Lanyhul az innovációs kedv - digitális újdonságok húzzák a mezőnyt
A K&H innovációs index azért hiánypótló, mert időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság szereplői milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre. Jelenleg nem túl fényes az összkép – így foglalható össze a K&H 2022 második féléves innovációs indexe, amely az előző félévhez képest 2 ponttal 28 pontra csökkent.
Ha valami új, az bizonyára digitális
„Ez a teljesítmény a közepesnél gyöngébb, lényegében tükrözi Magyarország nem túl előkelő helyét az európai innovációs rangsorban. Pedig az innováció a versenyképesség kulcsa, mert általa a cég a korábbiaknál jobban kielégíti az ügyfelek igényeit és növeli a hatékonyságát” – vallja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Az innovációs szakember szerint szétszakadt a magyar vállalati mezőny. A felső egyharmad nem csupán fontosnak tartja az innovatív termékek, szolgáltatások bevezetését, de nagyon strukturáltan is kezeli ezt a területet. A leginkább innovatív cégek jellemzően azok közül kerülnek ki, amelyek árbevétele meghaladja a 4 milliárd forintot. Ezeknél a vállalatoknál többnyire már innovációs stratégiát is kidolgoztak, és árbevételük egyre nagyobb – akár 10 százalék feletti – hányadát is innovációs tevékenységre költik. Sőt, újításaik gyakorta kedvező környezeti hatással is járnak. Az újítási projekteket a vállalati hierarchiában kulcspozícióban lévők irányítják, és ennek meg is van az eredménye: az innovatív vállalatok arról számolnak be, hogy árbevételükön belül növekszik az innovációból származó bevételek aránya. Németh Balázs szerint egyértelműen kimutatható, hogy azok a cégek sikeresek az innováció terén, amelyek átgondoltan, tervezetten és strukturáltan közelítik meg a témakört.
Az innovációhoz való hozzáállás egyfajta lenyomata az, hogy milyen új digitális megoldásokat vezetnek be a cégek. A nagyvállalatok jól teljesítenek, más területen azonban nem mutatható érdemi elmozdulás.
„Ijesztő, hogy a hazai cégeknek mintegy 40 százaléka a maga szempontjából nem is tartja fontosnak a digitális transzformációt” – mondja Németh Balázs. Összességében azonban a vállalatoknak változatlanul a fele számolt be arról, hogy jelentősebb digitális fejlesztéseket hajtott végre a meglévő szoftverek, alkalmazások összekapcsolása (33%), a távmunka támogatása (32%), az automatizáció (18%) vagy a big data alkalmazása (9%) terén. A vállalatok a működési költségüknek átlagosan 5 százalékát költötték digitalizációra. Ezen belül képzésre sok pénzt szántak: felismerve az informatikai tudás jelentőségét, a vállalatok munkavállalóik ötöde számára nyújtottak informatikai képzést ‒ ami az eddig mért legmagasabb érték.
Nagy úr a kényszer
Németh Balázs szerint a korábbi időszakban két külső kényszer is élénkítőleg hatott a vállalatokra, hogy újabb és újabb digitális technológiákat vezessenek be. A pandémia miatt elterjedtté vált az otthoni munkavégzés, ehhez egyik napról a másikra hatalmas digitális transzformációt kellett végrehajtani a cégeknél. Ugyancsak a Covid-járvány kényszerítette ki a kereskedelmi szektorból, hogy újszerűen szolgálja ki a vásárlókat. Mára a kereskedelemben ez az innovációs fellángolás kihunyt, némi élénkülés tapasztalható a mezőgazdaságban.
A másik kényszerítő erő az egyre több szektorban jelentkező munkaerőhiány, amely az automatizáció irányába szorítja a vállalatokat. „Amikor azonban nincs ilyen kényszer, akkor az újító kedv is lanyhul” – mondja Németh Balázs. Sok vállalatnál állítólag nem jut pénz innovációra, illetve a mindennapi teendők elvonják a cégvezetés figyelmét az újításokról.
Aggasztó tendenciák – fény az alagút végén
A K&H 30 pontot jelző innovációs indexe korábban sem volt magasnak mondható, a 2 pontos visszaesés most elsősorban a tervek halasztásának tudható be. Míg az elmúlt két év során a vállalatok közel fele vezetett be új, vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást, addig most sokan a tervek halasztásáról döntöttek: 4 százalékpontos csökkenéssel már csak a vállalatok alig negyede tervezi termékei vagy szolgáltatásai megújítását.
A felmérés arra a kedvezőtlen tendenciára is rávilágít, hogy 30 százalékról 20-ra csökkent azon cégek aránya, amelyek több innovációt terveznek a következő 2 évben, mint a megelőző kettőben. Ennek egyik oka, hogy változatlanul nagyon alacsony az innovatív termékekből vagy szolgáltatásokból származó bevétel aránya. A kedvezőtlen megtérülés éppen úgy visszafogja az innovációs lendületet, mint a forráshiány.
Háborúban nem csak a múzsák hallgatnak
Az orosz-ukrán háború a cégek innovációs tevékenységét is negatívan befolyásolja, 2022 második félévében ezt már tisztábban látják a vállalatvezetők. Míg a háború kitöréséhez közel a cégek bő negyede jelezte, hogy a konfliktus hatással van innovációs tevékenységükre, addig 2022 második félévében ez az arány már 40 százalékra szökött fel. A nehézségeket leginkább a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve kelet-magyarországi, valamint a kereskedelem és szolgáltatás terén működő cégek érzékelik. Derűlátásra egyelőre nincs ok: a korábbi 37 százalékhoz képest most már 42 százalék véli úgy, hogy a háború következményei visszavetik innovációs törekvéseiket.
A K&H mint a hazai vállalati szféra egyik legnagyobb finanszírozó pénzügyi csoportja azért is tartja fontosnak az innovációs tevékenység felmérését időről időre, mert így pontosabban látja, hogy hogyan gondolkodnak ügyfelei. A klasszikus banki tevékenység egyre inkább tanácsadói irányba mozdul el. „Tudnunk kell, hogy milyen formában segíthetünk ügyfeleinknek” – mondja Németh Balázs, aki szerint a legfontosabb, hogy minden kis- és középvállalati vezető megértse, a saját tevékenységi körében konkrétan hogyan tudja jobb minőségű termékre, szolgáltatásra vagy hatékonyabb működésre fordítani az olyan digitális technológiákat, mint például az IoT-t, a big data-t vagy a mesterséges intelligenciát. A K&H maga is kiemelten kezeli a digitalizációt, és például a digitális pénzügyi csatornák bevezetésével is segít a cégvezetőket rávezetni arra, hogy nyitottabbak legyenek a digitális megoldásokra.
