Magyar állami nyugdíjrendszer titkai - hová megy a levont nyugdíj-járulék és mennyi marad belőle a nyugdíjbiztosítási alapban?

Az Inforádió Aréna c. műsorának a vendége volt Dr. Farkas András (aki Nyugdíjguru néven publikál és ismert a közösségi médiában is), aki az állami nyugdíjrendszerekről rántotta le a leplet. Mi a különbség a svéd és a magyar nyugdíjrendszer között? Hogyan működik a felosztó-kirovó állami nyugdíj és mennyire van jövője? Összeomolhat az állami nyugdíjrendszer? Izgalmas kérdésekre válaszolt a szakember.

Magyar állami nyugdíjrendszer titkai - hová megy a levont nyugdíj-járulék és mennyi marad belőle a nyugdíjbiztosítási alapban?

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

Mit várhatunk Trump első napjai után?

Trump elnök első hivatali napja összhangban állt kampányígéreteivel, és több, a szavazóbázisának fontos témakör is terítékre került − ilyenek a bevándorlás ellenőrzése, az infláció csökkentése az amerikai energiaforrások felszabadításával, valamint a kormányzati szabályozás csökkentése. A Fidelity-nél úgy vélik, hogy első elnöki intézkedései közül makrogazdasági szempontból a bevándorlási politikát érintő változtatások a legjelentősebbek, és az elkövetkező hetekben szorosan figyelemmel fogják kísérni a kereskedelempolitikai fejleményeket.
2025. 01. 22. 18:00
Megosztás:

Bátrabban emeltek árat az eladók az év végén

Minden korábbinál magasabbra emelkedett az új lakóingatlanok ára 2024 utolsó negyedévében. Az év végére ugyanis rengeteg olyan lakóparki ingatlant hirdettek meg, amelyeknek a négyzetméterára meghaladta a 3 millió forintot - derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. Az általánosságban is elmondható, hogy tavaly év végén megnőtt azok száma, akik az ingatlanhirdetés feladatását követően emeltek az eredeti áron.
2025. 01. 22. 17:30
Megosztás:

Okostelefon-piac Kínában: Negyedéves csökkenés, éves növekedés

A tavalyi utolsó negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az okostelefonok eladása Kínában az előző év azonos időszakához képest. Ez volt az első visszaesés három negyedév folyamatos növekedést követően - áll a Counterpoint Research piackutató cég jelentésében. Tavaly összességében 1,5 százalékos növekedést regisztráltak.
2025. 01. 22. 17:00
Megosztás:

Rekordszámú személyautót gyártottak tavaly Csehországban

Rekordszámú, 1,453 millió személyautót gyártottak tavaly Csehországban, 3,9 százalékkal többet, mint 2023-ban - jelentette a cseh autóipari szövetség szerdán közleményben.
2025. 01. 22. 16:35
Megosztás:

Több mint negyedével emelkedett a közbeszerzési eljárások értéke 2024-ben

Tavaly 3692 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők, ez 28 százalékos növekedés 2023-hoz képest - közölte a Közbeszerzési Hatóság szerdán az MTI-vel.
2025. 01. 22. 16:00
Megosztás:

Új polgári repülőteret alakítanak ki Miskolcon

A Miskolc City Airport megkapta a létesítési engedélyt az új, polgári célú, speciális repülőtér kialakítására Miskolcon - jelentette be Csöbör Katalin sajtótájékoztatón szerdán a vármegyeszékhelyen.
2025. 01. 22. 15:00
Megosztás:

Hatékonyabb gombatermesztés: Új módszert fejleszt az SZTE csapat

A gombatermesztés hatékonyságának javítására dolgoznak ki új megoldást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
2025. 01. 22. 14:30
Megosztás:

100 termékre bővülhet az online árfigyelőben megfigyelt termékek köre

Az élelmiszerárak alakulása kiemelten fontos a családok számára, ezért a kormányzat a jövőben is határozottan fellép a megfizethető alapvető élelmiszerek érdekében - emelte ki szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
2025. 01. 22. 14:00
Megosztás:

Milliárdok az Ötöslottón, rekord összegű nyeremény a Jokeren

A Joker történetének eddigi legmagasabb összegét kínálja a játékosoknak a szombati sorsoláson. A tét 390 millió forint. A hétvégi sorsoláson az Ötöslottón 2,9 milliárd forintot érhet a telitalálat.
2025. 01. 22. 13:30
Megosztás:

Czomba Sándor: a kormány új digitális fejlesztési programot indít a kkv-k versenyképességének növelése érdekében

A kormány 2 milliárd forintból új munkaerő-piaci programot indít a vállalkozások digitális infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A támogatással növekedhet a hazai kkv-k versenyképessége, piaci részesedése, munkavállalóik képzettségi szintje, emellett új munkavállalók felvétele is megvalósulhat.
2025. 01. 22. 13:00
Megosztás:

Ezekre figyelj, ha sokáig és hatékonyan szeretnéd használni a klímád!

