KPMG: 5-ből 4 vezető áremelésre készül, de más eszközzel is küzdenek a jövedelmezőség fenntartásáért
Alig szusszanásnyi időt kaptak a cégek, épp kezdtek volna kilábalni a pandémia okozta helyzetből, amikor érkezett is az újabb nehézség. Az ukrajnai háború hosszú évek óta nem tapasztalt geopolitikai kockázatokat hozott az üzleti életben, súlyosbította az ellátási láncok zavarait, és az energiapiacot is megrendítette. A lassuló gazdasági növekedés, illetve a recesszió veszélye miatt a jövővel kapcsolatos kilátások meglehetősen homályosak. És ami még rosszabb: az infláció az Egyesült Államokban 40 éves csúcsra gyorsult, de Magyarországon sem volt ilyen magas az infláció 24 éve, a döntéshozók többször is gyors kamatemelésre kénysze rültek.
A jelenlegi helyzetben a kihívások kezeléséhez fontos, hogy a vállalatok felülvizsgálják üzleti modelljüket, új stratégiákat dolgozzanak ki a növekedés felgyorsítására, a lényeges területeken mérsékeljék a károkat. A cégvezetők számos intézkedéssel reagálnak a kihívásokra, igyekeznek rugalmasak lenni, hogy átvészeljék ezt az időszakot, és ellensúlyozzák a növekvő költségek hatását a vállalat működésére, eredményeire.
A KPMG Inflation Survey kutatása keretében 2022 májusában 300 pénzügyi vezetőt kérdezett meg arról, hogyan kezelik náluk az infláció hatásait, hogyan befolyásolja az árak növekedése a stratégiai döntéseket, hogy készülnek az előre nem látható külső hatásokra. A válaszadók beszéltek a következő hetek, hónapok terveiről, arról, hogy az infláció növekedésével párhuzamosan milyen mértékben hárítják majd át a fogyasztókra a növekvő költségeket, vagy hogyan kezelik cégüknél a béreket. Szóba kerül az is, hogy a jelenlegi helyzetben fejlesztik-e technológiájukat, újragondolják-e termékportfoliojukat.
Mit lépnek a vállalatok?
A KPMG kutatása azt mutatja, hogy az inflációs nyomás a cégeket arra készteti, vizsgálják át üzleti modelljüket. A válaszadók mintegy 60 százaléka jelezte, hogy új, alacsonyabb árfekvésű termékeket fejleszt, csaknem fele pedig leépítésekre készül. A munkabérek inflálódásával szembesülve a vállalatok a munkaerő ideális struktúrájára, méretére és elhelyezésére összpontosítanak.
Az emelkedő kamatkörnyezetben a vállalatok különböző pénzügyi stratégiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a hitelköltségek duzzadását kezelni tudják. A legnagyobb arányban a hitelek refinanszírozását vagy előtörlesztését alkalmazzák.
„Véget ért az a korszak, amikor a vállalati finanszírozás verhetetlen formája a banki és különösen az állam által támogatott kötvénykibocsátás volt. Szerepet kaphat a kockázati tőke, a mezzanine finanszírozás, és mostmár nem tűnik olyan drágának a nyilvános részvénykibocsátás sem” – érzékeltette a kialakult helyzetet Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.
Az ingatlanárak szárnyalása miatt a HR és a pénzügy egyaránt mérlegeli a szükséges irodatér méretét, beosztását és elhelyezkedését. A vállalatok többsége tervezi, hogy újratárgyalja bérleti szerződését a jelenlegi helyén, ugyanakkor mintegy felük gondolkodik alternatív helyszínekben. A korlátlan távmunka lehetősége a válaszadók 40 százalékának szerepel a tervei között – ez ugyanis csökkentené például a rezsiköltségeket, a dolgozóknál pedig az utazásra felhasznált üzemanyagot és időt.
Mit tesznek a vállalatok a bevétel növeléséért?
A válaszokból látszik, hogy a létszámcsökkentések és átméretezési programok termelékenységre gyakorolt negatív hatását a vállalatok technológiai fejlesztésekkel próbálják ellensúlyozni. A megkérdezett vezetők túlnyomó többsége, 84 százaléka arra számít, hogy cége technológiai kiadásai akár 20 százalékkal is növekedhetnek. A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a blokkláncok és a felhőszolgáltatások egyaránt fontos eszközei lesznek az inflációval vívott harcnak a háttérfunkciók automatizálása, a gördülékeny kiszolgálás és az agilis, adatvezérelt műkö ;dési modellek révén.
A kutatásban résztvevő cégek ha eddig nem tették, akkor a következő három-hat hónapban már biztosan terveznek áremeléseket. Az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó áremelésre 82 százalékuk készül, 30 százalék egyértelműen az inflációnál is nagyobb mértékű drágítást tart valószínűnek – derül ki a KPMG Inflation Survey kutatásából. Az persze jó eséllyel tovább fűti az amúgy is erős inflációt, ha mindenki igyekszik emelni saját árait, mivel egyébként is további drágulást vár. A kérdés az, meddig terhelhetik át a vállalatok a termékek és szolgáltat&aacu te;sok emelkedő költségeit ügyfeleikre, mielőtt azok alternatívákat kezdenek keresni.
„Már látszik, hogy a fogyasztók összébbhúzzák a nadrágszíjat: a napi szükségleti termékekből is egyértelműen az olcsóbbakat keresik, az úgynevezett diszkrecionális vásárlás (a megmaradó pénzből történő költekezés) háttérbe szorul. Emiatt a lakásfelszerelés, a luxuscikkek, az autók és az utazások előállítói illetve szolgáltatói nehéz idők elé néznek” – fogalmaz Simonyi Tamás.
A vállalatok a kutatás szerint mindenképpen arra számítanak, hogy megőrzik jövedelmezőségüket – ami jó hír a részvényeseknek, de kevésbé jó a vásárlóknak. Ahogy az eladási árak emelkednek, úgy nőnek az árbevételek is. Nem meglepő módon a megkérdezettek 61 százaléka legalább a mostani jövedelmezőség fennmaradásával vagy emelkedésével számol.
Hogyan készülnek fel a vállalatok a megjósolhatatlan külső változások kezelésére?
Az új üzleti modelleknek képesnek kell lenniük arra, hogy alkalmazkodjanak a jelen és a jövő kihívásaihoz. 2022 kezdetén a legtöbben azt gondolták, az ellátási láncok akadozása és a munkaerő költségei lesznek az inflációval kapcsolatos kihívások főbb forrásai. A világpolitika az ukrajnai háború kitörésével vált egyértelműen fontos, ha nem a legfontosabb tényezővé: a KPMG Inflation Survey szerint már a válaszadók 62 százaléka jelöli meg ezt, mint az infláció leküzdésének fő akadályát.
