Már a régióban sincs elég munkaerő: mi lesz a Balatoni szezonnal?
„A koronavírus-járvány és az azzal járó teljes bezárás egyik legnagyobb kárvallottja a vendéglátóipar és a turizmus volt. Hónapokra zártak be éttermek, kávézók, hotelek, a vendéglátás és a turizmus egy időre megszűnt működni. Ez a helyzet rengeteg az iparágban dolgozó szakembert sodort megélhetési és egzisztenciális válságba, hiszen nem sok olyan foglalkoztató akadt, aki képes volt hosszú távon fenntartani a bezárások alatt is a foglalkoztatást – vázolta a kialakult helyzet hátterét Juhász Csongor a naponta 15 ezer embert foglalkoztató Prohuman HR-szolgáltató vállalat vezetője. – Nagyon sokan voltak, akik ebben a kényszerhelyzetben a lezárások alatt is működő vagy később gyorsabban visszaálló gazdasági területeken, szakmákban – logisztikában, kereskedelemben – vállaltak munkát. Közülük pedig sokan döntöttek úgy, hogy nem térnek vissza eredeti szakmájukhoz, így a korábbiakhoz képest is több ezer ember hiányzik ma a vendéglátóiparból.”
A szakember hozzátette: „A problémát tetézi, hogy a környező országokból kevés olyan, angolul jól beszélő vendégmunkás érkezett hazánkba, akik bevethetőek az idegenforgalmi területeken, ahol a vendégek tekintélyes része is külföldi. Az ukrán, szerb vagy más közelebbi, Európai Unión kívüli országból érkező dolgozók jellemzően anyanyelvükön kommunikálva tudnak munkát vállalni. Ez a vendéglátó szektorban nem segít.”
Juhász Csongor kiemelte, hogy míg korábban a gyártói, kereskedelmi területeken, logisztikában volt a legjellemzőbb a vendégmunkások alkalmazása, ma már a turizmus is ilyen szektor lehet. A különbség, hogy míg az előző gazdasági területekre a környező országokból érkező dolgozók jelenthetnek megoldást, a turizmusban és vendéglátásban messzebbre kell nézni.
Vendégmunkások nélkül összeomolhat a turizmus és vendéglátóipar?
„A magyar kormányzat a súlyos munkaerőhiány miatt hozott intézkedése teszi lehetővé, hogy meghatározott hiányszakmákban az unión kívüli munkavállalók is bevonhatóak legyenek a hazai munkaerőhiány megoldására. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol már nem lehet magyar dolgozókkal betölteni egy-egy pozíciót, és ez a helyzet már huzamosabb ideje fennáll, a vállalatok dönthetnek úgy, hogy vendégmunkásokkal oldják meg a munkaerőproblémákat. Könnyen belátható, hogy ha egy hotel, étterem vagy kávézó csak azért nem nyit ki mert, elfogyott a hazai munkaerő, az senkinek sem jó” – fejti ki Juhász Csongor. Hozzátette: „Természetesen első körben belföldön szeretne mindenki munkaerőt találni. Ahol lehet, ott magyar dolgozókat vesznek fel, hiszen a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása jóval költségesebb, de sokszor ez az egyetlen megoldás az üzletmenet fenntartására. Az ipari és gyártói területek után például a belvárosi vendéglátóhelyeken, hotelekben vagy a Balatonon is egyre több lehet a vendégmunkás a következő években.”
Ázsiából érkezhet a megoldás?
A budapesti belvárosban ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy-egy felszolgáló nem beszél magyarul és a kommunikáció angolul zajlik. Mindez nem okoz gondot, egyrészt mert a vendégek többsége külföldi, másrészt pedig mert a magyar vendégeknek sem jelent különösebb problémát, hogy adott esetben angolul rendeljenek. Természetesen jellemzően vegyesen foglalkoztatnak magyar és más nemzetiségű dolgozókat, de ahogy megyünk bele a szezonba, egyre több külföldi vendgémunkás érkezhet hozzánk. „A Prohumannál már évek óta látjuk azt a tendenciát, hogy nemcsak Magyarországon, de a tágabb régióban is csökken a rendelkezésre álló munkaerő. Éppen ezért már nemcsak a környező, de távolabbi országokból érkező vendégmunkásokkal is igyekszünk segíteni a hozzánk forduló vállalatokat, cégeket, akár a turizmusból vagy vendéglátásból is. Ez utóbbi szektorban különösen például az Indonéziából és a Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások jelenthetnek nagy segítséget, hiszen esetükben jellemző a megfelelő szintű angol nyelvtudás és általában szívesen dolgoznak ezen a területen” – mondta el Juhász Csongor.
Ázsiai munkavállalók: erős szűrők
A szakember hozzátette, hogy a Magyarországra érkező dolgozók nagyon erős „szűrőn” mennek át először saját hazájukban, majd ide érkezve is komoly kiválasztási rendszeren keresztül ellenőrzik, hogy csak a valóban megfelelő tudással és felkészültséggel rendelkezők vállalhassanak munkát. A vendégmunkások kontrollált és szabályszerű foglalkoztatását rendkívül szigorú jogszabályi háttér biztosítja, melynek része, hogy csak az előzetesen akkreditált vállalatokon keresztül lehet vendégmunkásokat egyszerűsített eljárásban foglalkoztatni egyes, unión kívüli országokból és kizárólag meghatározott, kritikus munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban. „Jó hír lehet a vendéglátószektor számára, hogy az indonéz vagy filippínó munkavállalók gondolkodásában Európa egységes megítélés alá esik, nem rendelkeznek preferenciákkal a nyugat-európai országok irányába. A tapasztalatok azt mutatják, hogy számukra a magyar környezet is ugyanolyan motiváló lehet, mint ha például Németországban dolgoznának – emelte ki Juhász Csongor. – Talán furcsa lehet mindez azok számára, akik már sokszor szembesültek azzal, hogy vannak vendégmunkások, akik „csak ugródeszkának” használják a magyarországi lehetőségeket: a Nyugat vonzereje az ukrán, szerb vagy más környező országokból érkezők esetében sokkal erősebb. Az ázsiai dolgozók alkalmazása ilyen módon az Európán belüli migráció kockázatát is jelentősen csökkentheti. Számukra a ma Magyarországon általánosságban kínált bérszínvonal elfogadható, sőt vonzó.”
