Médiatorta 2022 - how költenek a legtöbbet hirdetésre a médiában?

A sajtó stabilan harmadik helyezett a médiatortában

Az MLE összesítése alapján 2022-ben a „net-net” (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 37,595 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 53,706 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2022-ben 112,185 milliárd forint. A magyar piacon a csaknem 7200 kiadványt megjelentető, mintegy 500 sajtókiadó üzleti modellje az erős és stabil lapárbevételen alapul.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,884 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek növekedése jelentősen lelassult, ami arra enged következtetni, hogy a digitális hirdetési bevételek nagy részét a technológiai óriáscégek viszik el.

A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket, ezt a Lapker Zrt. adatai is alátámasztják, az általuk forgalmazott több mint 900 féle kiadvány ára átlagosan 18%-kal emelkedett 2022-ben.

A fenti számokból látható, hogy a sajtópiac hirdetési árbevétele már majdnem megközelíti a pandémia előtti eredményeit.

A print hirdetéseknek jelentős hatása van és más csatornák hatékonyságát is felerősítik

Nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a print elengedhetetlen eleme a hirdetési csatornáknak. Európában az Edelman Trust Barometer bizalmi indexe szerint a print médiában nagyon megbíznak az olvasók és a fogyasztók. A kutatás azt is megmutatta, hogy a printben megbíznak az emberek, és az azokhoz tartozó online felület is kitüntetett bizalmat kap, ez pedig egy komoly értéket jelent a gyorsan változó világunkban.

Az Egyesült Királyságban egy felmérésben a különböző márkatulajdonosokat és az ügynökségeket arról kérdezték, milyennek látják a print és egyéb csatornák hirdetései hatékonyságát. És bár a márkák képviselői azt gondolták, hogy a napilapok és a magazinok vannak a lista utolsó helyein – amely listát a televízió, a videó és a rádió vezeti a hatékonyság tekintetében – az eredmények éppen ennek ellenkezőjét mutatták: a hirdetési hatékonyság szempontjából a napilapok és a magazinok az első négyben voltak. A print hirdetések kapcsán ezt mindenképpen észben kell tartania a hirdetőknek, mert sokan félreértik a print szerepét.

Az adatok azt mutatják, hogy a televízió 61 %-kal hatékonyabb, ha hírmárkákat is hozzákapcsolnak, míg az online videók egyenesen 73 %-kal válnak hatékonyabbá – és mindemellett az online megjelenést és a közösségi médiát is befolyásolják.

Az Egyesült Királyságban összeállítottak egy tanulmányt arról, mennyi időt töltenek el a fogyasztók a hirdetésekkel. Az eredmények azt mutatták, hogy az eltöltött idő és a figyelem mérésekor a hirdetés felidézése 20-25 %-os a print hirdetések és csupán 15 %-os a digitális hirdetések esetén.

Az újságok továbbra is létfontosságúak a hirdetők számára

Nemzetközi tanulmányok is alátámasztják, hogy a print hirdetések még mindig ugyanannyira relevánsak az üzleti életben, mint a digitálisak; kielégítik az igényeket, a bizalom és a stabilitás érzetét keltik, és bizonyították az értéküket – jónéhány alkalommal már, kitűnő megtérülési rátákat produkálva.

Az ausztrál ThinkNewsBrands tanulmánya úgy találta (amely egyébként a valaha Ausztráliában elvégzett legnagyobb kutatás volt), hogy a print hirdetéseknek tartósabb hatása van az olvasókra, mint a digitális hirdetéseknek és a lapokban megjelenő hirdetések – mind a print, mind pedig a digitális lapokban - túlteljesítették a közösségi médiában megjelenőket, akár négyszeres mértékben is. Ráadásul kétszer olyan hatékonyak is. Míg a nem prémium hírportálokon elhelyezett hirdetéseknél mindössze 4%-os hirdetés-visszaemlékezést regisztráltak, addig a nyomtatott hirdetések 34%-os hirdetés-visszaemlékezési arányt értek el, ami 8,5-szeres hatékonyságot jelent.

Az újságok továbbra is a legmegbízhatóbb médiumok: a News Media Alliance arról is beszámolt, hogy a legfrissebb kutatásuk szerint a hírmédia fogyasztóinak 82%-a bízik a nyomtatott hirdetésekben, míg a közösségi médiában megjelenő hirdetésekben csak 43%-uk bízik. Az újsághirdetések pedig biztosítják a holdudvar hatást is: a hírmédia márkájához kapcsolódó pozitív bizalmi értékek  átragadnak a hirdetési márkára.

A nyomtatott reklámok tehát továbbra is meggyőzőek, emlékezetesek és vonzóak. Miért? Mert egy dolog nem változik az emberi természetben: tapintható lények vagyunk, akik szeretnek megragadni és megérinteni.

Az MLE összefogást kezdeményez a „harmadik féltől származó sütik” kivezetése kapcsán

A hazai reklámpiac szereplőinek jövőjét érintő legfontosabb kérdések egyike, a harmadik felek sütijeinek kivezetése. A globális szereplők ezirányú döntése meg fogja változtatni a digitális hirdetési ökoszisztémát és arra fogja kényszeríteni a médiavállalatokat, hogy felgyorsítsák az elsőkézből származó adatokkal kapcsolatos stratégiáikat, amelyek újradefiniálják, mitől lesz releváns a hirdetés a felhasználók számára. A médiatulajdonosoknak és sales house-oknak - amennyiben összefognak - ez a helyzet egyben hatalmas lehetőséget nyújt, - hogy kitöltsék a harmadik feles adatok hiányával keletkezett űrt.

Az egyes médiatulajdonosok, kiadók mindegyike egy kisméretű, elsőfeles adathalom, de ezek az adatok jelenlegi formájukban nem átjárhatóak és nem skálázhatóak. Ha az érintettek összefognak, akkor a magyar piac méretének viszonylatában már jelentős elsőfeles adat birtokosai lehetnek. Ezzel a lépéssel támogatni tudnák a piacot abban is, hogy a hirdetésekre költött pénzek ne vándoroljanak egyre inkább a külföldi mamutok zsebébe, továbbá a lokális hirdetési piac minőségét is nagyban javíthatják.

Az MLE kezdeményezi a „harmadik féltől származó sütik” kivezetése kapcsán egy olyan hazai, adat alapú, átlátható, szabványos megoldás kialakítását, amely az ökoszisztéma minden szereplőjének érdeke. Célunk, hogy ez első feles sütik olyan implementálható standardja jöjjön létre, amely a magyar internet használó közönséget a legteljesebb mértékben lefedi.