Magyarország kitűnik a régióban az adózási megoldásaival
A Forvis Mazars immár tizenharmadik alkalommal adta ki a Közép- és kelet-európai adókalauzt, amely átfogó képet ad 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszeréről - közölték szerdán.
Bár a régió egyre inkább illeszkedik a globális adózási sztenderdekhez, az adópolitikák és a gazdasági struktúrák közötti különbségek továbbra is jelentősek. Magyarország különösen kitűnik az alacsony vállalati nyereségadó, a magas fogyasztási adók, az egyedülálló családi adókedvezmények és az élvonalbeli digitalizációs fejlesztések együttesével. Bár ezek a megoldások kompromisszumokat is rejtenek, egyedisége miatt Magyarország különleges helyet foglal el a régióban, lehetőségeket és kihívásokat egyaránt kínálva a befektetők és döntéshozók számára - összegezték az elemzés magyar vonatkozását.
Az elemzés szerint a régióban az átlagos adóék (a teljes munkaerőköltség államhoz kerülő része) 38 százalék, ami meghaladja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 35 százalékos átlagát.
Magyarországon az egyedülálló, gyermektelen munkavállalók esetében az adóék a régiós átlagot megközelítő 41 százalék, háromgyermekes családoknál azonban ez az érték 23 százalékra csökken, ami Bulgária (21 százalék) után a legalacsonyabb a vizsgált országok között, a KKE-régióban, megelőzve olyan országokat, mint Lettország (30 százalék) és Horvátország (31 százalék).
A Forvis Mazars megállapítása szerint szerint a 9 százalékos társasági adókulcs (a jövedelem államhoz kerülő része) is itt a legalacsonyabb a régióban. A többi KKE-ország adókulcsa 10 százalék (pl. Bulgária, Bosznia, Észak-Macedónia) és 24 százalék (Szlovákia) között mozog, míg Németország 30 százalékkal áll a lista élén. Ugyanakkor az EU-ban és a régióban is Magyarországé a legmagasabb általános forgalmi adó (ÁFA), mivel 27 százalékához képest a régiós átlag 20 százalék körül mozog.Ez a modell - alacsony nyereségadó és magas fogyasztási adó - lehetőséget nyújt a vállalatok számára nyereségük visszaforgatására és megtartására, miközben a végfogyasztók viselik a nagyobb adóterhet. Magyarország Ausztria és Németország mellett lehetővé teszi továbbá a vállalatok számára a csoportszintű adózást, ami különösen előnyös a multinacionális cégek számára, mivel egyszerűsíti az összefüggő entitások adókezelését.
H. Nagy Dániel adótanácsadó, a Forvis Mazars partnere a jelentést bemutató szerdai online tájékoztatón elmondta: egyedülálló a régióban, hogy Magyarország nem alkalmaz forrásadókat.
Hozzátette, az ország egyike a 14-nek államnak, amely nem élt halasztással, és már bevezette az OECD által kezdeményezett globális minimumadót (Pillar II). Az új szabályozás a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozik, és előírja, hogy amennyiben az adott entitás effektív adókulcsa 15 százalék alatti, akkor kiegészítő belföldi adót kell fizetnie, aminek célja a nyereségátcsoportosítás visszaszorítása. H. Nagy Dániel megjegyezte, hogy kérdés, mi lesz ennek az eredetileg globális szabályozásnak a jövője, hiszen Amerika, Kína és India már kihátrált a bevezetéséből.
A jelentésben kitértek arra is: a 25 országra kiterjedő mutató alapján a régióban az átlagos infláció tavaly 4 százalék volt, a minimálbér éves szinten átlagosan 9 százalékkal, a bruttó átlagbér 8 százalékkal emelkedett. A bérszintek között jelentős különbségek mutatkoznak, az élen álló Ausztriában és Németországban a bruttó átlagbér meghaladja az 1,6 millió forintot, miközben Ukrajnában, Moldovában, Koszovóban és Albániában továbbra is a 400 ezer forint alatti érték jellemző. Magyarországon az átlagbér 700 ezer forint körül, a minimálbér 280 ezer forint körül mozog.
