Magyar állami nyugdíjrendszer titkai - hová megy a levont nyugdíj-járulék és mennyi marad belőle a nyugdíjbiztosítási alapban?

Az Inforádió Aréna c. műsorának a vendége volt Dr. Farkas András (aki Nyugdíjguru néven publikál és ismert a közösségi médiában is), aki az állami nyugdíjrendszerekről rántotta le a leplet. Mi a különbség a svéd és a magyar nyugdíjrendszer között? Hogyan működik a felosztó-kirovó állami nyugdíj és mennyire van jövője? Összeomolhat az állami nyugdíjrendszer? Izgalmas kérdésekre válaszolt a szakember.

Magyar állami nyugdíjrendszer titkai - hová megy a levont nyugdíj-járulék és mennyi marad belőle a nyugdíjbiztosítási alapban?

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

A Stadler legyártotta a 6000. kocsiszekrényt

A Stadler szolnoki kocsiszekrény üzeme működésének újabb fontos mérföldkövéhez érkezett: októberben leszállították a 6000. kocsiszekrényt. A 2009 óta működő gyár mára a Stadler Csoport legnagyobb kocsiszekrénygyártó központjává vált Közép- és Kelet-Európában, és kulcsszerepet tölt be nemzetközi gyártási és beszállítói hálózatban.
2025. 10. 31. 05:30
Megosztás:

Erőteljes volt a panelek árának növekedése a fővárosban az idén

Budapesten a panellakások 1,14 millió forintos átlagos négyzetméteráron keltek el az év első kilenc hónapjában, ami éves összevetésben 38 százalékos emelkedés - közölte saját adatai alapján az Otthon Centrum csütörtökön az MTI-vel.
2025. 10. 31. 05:00
Megosztás:

Hány évet kell dolgozni egy lakásért Magyarországon? Itt vannak a szomorú tények

Bár lassan eljön a 2025-ös év hajrája, a KSH nemrég tett közzé egy interaktív összefoglalót a 2024-es lakáspiaci folyamatokról. Ebben jórészt eddig is ismert információk vannak összegyűjtve, ugyanakkor átfogó képet kaphatunk belőle arról, hogy néz ki jelenleg a magyar lakáspiac, illetve néhány mutatóban hol helyezkedik el európai összevetésben.
2025. 10. 31. 04:30
Megosztás:

Csökkenő nyereséggel zárta az év első kilenc hónapját az INA-csoport

Az INA horvát olajipari vállalat egyszeri tételek nélkül 140,9 millió euró nettó nyereséget ért el 2025 első kilenc hónapjában, ami 15 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
2025. 10. 31. 04:00
Megosztás:

Geopolitika, fenntarthatóság és maguk a fogyasztók – ezek az autóipar legnagyobb kihívásai, derült ki a KPMG felméréséből

Technológiai változások, geopolitikai feszültségek, fenntarthatósági elvárások és a fogyasztói szokások gyors átalakulása – ezek a legfőbb kihívások, amelyekkel az autóipar vezetői szembenéznek, derült ki a KPMG – immáron 25. – Global Automotive Executive Survey tanulmányából, amelyben 775 autóipari vezetőt kérdeztek meg idén is az iparág helyzetéről, kilátásairól és legnagyobb nehézségeiről.
2025. 10. 31. 03:30
Megosztás:

Nagy Márton: a gazdasági növekedés az idei évben 0,5 és 1 százalék között alakul

A gazdasági növekedés az idei évben is valahol 0,5 és 1 százalék között alakul - mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Miskolcon, ahol a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) által életre hívott Kopátsy Klub ülésén tartott előadást.
2025. 10. 31. 03:00
Megosztás:

Így lehet politikai választást nyerni a Tik-Tok-kal néhány hónap alatt

A tavalyi romániai elnökválasztások első fordulója után általános meglepetést keltett, hogy egy szinte ismeretlen jelölt került az élre. Georgescu sikere elsősorban a TikTok-on futtatott kampányának volt köszönhető, amelyet számos gyanús körülmény övezett. Tekintettel arra, hogy ekkorra már több mint egy éve hatályban volt az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete – amelyet éppen az ilyen helyzetek megelőzésére hoztak létre –, jogosan merül fel a kérdés: vajon valóban hatékonyan működik-e ez a szabályozás?
2025. 10. 31. 02:00
Megosztás:

Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni Európában?

