Magyarországon is célkeresztbe kerülhetnek a környezetbarátnak álcázott, „zöldremosó” vállalatok
Napjainkban egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hatóságok a vállalkozások által használt zöld állítások és fenntarthatóságra vonatkozó kijelentések iránt. A greenwashing, azaz a „zöldremosás” megfékezésének már gyakorlati vetülete is van szabályozói oldalról, mely a magyar vállalatokat is érinti. Az Európai Bizottság idén márciusban több módosítást is javasolt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvhez. Egyrészt környezeti és társadalmi hatásokkal bővítené ki azon termékjellemzők listáját, amelyekkel kapcsolatban a kereskedő nem vezetheti félre a fogyasztókat, másrészt pedig megtévesztőnek minősítené azokat a környezetvédelmi állításokat, amelyek nélkülöznek egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat, illetve célokat a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozóan. A javaslat értelmében a vállalatok nem használhatnak majd általános értelmű zöld állításokat, ha a termék vagy maga a vállalat előnyös környezeti teljesítménye nem bizonyítható, illetve nem jeleníthetnek meg termékeiken harmadik fél által nem hitelesített fenntarthatósági címkéket.
A bizottsági javaslatokat jelenleg vizsgálja a Tanács és az Európai Parlament. Miután a jogszabályt a társjogalkotók elfogadták, és a tagállamok átültették azt nemzeti jogrendjükbe, a fogyasztók jogsértés esetén jogorvoslatra jogosultak majd.
A holland hatóságok zöldremosással vádolják a Decathlont és a H&M-et
A holland versenyhivatal felismerve, hogy a fogyasztók egyre inkább veszik figyelembe a fenntarthatósági szempontokat, mélyebb vizsgálatot indított, amelynek keretében számos vállalat zöld állításait elemezte. A vizsgálat során derült fény arra, hogy a holland Decathlon és H&M anélkül használt bizonyos fenntarthatósági jelöléseket, hogy magyarázatot adott volna az ilyen jelzővel illetett termékek környezetre gyakorolt hatásáról. Mivel fenntarthatósági termékjelölések is egyre nagyobb szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben, így ha a zöld címkékkel ellátott termékek környezeti előnyéről nem érhető el egyértelmű tájékoztatás, akkor a termékek környezetre gyakorolt hatásuk szerinti összehasonlítását megtévesztő, vagy akár hamis állításokra alapozhatják a tudatos fogyasztók.
„A holland példa alapján jól látható, hogy az európai versenyhatóságok egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a vállalkozások fenntarthatósági kijelentései felé. Hazánkban sincsen ez másként, a Gazdasági Versenyhivatal is aktuális és nagy jelentőséggel bíró témakörnek tekinti a fenntarthatósági és zöld állítások területét” - hívta fel a figyelmet dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.
A francia sportkereskedés továbbá környezetvédelmi jelölési rendszert is („Environmental labelling system”) alkalmaz, amelyben a kifogásolt „Ecodesign” jelzővel ellátott termékeket rangsorolják A-tól E-ig, viszont sem a rendszer keretében alkalmazott jelölésekre, sem azok funkciójára vonatkozó magyarázat nem, vagy csak alig érhető el a weboldalon. A fast fashion márka esetében további két gyakorlatot is kifogásolt a hatóság a „Conscious” és a „Conscious Choice” címkék magyarázatának hiányán túl. Egyrészt a H&M termékei leírásánál saját fenntarthatósági vállalásait is feltüntette, tekintet nélkül arra, hogy az adott termék valóban „fenntarthatóbb anyagból” készült-e vagy sem, másrészt azt a látszatott keltette, hogy valamennyi, általa használt pamut „fenntartható”, holott a vállalat az általa használt pamut csak bizonyos részét vásárolja a Better Cotton Initiative („BCI”) keretein belül.
A zöldremosás nem marad következmény nélkül
A vállalatok a hatóság fenti megállapításaira tekintettel különböző kötelezettségvállalásokat tettek: a Decathlon vállalta, hogy fejleszti a weboldalán szereplő zöld állításokat és az azokra vonatkozó megfelelő magyarázatokat, míg a H&M eltávolítja majd a „Conscious” és „Conscious Choice” feliratokat addig, amíg megfelelő módot nem talál a termékekkel kapcsolatos előnyök bemutatására, valamint módosítja a termékek leírását és pontosítja a BCI kezdeményezés ismertetését is. A divatmárka továbbá 500 000 euró adományozását vállalta a fenntarthatóság terén aktív non-profit szervezet részére, a sportkereskedés pedig megfelelőségi program bevezetését, házon belüli és külsős audit lefolytatását is kezdeményezett, valamint 400 000 euró összegű adományt ajánlott fel a fenntarthatósági programok fejlesztése érdekében.
Mit tehetnek a vállalatok a „zöldremosás” elkerülése érdekében?
Átláthatóság biztosítása
A „zöldremosás” elkerülésének alapja az, hogy a vállalatok transzparenssé teszik működésüket, a fenntarthatóság érdekében tett törekvéseiket és eredményeiket, valamint kitérnek a fejlesztendő területeikre is – emelte ki Borek Flóra, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadásának menedzsere.
A szervezeteknek ehhez először alaposan fel kell mérniük, hogy működésük - ideértve az ellátási láncunk szereplőit is - milyen hatással van a környezetre és a társadalomra. Csak ezután tűzhetnek ki konkrét és megalapozott célokat fenntarthatósági teljesítményük erősítése érdekében, amelyek megvalósításának folyamatáról érdemes rendszeresen beszámolniuk, hogy biztosítsák azok hitelességét. Nem elég például a vállalatnak „net zero” kibocsátási vállalást tennie, amennyiben az elköteleződéshez nem társulnak tudományon alapuló kibocsátás-csökkentési rövid és hosszú távú célok, melyek összhangban vannak a vállalat stratégiájával is.
Megfelelő kommunikáció
A fenntartóhatóságra vonatkozó állítások és termékjellemzők esetében kiemelten fontos, hogy a vállalatok világos és egyértelmű nyelvezetet használjanak, valamint, hogy azok igazolhatóak legyenek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2020 decemberében közzétette ún. „Zöld marketing” tájékoztatóját, mely támogatja a vállalkozásokat a megfelelő környezetbarát és fenntarthatósággal kapcsolatos reklámgyakorlatok kialakításában. A tájékoztató, illetve egyéb nemzetközi keretrendszerek (pl. GRI) előírásai átfogó útmutatóként szolgálnak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos információk megfelelő közzétételében és a zöldremosási kockázatok csökkentésében. Érdemes továbbá megfontolni a vállalat ESG-állításainak külső szakértő általi hitelesítését is.
A H&M és a Decathlon példája alapján valamennyi vállalkozás számára javasolt a fenntarthatósággal kapcsolatos állításaik és kommunikációjuk felülvizsgálata és az azokra vonatkozó nemzetközi és hazai iránymutatások szerinti aktualizálása a reputációs kockázat csökkentése érdekében. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa; a vállalatok zöld állításainak elsősorban megfelelően megalapozott és valós adatokra kell épülniük - foglalta össze Borek Flóra.
