Magyarország új logisztikai korszak előtt áll

A koncepciót a Logisztikai Egyeztető Fórum szakmai szervezetei dolgozták ki, köztük a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT), a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE), a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) és a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ).

Megduplázódhat a vasúti áruszállítás, triplázódhat az intermodális forgalom 2035-ig

A következő évtizedben új szintre léphet a magyar logisztikai szektor. 

Magyarország 2035-re a jelenlegi vasúti árufuvarozási teljesítmény kétszeresét érheti el, miközben 2030-ig legalább 50 százalékos bővülés várható az ágazatban. A kontinentális intermodális forgalom háromszorosára bővülhet, és elérheti a 138 ezer TEU-t. A vasúti fejlesztések közé tartozik a pályakapacitások 20 százalékos bővítése, az iparvágányok számának 30 százalékos növelése, a gördülőállomány megújítása, valamint a határátmenetek digitalizálása, amelyek akár 30–40 százalékkal csökkenthetik a várakozási időket. A koncepció kiemelt figyelmet fordít a logisztikai hálózatok ellenálló képességére és biztonságára, hogy Magyarország válsághelyzetekben is stabil ellátási pont maradjon.

A közúti szektorban a zöld átállás áll a középpontban: a szakmai szervezetek javaslata az, hogy az autópályák mentén 50 kilométerenként nagy teljesítményű elektromos töltők épüljenek, az útdíjrendszer reformja pedig akár 100 százalékos kedvezményt biztosítson a zéró emissziós járműveknek. A Zöld Logisztika Program célzott intézkedésekkel csökkenti a szektor károsanyag-kibocsátását, támogatja a megújuló energiát használó raktárakat, és elősegíti a kibocsátás alapú útdíj rendszer bevezetését. A teljes logisztikai szektor károsanyag -kibocsátása 40 százalékkal csökkenhet 2035-ig, miközben a magyar gazdaság logisztikai teljesítménye akár 60 százalékkal is nőhet a 2024-es szinthez képest.

Digitalizált, zöld és adatvezérelt logisztikai hálózat épül Magyarországon

A koncepció kiemelt iránya az intermodális hálózat fejlesztése. A kombinált szállítás aránya a teljes közúti forgalomban a jelenlegi 7 százalékról 21 százalékra emelkedhet 2030-ig. Javasolt új országos terminálfejlesztési programot indítani, amelynek keretében új átrakókapacitásokat létrehozni Zalaegerszeg, Győr és Szeged térségében, ugyanakkor azon logisztikai parkokban, ahol az áruforgalom indokolja vasúti kapcsolatot létesíteni és megújuló energiát hasznosító mikrohálózatot telepíteni. 2030-ra valamennyi 50 hektárnál nagyobb és évi 100 ezer tonna feletti áruforgalmat bonyolító park vasúti hálózatba való bekapcsolási lehetőségének biztosítása.
Adriai-tenger és az északi kikötők irányából érkező konténerizált szállítmányok négy munkanapon belül jussanak el a magyarországi címzettekhez. A Duna áruszállítási részesedése 10 százalékra nőhet 2030-ra, a magyar lobogó alatt közlekedő hajók aránya elérheti a 25 százalékot, míg a légi áruszállítás volumene 80 százalékkal nőhet 2035-ig.

A Nemzeti Logisztikai Adatplatform egységes, valós idejű adatmegosztást biztosíthatna majd, ami lehetővé tenné a mesterséges intelligencián alapuló hálózat optimalizálást és a teljesen automatizált vámeljárásokat. A digitalizációval párhuzamosan megjelenik a kiberbiztonság és az adatvédelem fejlesztése is, amelyek a jövő logisztikai képzéseinek kötelező részévé válhatnának. 

A tervek között szerepel egy regionális e-kereskedelmi és vámlogisztikai központ létrehozása, amely a hét minden napján, folyamatosan elérhető vám- és logisztikai szolgáltatásokat kínál, mesterséges intelligenciával támogatott folyamatokkal. Magyarország 2030-ra a régió legvonzóbb logisztikai és e-kereskedelmi elosztóközpontjává válhatna.

Magyarország lehet a közép-európai ellátási láncok irányító központja

A fejlesztések sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő szakembergárda. A koncepció egységes, gyakorlatorientált képzési rendszer létrehozására tesz javaslatot, amely az operatív dolgozóktól a felsővezetőkig minden szinten biztosítja a korszerű, digitális kompetenciák megszerzését. 2030-ra a logisztikai képzésekben résztvevők száma várhatóan 25 százalékkal növekedhet, és legalább 5 ezer fő vehet részt évente új típusú digitális és zöld logisztikai programokban. A képzési rendszerbe be kell építeni a kibervédelem és a digitális biztonság oktatását is, hogy a jövő szakemberei az adat- és hálózatbiztonság terén is felkészültek legyenek. A Koncepció javaslatot tesz az államilag támogatott tehergépjármű-vezetői képzések bevezetésére, és folyamatos elérhetővé tételére a közoktatásban.

A logisztika fejlesztése nélkülözhetetlen támogatója és egyúttal mércéje az általános gazdasági fejlődésnek – mondta Dr. Chikán Attila az MLBKT társelnöke.

A megvalósítás több szakaszra tesz javaslatot: 2026-ban a részletes stratégia és akciótervek kidolgozása, 2026-2027-ben a hangsúly a digitális alapok és zöld ösztönzők bevezetésén lenne, 2027 és 2030 között a fő fejlesztések a vasúti és intermodális infrastruktúrára, valamint a logisztikai parkok gazdaságilag megtérülő vasúti bekötési lehetőségeinek biztosítására összpontosítana. 2030 után Magyarország regionális logisztikai és vámszolgáltatási központtá válhat, amely nemcsak kiszolgálja, hanem irányítja is a közép-európai áruforgalmat. A megvalósítást egy új, ágazatokat összekapcsoló Nemzeti Logisztikai Stratégiai Megvalósítási Platform segítheti, amely biztosítaná az átlátható döntéshozatalt és az EU-s források hatékony felhasználását.

2035-re olyan erős és modern magyar logisztikai rendszer építésére teszünk javaslatot, amely nemcsak alkalmazkodik a globális trendekhez, hanem a hazai logisztikai infrastruktúra, a digitalizáció és az intermodalitás erejére támaszkodva biztonságot ad a gazdaságnak, mozgásteret teremt a vállalkozásoknak, és Magyarországot a közép-európai térség egyik meghatározó elosztó- és szolgáltatóközpontjává teszi. Ehhez pedig a Logisztikai Egyeztető Fórum összes tagszervezete, minden támogatást megfog adni a döntéshozóknak - mondta Hodosi Lajos a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója, a LEF soros elnöke.