Különösen nagy szükség van hiteles közmédiára
"A túlélés a tét, avagy milyen jövő vár a (köz)médiára? - Nyílt lapokkal - beszélgetések a médiáról" című rendezvényen a felszólalók egyetértettek abban is: széleskörű társadalmi párbeszédnek kell megelőznie a közszolgálati média átalakítását és új irányának megszabását.
Sükösd Miklós egyetemi docens, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója kiemelte: ma van csak igazán nagy szükség a közszolgálati médiára, amikor "buborékokra esett szét a közös tér."
Ha nincsenek közös tereink, közös értelmezési kereteink, tényeink, akkor a köztársaság alapjai repedeznek - mutatott rá. Hozzátette: a mesterséges intelligencia korában, amikor nem tudjuk megkülönböztetni a valós és nem valós videókat, kell, hogy legyen egy olyan intézmény, ahol az újságírói minőség kiszűri a dezinformációkat.
Sükösd Miklós kitért arra is, hogy a közmédiában "a Mézga család és A kockásfülű nyúl óta nem nagyon készült hiteles gyerekműsor." Úgy vélekedett, nemcsak új tartalmakra, hanem új terjesztési módokra és új platformokra is szükség van.
Az oktató fontos minimumnak nevezte a jövő közmédiájának kialakításában, hogy az MTI adjon hírt külpolitikai, belpolitikai eseményekről, továbbá a televízió és a rádió archívumát tegyék elérhetővé a köz számára. Azt mondta, elképesztő, hogy a magyar nemzet közpénzből létrehozott audiovizuális örökségét jelenleg "aranyáron adja a médiahivatal", és azért nem lehet felhasználni egy régi tévés snittet, mert megfizethetetlenül drága.
Kert Attila, a Euronews magyar irodájának vezetője úgy fogalmazott: soha akkora szükség nem volt közmédiára, mint amekkora most van. Leszögezte: "biztonságos kikötőt" kell nyújtani a fogyasztóknak, mert jelenleg a közösségi médiában amerikai és kínai algoritmusok befolyásolják azt a diskurzust, amit például az országunkról, Európáról, a saját identitásunkról folytatunk.
Kert Attila szavai szerint a közmédia három fő feladata, hogy ellássa információval, kultúrával és szórakoztatással a nézőket, elérve mindazokat is, akik nincsenek a kereskedelmi média hirdetőinek látókörében, akik nem érik el a fizetős, prémium tartalmakat.
Kijelentette: a közszolgálati média nem egy tévé vagy egy honlap, hanem egy közeg, amelyik a társadalom számára szükséges tartalmakat állít elő és azokat a fogyasztónak megfelelő platformon juttatja el az emberekhez.
Kert Attila hangsúlyozta: a felhasználónak, a köznek kell döntenie arról, hogy hányféle közszolgálati csatornára, milyen platformokra van szükség. Az átalakításról szólva problémásnak nevezte, hogy az MTI-nek 2026-ban nincs videós tartalma.
Cseh Gabriella médiajogász, AI-szakjogász azt hangsúlyozta: nem szűnt meg a társadalmi igény a közszolgálat iránt, függetlenül attól, hogy mint intézmény a közmédia "csúfosan megbukott." Szavai szerint nagy szükség van a hiteles tájékoztatásra, tartalomszolgáltatásra, edukációra és értékközvetítésre.
Cseh Gabriella úgy vélekedett: hibrid modellre van szükség. Nyitni kell az új platformok felé - "a Youtube-on vagy TikTokon is lehet közszolgálati tartalmat gyártani 60 másodpercben" - , de szükséges a klasszikus tartalom is, mert a lakosságnak még mindig van egy része, amelyik nem tudja használni a digitális eszközöket.
Veiszer Alinda televíziós szerkesztő-műsorvezető, újságíró azt mondta: a közmédia az elmúlt 16 évben számos fontos kulturális, ismeretterjesztő feladatot nem látott el. Legfőképp a gyerekeknek, kamaszoknak szóló műsorokat, ifjúsági sorozatokat, természetfilmeket hiányolta. Szerinte a megújuló közmédiának "nyitott helynek" kell lennie, ami teljesen leszámol az eddigi közmédia-koncepciókkal.A rendezvény egy másik pódiumbeszélgetésén Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője arra mutatott rá: egyre
nagyobb a küzdelem azzal kapcsolatban, hogy hagyományos újságírói eszközökkel fenn tudják tartani a figyelmet, ugyanakkor szerinte a mostani választás eredménye is azt bizonyította be, hogy "nagyon is van értelme" a hagyományos újságírás eszközeivel dolgozni.
Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a nyomtatott sajtó visszaszorulása kapcsán arról beszélt: pénzt nem várnak a kormánytól, de azt igen, hogy jelezze, szükség van-e nyomtatott lapra. Ha ez nem történik meg, akkor lehet, hogy Magyarország lesz az első ország, ahol nem lesz országos terjesztésű politikai napilap - fogalmazott.
Gergely Márton, a HVG főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség van szakmai minimumra, és valós megtisztulása a sajtóban. Hozzátette: a Fidesszel meg kell próbálni "tényalapúan bánni."
Roznár Gyöngyi, a Nyugat.hu főszerkesztője fontosnak nevezte, hogy a hagyományos újságírás legyen hiteles, és "menjen utána a dolgoknak." Hozzátette: mindezt manapság már "csillogó bulvármázzal kell leönteni" ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, de a hitelességet semmiképp nem szabad elengedni.
