Magyar állami nyugdíjrendszer titkai - hová megy a levont nyugdíj-járulék és mennyi marad belőle a nyugdíjbiztosítási alapban?

Az Inforádió Aréna c. műsorának a vendége volt Dr. Farkas András (aki Nyugdíjguru néven publikál és ismert a közösségi médiában is), aki az állami nyugdíjrendszerekről rántotta le a leplet. Mi a különbség a svéd és a magyar nyugdíjrendszer között? Hogyan működik a felosztó-kirovó állami nyugdíj és mennyire van jövője? Összeomolhat az állami nyugdíjrendszer? Izgalmas kérdésekre válaszolt a szakember.

Magyar állami nyugdíjrendszer titkai - hová megy a levont nyugdíj-járulék és mennyi marad belőle a nyugdíjbiztosítási alapban?

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

Felkészültek a Mercedes-Benz gyárak a vállalat történetének eddigi legátfogóbb termékoffenzívájára

A Mercedes-Benz készen áll története legátfogóbb termékoffenzívájára: a következő 3 évben összesen több mint 40 jármű gyártását fogják megkezdeni három kontinensen. A vállalat a „Next Level Production” programmal a digitalizáció és az automatizálás segítségével teszi rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá a termelését.
2025. 10. 18. 04:00
Megosztás:

Tőzsdére lép az LG Indiában

Az LG Electronics (LG) ma bejelentette leányvállalata, az LG Electronics India Limited (LGEIL) részvényeinek az indiai tőzsdére (NSE) történt bevezetését. Ez valódi mérföldkőnek számít az LGEIL azon törekvésében, hogy India nemzeti vállalatává váljon, miközben megerősíti szerepét az ország gazdasági növekedésének hosszú távú partnereként.
2025. 10. 18. 03:00
Megosztás:

Csődöt jelentett a Pepco - sok üzlet bezárhat

A Pepco német leányvállalata csődvédelmet kért, miközben a vállalat harmadik negyedéves bevétele 7,7 százalékkal emelkedett. Az átszervezés részeként több mint 64 németországi üzlet közül néhányat valószínűleg bezárnak.
2025. 10. 18. 02:00
Megosztás:

Donald Trump átverte a világot: 14 évvel fiatalabb, mint állítja

A világ egyik legismertebb politikusa újra témát adott az orvostudománynak.
2025. 10. 18. 01:00
Megosztás:

5 legjobb kriptovaluta, amelyet ma érdemes megvenned, ha lemaradtál az XRP-ről

A Ripple (XRP) filléres értékről emelkedett minden idők legmagasabb szintjére, 3,65 dollárra. Az azóta tapasztalható fokozatos korrekció jelenleg 2,50 dollár körül tartja az árfolyamot, ami nagyjából 41 000%-os összesített hozamot jelent.
2025. 10. 17. 23:30
Megosztás:

Megduplázhatja az értékét innen a Solana? – Egy 1000 dolláros tét a Digitapra ($TAP) akár 20 000 dollárt is érhet

A kriptovilágban hatalmi átrendeződés zajlik. Az egykor megkérdőjelezhetetlen óriások fényüket vesztik, miközben egy új generációs, ambiciózus projektek kerülnek reflektorfénybe. A korábbi bikapiac egyik sztárja, a Solana, mára mintha kifulladni látszana. Az árfolyam 200 dollár körül mozog, de képtelen áttörni a 250 dolláros szintet – ezt a szintet a kereskedők masszív ellenállási zónának tekintik.
2025. 10. 17. 22:00
Megosztás:

Mínuszban zárták a hetet az európai tőzsdék

Indexveszteséggel zártak pénteken a főbb európai értékpapírpiacok.
2025. 10. 17. 21:00
Megosztás:

Szárnyalnak a stabilcoinok az Ethereumon

Október közepére az Ethereum hálózaton kibocsátott stabilcoinok (angolul: stablecoin) teljes kínálata meghaladta a 180 milliárd dollárt, ami új történelmi csúcs. Ez a mérföldkő nem csupán a stabil érmék növekvő szerepét igazolja, hanem megerősíti az Ethereum pozícióját a decentralizált pénzügyek (DeFi) első számú platformjaként – miközben a kriptoszektor továbbra is a volatilitással és a szabályozói nyomással küzd.
2025. 10. 17. 20:00
Megosztás:

A Kifli.hu anyacége az AutoStore-ral közösen hoz létre a világon egyedülálló, AI-vezérelt központot

A Kifli.hu anyavállalata, a Rohlik-csoport informatikai cége, a Veloq bemutatta a világ legfejlettebb, mesterséges intelligencián alapuló, online élelmiszer-kiskereskedelmi központját Bécsben. A bejelentés egy globális együttműködés kezdetét is jelenti a német AutoStore-ral, az intelligens rendelés-feldolgozás vezető fejlesztőjével. A partnerség célja, hogy világszerte következő generációs automatizálási megoldásokat juttasson el az élelmiszer-kiskereskedőkhöz.
2025. 10. 17. 19:30
Megosztás:

A túlsúllyal élők ismerik a kockázatokat, de még nem fordulnak orvoshoz

Egy friss, a Novo Nordisk megbízásából, a magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatás szerint a fogyni vágyók 88 százaléka számára fontos a jövőbeni betegségek megelőzése. Ez arra utal, hogy a többség tisztában van azzal: a túlsúly és az elhízás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem olyan állapot, amely súlyos szövődményeket hordoz. Ennek ellenére sokan még mindig nem fordulnak orvoshoz segítségért.
2025. 10. 17. 19:00
Megosztás:

