Magyar állami nyugdíjrendszer titkai - hová megy a levont nyugdíj-járulék és mennyi marad belőle a nyugdíjbiztosítási alapban?

Az Inforádió Aréna c. műsorának a vendége volt Dr. Farkas András (aki Nyugdíjguru néven publikál és ismert a közösségi médiában is), aki az állami nyugdíjrendszerekről rántotta le a leplet. Mi a különbség a svéd és a magyar nyugdíjrendszer között? Hogyan működik a felosztó-kirovó állami nyugdíj és mennyire van jövője? Összeomolhat az állami nyugdíjrendszer? Izgalmas kérdésekre válaszolt a szakember.

Magyar állami nyugdíjrendszer titkai - hová megy a levont nyugdíj-járulék és mennyi marad belőle a nyugdíjbiztosítási alapban?

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

Nincs legalább 2 gyermek a családodban? Akkor bajban leszel!

Magyarország népessége drámai ütemben csökken, noha az utóbbi években számos kormányzati intézkedés született a gyermekvállalás ösztönzésére – elég csak a babaváró hitelre, a CSOK-ra vagy a falusi CSOK-ra gondolni. Eltűnhet a magyar nemzet? Elfogyunk? Ki tehető ezért felelőssé? És ki viseli majd ennek következményeit?
2025. 07. 27. 01:00
Megosztás:

A kriptovaluta szerepe az online szerencsejátékban

Na figyelj, az online kaszinók világa ma már nem az, ami régen volt. Míg régen csak PayPal vagy bankkártya játszott, manapság már simán betolhatod a tétet bitcoinnal, és pöröghetsz az asztalon, mintha csak valami cyberpunk filmbe csöppentél volna. A kriptovaluták nemcsak menők, de egyre inkább átszövik a szerencsejátékok világát is – és nem véletlenül.
2025. 07. 27. 00:15
Megosztás:

Megérzi az USA vámok hatását a Volkswagen

A Volkswagen csoport második negyedéves árbevétele 3%-kal 80,8 milliárd euróra csökkent, elmaradva a 82,2 milliárd eurós piaci konszenzustól.
2025. 07. 27. 00:01
Megosztás:

A $HYPER előértékesítése átlépte a 4,5 milliót! Egy nap alatt 200 ezret gyűjtött

A Bitcoin 123.000 dolláros csúcsa óta az egész kriptovaluta piac szárnyalásnak indult, és fellendítette a Bitcoin Hyper ($HYPER) előértékesítését is.
2025. 07. 26. 23:00
Megosztás:

Késik a pozitív fordulat az Intelnél

A második negyedévben 12,9 milliárd dollár bevételt ért el a chipgyártó, ami nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival.
2025. 07. 26. 22:00
Megosztás:

Mibe egyezünk bele, amikor koncertjegyet veszünk? A Coldplay-ügy a GDPR tükrében

A Coldplay bostoni koncertjén történt csókkamerás botrány az utóbbi napok egyik legtöbbet emlegetett témája nemcsak a különböző médiafelületeken, hanem az adatvédelmi szakmában is. A videó percek alatt körbejárta a világot, mém lett belőle, az érintett vezérigazgató pedig lemondott. A történet ugyanakkor nemcsak egy párkapcsolati dráma, hanem éles adatvédelmi kérdés is. Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász elemezte a történteket.
2025. 07. 26. 21:00
Megosztás:

Új DeFi csillag születik? Az edgeX 100 millió dollárnyi befektetést vonzott az airdropvadászok rohamával

A decentralizált pénzügyi (DeFi) szektor új szereplője robbant be a köztudatba: az edgeX nevű layer 2-alapú, örökös határidős ügyletekre szakosodott platform hirtelen népszerűségre tett szert. Az ok? Egy jól időzített és okosan felépített airdrop kampány. Vajon ez lesz az új Hyperliquid?
2025. 07. 26. 20:00
Megosztás:

A jövő Sanghajba költözik

Szombaton nyitja meg kapuit Sanghajban a World Artificial Intelligence Conference. Az eseményre rekord számú látogatót várnak.
2025. 07. 26. 19:00
Megosztás:

Pozitív fejlemények hatására emelkedik az olajár

A WTI nyersolaj határidős jegyzése folytatta az előző napi emelkedést, és ma reggel hordónként 66,5 dollár közelében mozgott, a Brent pedig 69,5 dollárba került.
2025. 07. 26. 18:00
Megosztás:

A Bitcoin újra lendületben: 9 milliárd dolláros „ős-bálna” eladás után ismét emelkedik az árfolyam

Egy évtizedek óta mozdulatlan Bitcoin-vagyon aktiválódott, majd rekordméretű eladásba torkollott – a piac mégis stabilizálódni látszik. Vajon a mélypontot már elhagytuk, és jön az újabb emelkedés? A Galaxy által lebonyolított elképesztő BTC-eladás után új remény éled a befektetők körében.
2025. 07. 26. 17:00
Megosztás:

Küszöbön az amerikai-indiai megállapodás

Trump először április 2-án jelentette be az indiai árukra kivetett 26%-os vámokat egy szélesebb körű kereskedelempolitikai lépés részeként. A vámokat eredetileg július 9-ig szüneteltették, de az USA később augusztus 1-jéig meghosszabbította a határidőt.
2025. 07. 26. 16:00
Megosztás:

Buborékra figyelmeztet a Bank of America stratégája

A Bank of America elemzői szerint a pénzügyi szabályozás enyhülésével párhuzamosan a monetáris politika lazulása miatt nő a buborék kialakulásának kockázata a részvénypiacokon.
2025. 07. 26. 15:30
Megosztás:

Kolozsvári céget vásárolt fel a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci

Felvásárolta a kolozsvári EnergoBitet a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci - írja az economica.net a cég közleménye alapján.
2025. 07. 26. 14:00
Megosztás:

TOP 8-ban az Ötöslottó főnyereménye - Mennyi is?

Magyarország két legismertebb lottójátékán halmozódik a főnyeremény: az Ötöslottón 140, a Hatoslottón 56 napja. Előbbi 4 milliárd forinttal kecsegtet, utóbbin 950 millió forint várja a játékosokat.
2025. 07. 26. 13:00
Megosztás:

A Meta beszünteti a politikai hirdetéseket az EU-ban

A Meta amerikai internetes óriásvállalat, amely többek között a Facebook és az Instagram platformokat üzemelteti, pénteken bejelentette, hogy októbertől beszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban.
2025. 07. 26. 12:00
Megosztás:

4 milliárd dolláros amerikai katonai hitelt kap Lengyelország fegyvervásárlásra

Az Egyesült Államok 4 milliárd dollár katonai célú hitelt nyújt Lengyelországnak, amely amerikai eszközöket vásárolhat a pénzből - jelentette be a washingtoni külügyminisztérium pénteken.
2025. 07. 26. 11:00
Megosztás:

Már több mint 10 millió turista érkezett Magyarországra

Idén július 23-án lépte túl a vendégek száma a 10 milliót, már most Magyarország népességét meghaladó vendégforgalmat bonyolított a turisztikai szektor - közölte a Visit Hungary az MTI-vel pénteken.
2025. 07. 26. 10:00
Megosztás:

Német üzleti hangulat: júliusban is javult, de elmaradt a várakozásoktól

Az elemzők által vártnál kevésbé javult az üzleti hangulat Németországban júliusban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének legfrissebb, pénteken ismertetett felmérése szerint.
2025. 07. 26. 09:00
Megosztás:

Visszaesett a személyautó-gyártás Csehországban

Csehországban az első fél évben 747 428 személyautót gyártottak, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a cseh autóipari szövetség pénteken Prágában.
2025. 07. 26. 08:00
Megosztás:

Szlovéniában is nőtt a turisták száma

Az év első hat hónapjában 2,8 millió turista látogatott Szlovéniába és 6,9 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 8,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 7,7 százalékkal volt több az előző év ugyanezen időszakához képest - közölte pénteken az ország statisztikai hivatala.
2025. 07. 26. 07:00
Megosztás: