban, és 222 mintában az influenza valamelyik típusát mutatták ki, 453 esetben pedig a Covid-19 fertőzést. A többi mintában egyéb vírusok jelenlétét állapítottak meg.
Miért chatelnek a magyarok a cégekkel, és hogyan reagálnak erre a vállalatok
A Rakuten Viber feltárta, hogy a magyarok milyen célból használják elsősorban az üzenetküldő alkalmazásokat a vállalatokkal való kommunikáció során. A hivatalos Rakuten Viber Magyarország csatornán végzett felmérés több mint 5000 szavazatot gyűjtött össze.
Stratégiai partnerségre lépett az AbbVie és a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások fejlesztéséért
Klinikai kutatások fejlesztését célzó együttműködési megállapodást írt alá az amerikai AbbVie, innovatív gyógyszerfejlesztő vállalat magyarországi leányvállalata és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A szerződést az AbbVie részéről Javier Aracil Corma, a vállalat adriai és magyarországi ügyvezetője, az SZTE részéről dr. Fendler Judit kancellár és prof. dr. Rovó László rektor írták alá. A partnerségi megállapodás célja az innovatív terápiákhoz kapcsolódó stratégiai jelentőségű klinikai kutatások továbbfejlesztése, hosszú távon pedig Magyarország és a régió versenyképességének erősítése.
A bér több, mint 40%-át viszi el az állam - de hová?
Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyerektelen munkavállalók esetében a teljes munkát terhelő elvonás 2025-ben 41,2% volt, ami továbbra is meghaladja a 35,1%-os OECD-átlagot. A magyar érték a régióban nem számít kiugrónak, ugyanakkor a versenyképesebb országokénál magasabb maradt – hangsúlyozza a Niveus.
Törvényi döntés! A nyugdíj és a résznyugdíj fogalma kettévált
Ha valaki eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de nem rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 év szolgálati idővel, viszont legalább 15 év szolgálati időt igazolni tud, akkor öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. Nézzük meg részletesen, mit jelent ez a gyakorlatban.
Aktív piaci folyamatok mellett javultak a Budapesti Értéktőzsde eredményei 2025-ben
Tovább erősítette piaci szerepét és pénzügyi teljesítményét a Budapesti Értéktőzsde, a közgyűlés elfogadta a társaság 2025. évi üzleti jelentését. A beszámoló szerint az éves összbevétel 4,338 milliárd forintot, az EBITDA 1,680 milliárd forintot tett ki, míg a nettó eredmény – a KELER Csoport BÉT-re jutó eredményével együtt számolva – 9,635 milliárd forintra bővült. A BÉT éves rendes közgyűlésén az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalékfizetésről is határoztak, valamint jóváhagyták a társaság új, 2026–2028 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját, és döntöttek az újonnan alapított BÉTx Pénzügyi Zrt. tőkeemeléséről is.
Jelentős javulás a Samsung SDI eredményeiben: Központban a magyarországi gyár fejlesztése
A Samsung SDI közzétette 2026-os első negyedéves pénzügyi jelentését. A vállalat bevételei emelkedtek, üzemi vesztesége pedig radikálisan csökkent, ami megalapozza a második félévre várt nyereségességet. A stratégiai bővülés kulcsszereplője a vállalat magyarországi egysége lesz.
Késési asszisztencia szolgáltatást indít a Wizz Air
A Wizz Air, Magyarország piacvezető légitársasága a világ vezető turizmustechnológiai platformjával, a HTS-sel közösen új fejlesztést integrálnak a wizzair.com weboldalon és a Wizz Air alkalmazásban, hogy segítsék az ügyfeleket a járatkésések esetén felmerülő problémák kezelésében.
Közel kétszerésére nőtt az Eximbank adózott eredménye 2025-ben
Az Eximbank tavalyi adózott nyeresége 28,2 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi 14,4 milliárd forintról, a növekedéshez a kamatbevételek mellett a kereskedési és befektetési műveletek eredménye is hozzájárult - közölte kedden az EXIM Magyarország a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Befektetési kategóriává vált a műtárgy: milliós órák és tízmilliós ékszerek hajtják a hazai aukciós piacot
A műtárgyak egyre inkább alternatív befektetési eszközként jelennek meg Magyarországon is – ezt jól mutatja a BÁV ART május 19-én és 20-án megrendezésre kerülő 87. Művészeti Aukciójának kínálata, ahol több tízmillió forintos kikiáltási árú tételek és gyűjtői darabok kerülnek kalapács alá.
Erősödött a forint kedd estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben kedden kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
A bérnél sokkal nagyobb probléma tizedeli a munkaerőállományt
A munkaerőhiányról és annak okairól, megoldásáról szóló hírek évek óta elsősorban a bérekre és a toborzásra koncentrálnak, miközben egy egyre súlyosabb, kevésbé látható probléma formálja alapjaiban a munkaerőpiacot: a kiégés. A WHC Csoport szakértői szerint 2026-ra világossá vált, hogy a munkavállalók megtartásának egyik legnagyobb akadálya már nem feltétlenül az anyagi verseny, hanem a tartós munkahelyi stressz és a mentális túlterheltség.
Több mint 1,3 milliárd forintot fizet a Temu a magyaroknak a GVH-nak köszönhetően
Összesen legalább 882 millió forintot fizet vissza a magyar vásárlóknak a Temu online piactér európai üzemeltetője – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának eredményeként. Emellett a cég 437 millió forint bírságot is befizet a magyar központi költségvetésbe, továbbá egy átfogó megfelelési program végrehajtását is vállalta. A Temu-t üzemeltető vállalkozás az eljárás során végig együttműködött a GVH-val, lemondott a jogorvoslati jogáról, illetve több kifogásolt kereskedelmi gyakorlat alkalmazásával már az eljárás során felhagyott.
Új online platformot indított az MKIK
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú online platformot indított KAPTÁR néven, hogy segítse a vállalkozásokat az üzleti partnerek és a szabad kapacitások gyors, célzott megtalálásában - közölte a szervezet kedden az MTI-vel.