Mennyi személyi kölcsönt lehet felvenni az átlagbérből?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel publikált adatai szerint idén augusztusban bruttó 683 300 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 472 600 volt - ekkora jövedelemmel akár 15 millió forint személyi kölcsönt is felvehetnek az igénylők. A keresetek mediánértéke bruttó 563 400, illetve nettó 394 300 forint volt, ami viszont kisebb teret hagy a hiteligénylőknek - írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.
2025. 10. 17. 18:30
Megosztás:

7000 új munkahelyet hozott létre a dél-koreai Shinheung beruházása Monoron

Hétszáz munkahelyet teremtett a dél-koreai Shinheung kapacitásbővítése Monoron, amely beruházás még tovább erősíti Magyarország szerepét az elektromos autóipari forradalomban - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Monoron.
2025. 10. 17. 18:00
Megosztás:

Beperelte az Európai Bizottságot a román Romgaz

Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz - írta az economedia.ro a cég közleménye alapján.
2025. 10. 17. 17:30
Megosztás:

Kormánydöntés készül: 2026-ban is garantáljuk a rezsicsökkentést

A kormány jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a brüsszeli nyomás ellenére 2026-ban is változatlan feltételekkel biztosítja a rezsicsökkentést a magyar családoknak és nyugdíjasoknak. Az erről szóló jogszabálytervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátotta. Az energiabeszerzés és a rezsicsökkentés a most zajló nemzeti konzultációnak is az egyik legfontosabb kérdése - tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
2025. 10. 17. 17:00
Megosztás:

Biztosított a távfűtéses lakások energiaellátása

Felkészült a fűtési szezonra az ország, másfél évnyi lakossági fogyasztásra elég gázt tároltak be a hazai tárolókba, ami kellő biztonságot ad a fűtőerőművek működéséhez - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, az Erőművek Éjszakája megnyitóján.
2025. 10. 17. 16:30
Megosztás:

Nagy Elek üzletember, a Mecénás-díj legelső díjazottja

A Magyar Írószövetség idén hozta létre a Mecénás-díjat, amelyet innentől a szervezet azon támogatóinak ítélnek oda, akik áldozatos munkájukkal és nagyvonalú felajánlásaikkal járulnak hozzá a magyar irodalom és nyelviség fennmaradásáért, az írott hagyományok megőrzéséért a következő generációk számára. A Mecénás-díj legelső díjazottja Nagy Elek üzletember, a Méhes György - Nagy Elek Irodalmi Alapítvány alapítója, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett.
2025. 10. 17. 16:00
Megosztás:

Az 5 legjobb kriptovaluta, amellyel 1000 dollárból 50 000 dollárt csinálhatsz ebben a bikapiacban

A kriptobefektetők ismét olyan eszközöket keresnek, amelyek kis pozíciókból akár életre szóló hozamot is hozhatnak. A 2025–2026-os ciklus a növekedés új korszakának tűnik, és néhány projekt már most élen jár ebben a folyamatban.
2025. 10. 17. 15:30
Megosztás:

Messze nincs még vége az Otthon Start láznak: kiderült, mit gondolnak az ingatlankeresők a piacról

A következő hónapokban is tovább pörgetheti az Otthon Start program az ingatlanpiacot, ugyanis még rengetegen vannak olyanok, akik a közeljövőben tervezik a kedvezményes hitellel a lakásvásárlást - derül ki a zenga.hu hirdetési oldal felhasználói körében végzett felmérésből. A válaszadók a fővárosi kínálattal kevésbé vannak megelégedve, a többség pedig 25 százalék alatti önrésszel tervez.
2025. 10. 17. 15:30
Megosztás:

Ársapkával fagyasztották be a budapesti garzonlakások száguldó árait

Az Otthon Start Program (OSP) bejelentése után megtorpant az első lakásvásárlók kedvenceinek számító fővárosi garzonok drágulása elsősorban a 1,5 milliós négyzetméterár-korlát miatt. A tulajdonosok által meghirdetett használt 30-50 négyzetméteres lakások négyzetméterárainak középértéke tavaly októbertől a program júliusi bejelentéséig 32 százalékkal 1,45 millió forintra nőtt. Az elmúlt három hónapban viszont már csak 4,5 százalékkal emelkedtek a budapesti garzonárak. Érdekes különbség, hogy a tulajdonosok kínálatában szereplő kislakások kevesebb mint feleakkora tempóban drágultak július és szeptember között, mint az ingatlanközvetítők által eladásra kínált használt garzonok. Az OSP szeptemberi indulása óta mindkét eladói csoport kínálatában jelentősen lassult a garzonlakások drágulása, amiben jelentős szerepet játszik, hogy ezeknek az ingatlanoknak az árszintje már a program bejelentésekor is a 1,5 milliós négyzetméterárszint körül táncolt.
2025. 10. 17. 15:00
Megosztás:

Trump egymilliárd dolláros nyereségre tett szert mémérmékből, Bitcoinból és a WLFI-ből

<a href="https://www.bitcoinbazis.hu/bitcoin-banyaszok-balnak-ertekesites/" target="_blank">Donald Trump volt amerikai elnök és családja több mint 1 milliárd dollárt keresett a Bitcoinból</a> és különböző kriptovaluta-projektekből – derül ki a Financial Times friss jelentéséből.
2025. 10. 17. 14:30
Megosztás: