Magyar gazdaság: felemás adatok kerültek nyilvánosságra
A fogyasztási indikátor naptárhatástól megtisztított mutatója 4,1 százalékkal emelkedett éves alapon, ami megfelelt a várakozásunknak. Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 5,3 százalékkal, a tartós cikkeké 4,5 százalékkal, az üzemanyag-forgalom 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2024. január–novemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,9%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Mindent egybevetve a kilábalás fokozatosan folytatódhat: bár a reálbérváltozás a tavalyi, rendkívül magas értékek után érdemi lassulás elé néz 2025-ben, de továbbra is a pandémia előtti, pozitív szinteken maradhat. A folyamatot ezzel együtt lassítja a szolgáltatások iránti kereslet emelkedése, a külföldi webáruházak egyre népszerűbbé válása, valamint a hazai üzletek számának évek óta tartó csökkenése.
Ma reggel ipari termelési adatokat is közzétett a KSH a tavalyi tizenegyedik hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 2,9 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. A nyers adatok ennél kedvezőtlenebb, mindössze 4,2 százalékos mérséklődésről tanúskodnak, mivel eggyel kevesebb munkanap volt tavaly novemberben, mint 2023 azonos időszakában.
Havi szinten masszívan csökkent az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint 1,6 százalékkal. Ezzel együtt a termelés az év első tizenegy hónapjában 3,9%-kal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Az adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal rövid kommentárja szerint: „2024 novemberében a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban”.
A kilátások ezzel együtt rövid távon korántsem kedvezőek: az eurózóna és azon belül a német gazdasági szereplők hangulatát mérő indexek döntő többsége egy éve stagnál, sőt decemberben egyöntetű romlást jeleztek a novemberi állapothoz képest. Ezzel párhuzamosan a hazánk tekintetében létfontosságú elektromobilitás folyamata is masszívan lelassult és egyelőre az elkövetkezendő hónapokra sem körvonalazódnak a felívelés jelei.
Középtávon lehetünk talán bizakodóak: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben az év második felétől kezdődően. Bár óriási volumenek vannak tervben, a gyenge külső konjunktúra árnyéka – gondolva az iváncsai akkumulátorgyár esetére – csak mérsékelt optimizmusra ad okot idén. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
