Megalakult a koszovói parlament
A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz.
A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.
A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé. Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban akkor nem sikerült megegyezni.
Végül augusztus 26-án - 57 próbálkozást követően - választották meg a parlament elnökét. Dimal Bashal, aki az Önrendelkezés mozgalom jelöltjeként lett a pristinai parlament házelnöke. Ekkor választották meg a házelnök helyetteseit is, ám a szerb kisebbség képviselői közül nem választottak alelnököt.
Pénteken végül a 120 fős törvényhozás 71 szavazatával Nenad Risticet, a Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért politikusát választották meg a parlament szerb nemzetiségű alelnökének. A Szerb Lista 9 képviselője nemmel voksolt.