Légkondicionáló berendezések nélkül lassan elképzelhetetlenek lennének a mindennapjaink, legyen szó hűtésről, fűtésről vagy éppen páramentesítésről. A készülékek nem megfelelő használata azonban energiapazarlást, rövidebb élettartamot és alacsonyabb komfortszintet eredményezhet, sőt az egészségünket is veszélyeztetheti. A Gree légkondicionálók műszaki szakértője, Lipták András az alábbiakban hívja fel a figyelmet a leggyakoribb működtetési hibákra.
2025. 01. 22. 12:30
Megosztás:

Nyerscukor árzuhanás: Hároméves mélyponton a világpiacon

A nyerscukor tőzsdei jegyzése 2021 nyara óta a legalacsonyabb szintre esett az indiai export várható újraindulására és a kedvező brazil termésre vonatkozó várakozások miatt - a Trading Economics piacfigyelő szolgálat jelentése szerint.
2025. 01. 22. 12:00
Megosztás:

Az NFT-k és a metaverzum jelentése, szerepe és gazdasági hatása a kriptoökoszisztémában

A kriptovaluták világa dinamikusan fejlődik, és olyan új technológiák jelennek meg, mint az NFT-k (nem helyettesíthető tokenek) és a metaverzum, amelyek forradalmasítják a digitális gazdaságot. Ezek az innovációk nemcsak új lehetőségeket teremtenek a befektetők számára, hanem átalakítják a művészet, a szórakoztatás és a társadalmi interakciók világát is. De mit jelentenek pontosan az NFT-k és a metaverzum, hogyan kapcsolódnak a kriptoökoszisztémához, és miért tekintenek rájuk sokan úgy, mint a jövő kulcstechnológiáira?
2025. 01. 22. 11:30
Megosztás:

Hogyan működnek a DeFi autonóm hitelezési platformok? Az Aave és Compound működési modellje

Az elmúlt években a decentralizált pénzügyek (DeFi) forradalma teljesen átalakította azt, ahogyan a pénzügyi szolgáltatásokat elképzeljük és használjuk. A DeFi-hitelezési platformok, mint például az Aave vagy a Compound, új utat nyitottak a hagyományos bankrendszer megkerülésére, miközben gyorsabb, átláthatóbb és globálisan hozzáférhető megoldásokat kínálnak. De hogyan működnek ezek a rendszerek? Milyen előnyökkel és kockázatokkal járnak? Ebben a cikkben részletesen elmagyarázzuk a decentralizált autonóm hitelezési platformok alapjait, és választ adunk ezekre a kérdésekre
2025. 01. 22. 11:00
Megosztás:

Elemző árfolyam-kitörést jósol, amely a Chainlinket 50 dollárra emeli, miközben az FXGuys ($FXG) jelentős bika piaci mozgásra készül

Egy neves kriptoelemző jóslata szerint a Chainlink (LINK) árfolyam-kitörés küszöbén áll, amely az árát akár 50 dollárig is emelheti.
2025. 01. 22. 10:30
Megosztás:

Jelentősen estek az amerikai hozamok az első intézkedéseket követően

Donald Trump kezdeti, a kiadáscsökkentő ígéretek felé tett lépesei után jelentősen, közel 10 bázisponttal estek az amerikai kötvényhozamok, így 4,6% alatt van a tízéves hozam. Ha csak kisebb mértékben is, de pár bázisponttal lejjebb tendáltak a kötvényhozamok Európában is: a német tízéves hozam 2,5% alatt mozog.
2025. 01. 22. 10:00
Megosztás:

A védővámokkal kapcsolatos bizonytalanságok hatására emelkedtek az európai luxuscikkek, estek az autógyártók

Emelkedtek a nyugat-európai tőzsdék kedden, a Trump által előirányzott védővámok bizonytalanságának árnyékában.
2025. 01. 22. 09:00
Megosztás:

Reagált az első bank az állampapír kamatkifizetésekre: itt az évi 8 százalékos betét rövid távra

Megkezdődött a kamatkifizetés az inflációkövető PMÁP állampapírok esetében, ami azért hozza helyzetbe a befektetőit, mert a mostani kamatkifizetést követően drámai kamatcsökkentéssel folytatódik a pénzük gyarapodása a lecsökkent inflációnak köszönhetően. Közben a bankok közül megérkezett az első fecske, mely reagált a várható pénzkivonási hullámra.
2025. 01. 22. 08:30
Megosztás:

Trump gigaberuházást jelentett be az AI fejlesztésére

Donald Trump amerikai elnök a minden idők legnagyobbjaként jellemzett infrastrukturális beruházást jelentette be kedden a mesterséges intelligencia fejlesztésének elősegítésére.
2025. 01. 22. 08:00
Megosztás:

Ma van a magyar kultúra napja

Ma van a magyar kultúra napja, amelyet országszerte és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel ünnepelnek.
2025. 01. 22. 07:30
Megosztás: