Lengyelország és Magyarország élenjárók a NATO-ban a védelmi kiadásokat illetően
A magyar-lengyel barátság napja alkalmából megrendezett találkozót követő sajtóértekezleten a lengyel elnök biztonságpolitikai kérdésekről is beszélt, így került szóba a NATO-tagországok védelmi kiadása.
"Bátran mondhatom, hogy Lengyelország és Magyarország egy szinten állnak, Magyarország már régóta a bruttó hazai termék (GDP) több mint 2 százalékát, jelenleg pedig 3 százalékát szánja erre" - jelentette ki Duda. Hozzátette: Lengyelország a GDP több mint 4 százalékát fordítja a védelemre.
"Kimondható, hogy ebben a tekintetben élénjárók vagyunk a NATO követelményeinek teljesítésében" - szögezte le Andrzej Duda. A "változó globális és európai biztonsági helyzetre", ezen belül konkrétan az ukrajnai háborúra utalva megerősítette azt a már korábban is felvetett javaslatát, hogy a NATO-ban ismét emeljék fel a GDP 3 százalékára a védelmi kiadásokat, amint ez a hidegháború idején indokolt volt. "Oroszország akkor agresszióval fenyegette a világot és Európát, és ma is így tesz" - érvelt.
Magyarország az idei év második felében átveszi az Európai Unió soros elnökségét, és 2025 első felében Lengyelországnak adja át. Emiatt erről és az elnökségek prioritásairól is szó esett az államfők között, például az EU bővítéséről, ezen belül a Nyugat-Balkán országai, valamint Ukrajna és Moldova uniós integrációjáról - mondta. Hozzátette: az EU-t és a NATO-t illetően Lengyelország egyértelműen "a nyitott ajtók politikájának" a híve.
Az ENSZ-beli együttműködéssel kapcsolatban a két elnök megvitatta a gázai övezeti háború kérdését, annak hatását az európai biztonsági helyzetre, valamint egy újabb "nagy migrációs válság" veszélyét - közölte Duda. Ebben az összefüggésben arról biztosította Sulyok Tamást, hogy igény esetén a lengyel határőrség segít a magyar határ védelmében.
Andrzej Duda megköszönte Sulyok Tamásnak, hogy államfőként első külföldi útja Lengyelországba vezetett. Aláhúzta: elsősorban a helyi klarissza kolostort megalapító Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje emlékének köszönhetően Ószandecben lépten-nyomon szembe ötlenek a lengyel és a magyar történelem közös mozzanatai.
A pénteki ószandeci találkozóhoz fűződő ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, ugyanis ekkor avatta fel Lech Kaczynski akkori lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A köztársasági elnökök közös nyilatkozatukban kezdeményezték, hogy március 23-át nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.