Franciaországban ismét a politikai viták középpontjába került a nyugdíjreform felfüggesztésének ügye. Ez jó alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük, az egyes uniós tagállamok milyen nyugdíjrendszert alkalmaznak, és milyen életkort szabnak meg a munkából való visszavonulásra.
2025. 10. 31. 01:00
Megosztás:

A Sui ($SUI) 4%-os emelkedése biztató, de a Digitap ($TAP) 1 millió dolláros tőkebevonása mutatja, merre tart az okos pénz

Ahogy a szélesebb piac fokozatosan helyreáll, a SUI árfolyama a kulcsfontosságú, 2,36 dolláros támaszszintről pattant vissza, közel 4%-os heti növekedést elérve.
2025. 10. 30. 23:00
Megosztás:

A Bybit felfüggeszti az új japán regisztrációkat – jön a kriptószabályozás szigorítása

A világ második legnagyobb kriptotőzsdéje, a Bybit bejelentette: október 31-től nem fogad új felhasználókat Japánból. A döntés hátterében a japán pénzügyi felügyelet, az FSA hamarosan életbe lépő, jelentős szigorításai állnak, amelyek alapjaiban változtathatják meg az ország kriptopiaci működését. Vajon ez a lépés a felkészülés jele – vagy inkább egy figyelmeztetés arra, hogy a kriptoszolgáltatók menekülőre fogják?
2025. 10. 30. 22:00
Megosztás:

Vegyesen mozgott a forint

Vegyesen alakult a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben csütörtökön késő délután a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 10. 30. 21:30
Megosztás:

A Bitcoin árfolyam zuhan a kamatvágás ellenére is - miért?

A kamatcsökkentés hagyományosan jó hír a kriptovaluták számára – de most valami megváltozott. A Fed legutóbbi kamatdöntése után a Bitcoin ára több mint 4%-ot esett, ami sok befektetőt zavarba ejtett. Vajon egy újabb medvés időszak kezdődik? Vagy csak a piac játszik velünk? Nézzük meg a részleteket!
2025. 10. 30. 20:30
Megosztás:

A Solana (SOL) korai milliomosokat teremtett: Elemzők szerint a Digitap ($TAP) megismételheti ezt a sikert

A kriptovaluta-piac képes egyik napról a másikra milliomossá tenni a korai befektetőket. A Solana (SOL) azon tokenek egyike, amelyek hatalmas nyereséget hoztak a kezdeti támogatók számára.
2025. 10. 30. 20:00
Megosztás:

A Bitcoin-bányászok az AI és Wall Street felé fordulnak

2024 tavaszán a Bitcoin újabb felezési ciklusba lépett, és ezzel alapjaiban rázta meg a kriptobányászat világát. A korábban csak érmék után hajtó cégek most több mint 11 milliárd dollár értékben bocsátottak ki átváltható kötvényeket, és egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt számítási szolgáltatások felé fordulnak. Egy új iparági átalakulás zajlik – és már nem csak kriptopénzről van szó.
2025. 10. 30. 19:30
Megosztás:

Okoshűtők és adatvezérelt háztartások: így alakítják át az energiamenedzsmentet

Az okoshűtőszekrény nem futurisztikus luxuscikk – már a háztartások intelligens központjainak egyik sarokkövét képezi. A hagyományos hűtők folyamatos energiafogyasztása mellett az új generációs berendezések adatvezérelt döntésekkel minimalizálják a költségeket, és optimalizálják az ellátás folyamatát. Az adatgyűjtés és a mesterséges intelligencia segítségével ezek az eszközök folyamatosan tanulnak a felhasználói szokásokról, és ezek alapján reagálnak a változó körülményekre.
2025. 10. 30. 18:00
Megosztás:

Trump: több témában megállapodtunk Hszi Csin-pinggel

A kiemelten fontos ásványkincsek kínai szállításáról és amerikai mezőgazdasági termékek nagy mennyiségű kínai vásárlásáról is megállapodott Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Dél-Koreában tartott találkozóján - erősítette meg az amerikai elnök a közösségi oldalán csütörtökön.
2025. 10. 30. 17:30
Megosztás:

A Wizz Air minden eddiginél több járatot indít Budapestről a télen

A Wizz Air minden eddiginél nagyobb kapacitást biztosít a téli menetrendi időszakban Budapestről induló járatain: az egy évvel ezelőttihez képest 8 százalékkal több, 3,2 millió ülőhelyet kínál az utasoknak, és 59 célállomásra indít járatokat - közölte a légitársaság az MTI-vel csütörtökön.
2025. 10. 30. 17:00
Megosztás:

Az OKSZ szerint az árrésstopot kivezetni kellett volna, nem kiterjeszteni

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt kiterjesztette azt új termékekre is - így reagált a szövetség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek csütörtökön a Kormányinfón elhangzott bejelentésére, amely szerint 2026 február 28-ig meghosszabbították az árréscsökkentést.
2025. 10. 30. 16:30
Megosztás:

Iránytű Intézet kutatás: új ipari beruházást várnak a dunaújvárosiak

Dunaújváros iparváros, és az is szeretne maradni – ez derül ki a helyi lakosság körében végzett reprezentatív kutatásból*. A dunaújvárosiak döntő többsége úgy látja: új ipari beruházás segítene a helyi kohászat összeomlása nyomán nehéz helyzetbe került településen; ez szerintük kormányzati vagy nagyvállalati feladat lenne.
2025. 10. 30. 16:00
Megosztás:

Negyedéves alapon stagnált a GDP a harmadik negyedévben

A KSH ma reggel tette közzé a harmadik negyedéves GDP-re vonatkozó első gyorsbecslését. A tényadat negyedéves összehasonlításban megfelelt az általunk várt stagnálásnak. Éves összehasonlításban a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az adatrevízió után.
2025. 10. 30. 15:30
Megosztás: