Már nem elég egy jó órabér: ezt várják el a diákok 2025-ben

Ki dolgozhat diákként, és milyen feltételekkel?

A Magyarországon érvényes jogszabályok szerint 16 éves kortól lehet diákmunkát vállalni, de a nyári szünetben már a 15 éves tanulók is dolgozhatnak szülői hozzájárulással. A munkavállaláshoz aktív nappali jogviszony szükséges, passzív hallgatók 25 éves korig foglalkoztathatók. A végzős diákok – akár érettségizők, akár államvizsgázók – október 31-ig dolgozhatnak diákigazolvánnyal, függetlenül attól, hogy tovább tanulnak-e.

A munkavállalás iskolaszövetkezeten keresztül történik: online regisztrációval, profilkitöltéssel és szerződéskötéssel. A regisztrációhoz szükség van személyi igazolványra, adókártyára, TAJ- kártyára, diákigazolványra (érvényes matricával) és saját bankszámlaszámra. A munkavégzés igazolása a jelenléti ív feltöltésével történik, amely egyben a bér kifizetésének feltétele is.

Külföldi, harmadik országbeli állampolgárok esetében külön szabályok érvényesek: tanév közben heti 30 órát, tanéven kívül napi 8 órát (összesen 66 munkanapig) dolgozhatnak.

Idei adóváltozások

2025. január 1-jétől a 25 év alatti munkavállalók, illetve a 30 év alatti anyák számára bevezetett személyi jövedelemadó-mentesség már csak az EU/EGT tagállamok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgáraira vonatkozik. Az eddig adómentesen dolgozó harmadik országbeli tanulók már nem jogosultak a kedvezményre.

A tavalyi átlagosan 1800–1900 forintos órabér idén 2100–2200 forintra emelkedett. A minimálbér 1672 forintra, illetve a garantált bérminimum 2005 forintra emeléséhez igazodva nőttek az elérhető átlagbérek. Mérnöki, informatikai területen a 2200–2500 Ft közötti órabér a jellemző. Adminisztratív munkakörökben 1900–2100 Ft közötti bér az elvárás.

A diákok egyre nagyobb arányban vállalnak több órát, ami az inflációval és az emelkedő megélhetési költségekkel is összefüggésben lehet. Sok fiatal már nemcsak költőpénzt keres, hanem a megélhetését is ebből fedezi.

Mely területeken keresettek a diákok?

A műszaki és informatikai területeken hatalmas a kereslet a diákmunka iránt. A nagy gyártócégek – köztük új autó- és akkumulátorgyárak – aktívan alkalmaznak fiatalokat, de nem a gyártósorra, hanem a támogató/kiszolgáló területekre. A MŰISZ Iskolaszövetkezet szorosan együttműködik több nagy magyarországi gyártócéggel. Az ezeknél elérhető háttérmunkákhoz, pénzügyi és HR területekhez, vagy IT-fejlesztésekhez kapcsolódó pozíciók szakmai felkészültséget igényelnek, ezért elsősorban egyetemisták kerülnek kiválasztásra.

Emellett az SSC-k (szolgáltató központok) is keresnek diákokat, különösen olyanokat, akik jól beszélnek idegen nyelveket, rájuk elsősorban ügyfélszolgálati, pénzügyi és adminisztratív feladatokban van szükség.

A MŰISZ tapasztalatai szerint a könnyű fizikai munkák vagy a kiskereskedelmi pozíciók jelenleg kevésbé jellemzőek, de a fast fashion boltokban, ruhaüzletekben van lehetőség az elhelyezkedésre.

Hibrid munkavégzés: elvárás, nem lehetőség

A COVID-időszak tapasztalatai hosszú távú változást hoztak a diákok elvárásaiban. Az irodai munkák esetében a diákok döntő többsége már alapelvárásként tekint a hibrid munkavégzésre. Sokan inkább választanak alacsonyabb órabérű, de otthonról végezhető munkát, mint magasabb bérű, de teljesen irodai elfoglaltságot. „A diákokat az motiválja, ha értelmes, nem kizárólag monoton feladatokat kapnak. Vágynak a felelősségre, az önállóságra és az elismerésre. A jó munkakörnyezet, az őszinte visszajelzés és az előrelépési lehetőség legalább olyan fontos, mint a bér” –– mondta Czimmer Csaba, a MŰISZ Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

A fizikai, logisztikai és raktári munkakörök esetében, ahol nincs lehetőség otthoni munkavégzésre, a cégek magasabb bérekkel próbálják motiválni a diákokat. Ez megfordította a korábbi trendeket, ma már a fizikai munkákért is esetenként magasabb bért kínálnak, mint sok adminisztratív pozíció.

Miért éri meg diákokat alkalmazni?

„A diákok iskolaszövetkezeten keresztüli alkalmazása több szempontból is előnyös a cégek számára” – hangsúlyozta a szakértő.

Czimmer Csaba szerint az egyik legfontosabb érv a költséghatékonyság: még a szövetkezeti szolgáltatási díjjal együtt is jóval kedvezőbb megoldást jelent, mint egy főállású munkavállaló alkalmazása. Ráadásul a szolgáltatási díj adózás szempontjából elszámolható, így a munkáltatói oldal számára gazdaságilag is vonzó konstrukció.

A másik nagy előny a rugalmasság. A cégek rövid távra is foglalkoztathatnak diákokat, akár néhány napos időszakra, például szabadságon lévő munkavállalók helyettesítésre, de hosszabb távra is könnyen beilleszthetők a fiatal munkavállalók. A szerződéskötés és a kiléptetés egyszerű, a teljes munkajogi adminisztrációt a szövetkezet viszi, a cégnek legfeljebb a ledolgozott órák igazolásával van dolga. Ez különösen hasznos lehet nyári csúcsidőszakok vagy projektszerű feladatok esetén.

A nagyvállalatok egyre inkább HR-stratégia részeként kezelik a diákfoglalkoztatást.

„A legjobb hallgatókat később teljes állásba veszik át, ők azok akik ekkorra már jól ismerik a céges folyamatokat és beilleszkedtek a csapatba.”

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a cégeknek érdemes időben megkezdeni a toborzást. A MŰISZ tapasztalatai szerint egy nagy létszámú (20–30 fős) csoport mozgósítása akár 1-2 napon belül is lehetséges, de a megfelelő kiválasztás hosszabb időt vehet igénybe, különösen nyáron, amikor sok HR-es is szabadságon van.

A 2025-ös nyári szezon új elvárásokat és lehetőségeket hoz: a bérek nőnek, a munkavégzés formái átalakulnak, a fiatalok pedig tudatosabbak, mint valaha. A cégek számára ez nem teher, hanem lehetőség.

„Az iskolaszövetkezetek, mint a MŰISZ, kulcsszereplők ebben a rendszerben, mert egyszerűsítik az adminisztrációt, gyorsítják a folyamatokat, és segítik az illeszkedést mindkét fél részéről. A cégeknél fokozott az igény a rugalmas és gyorsan mozgósítható munkaerőre, amire ideális formát kínál a diákfoglalkoztatás” – összegezte Czimmer Csaba.