Lassult a brit infláció novemberben

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban.

Ez 2021 szeptembere óta a legalacsonyabb éves brit inflációs ráta.

A konszenzusos elemzői előrejelzés 4,4 százalékos éves inflációt valószínűsített novemberre.

Októberben 4,6 százalékos százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában.

A kitűzött határidő előtt, már az októberi inflációval teljesült Rishi Sunak miniszterelnök arra tett ígérete, hogy 2023 végére az év eleji szint felére csökken az inflációs ütem.    

A tizenkét havi brit infláció tavaly szeptember és az idei év márciusa között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, és tavaly októberen tetőzött 11,1 százalékkal.    

A tavaly októberi ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.

A tizenkét havi brit infláció múlt havi meredek csökkenésének fő oka az üzemanyagok kiskereskedelmi árának jelentős visszaesése volt.

A statisztikai hivatal szerdai beszámolója szerint a motorbenzin literje átlagosan 1,51 fontba (672 forint) került novemberben, 4,1 pennyvel kevesebbe, mint októberben.

Tavaly novemberben átlagosan 1,636 font (730 forint) volt egy liter benzin a brit üzemanyagtöltő állomásokon.

A dízelüzemanyag ára 3,20 pennyvel literenként átlagosan 1,59 fontra (708 forintra) csökkent novemberben. Ezt az üzemanyagfajtát egy évvel korábban átlagosan 1,879 fontért (836 forintért) árulták Nagy-Britanniában.

A szerdai inflációs jelentés szerint mindez azt jelenti, hogy az üzemanyagok éves árcsökkenésének üteme 10,6 százalékra gyorsult novemberben az októberi 7,6 százalékos tizenkét havi összevetésű visszaesés után.

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció még mindig csaknem a kétszerese a jegybanki célszintnek.

Ebben az inflációs környezetben a Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - két évvel ezelőtt agresszív szigorítási ciklust kezdett, és az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról az azóta végrehajtott tizennégy kamatemeléssel a jelenlegi 5,25 százalékra - 15 éves csúcsra - emelte alapkamatát.

Három legutóbbi kamatdöntő ülésén, szeptemberben, novemberben és decemberben azonban - a brit gazdaság teljesítményének gyengülésére utaló adatokra reagálva - a Bank of England nem módosította irányadó kamatát.

A jegybank kormányzója, Andrew Bailey ugyanakkor minapi nyilatkozatában kijelentette: túl korai lenne arról beszélni, hogy belátható időn belül hozzá lehetne kezdeni a kamatcsökkentéshez, először ugyanis a 2 százalékos célszintre kell lassítani az inflációt.