Meghozza gyümölcsét az ökoágazat?
Magyarországon az ökológiai termelők száma 2005-ről 2023-ra megnégyszereződött, mintegy 1500 gazdasági szereplőről 6000-re nőtt, valamint a termőterületek mérete is dinamikusan nőtt ebben az időszakban. 125 000 hektárról 320 000 hektárra emelkedett a hazai tanúsított ökoterület (2,5-szeres növekedés), amivel a 2,6%-os ökoterület részarány 6,4%-ra emelkedett. Az arányra büszkék lehetünk, hiszen hazánk a 25. legnagyobb ökoterülettel rendelkező ország a globális rangsorban. Ugyanakkor mindeddig csak becslések álltak rendelkezésre a bioélelmiszerek hazai piacáról, vagyis a hazai biotermék fogyasztásról.
Mit tükröznek a hazai kiskereskedelmi adatok?
A bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulásáról rendszeresen napvilágra kerülnek nemzetközi adatok, ám Magyarországon most először készült erre vonatkozó, átfogó elemzés. A vizsgálattól az ÖMKi kutatói azt remélik, hogy a piaci adatok ismeretében növekedhet a szakpolitikai döntések megalapozottsága, és gazdaságilag is sikeresebbé válhatnak az ökológiai termelés szereplői, ha számszerű piaci tényekre alapozhatják gazdasági döntéseiket.
A hazai biotermékek kiskereskedelmi forgalma a NielsenIQ (NIQ) által gyűjtött adatok alapján a 2022-ben mért 28,5 milliárd forintról 2024-re 38,7 milliárd forintra emelkedett (36%-os növekedés), ami a KSH által mért teljes élelmiszer és ital kiskereskedelmi forgalomnak 0,62%-át tette ki. A NIQ adatgyűjtése azonban jelenleg nem érinti a bioélelmiszerekre specializálódott kiskereskedelmi egységeket, a piacokat, a közvetlen értékesítést, illetve több, a bioélelmiszerek között kifejezetten fontos termékcsoportra (pl. aszalványok, száraz hüvelyesek, pékáru) sem terjed ki. Ezért a nem mért szegmensekre a kutatók becslést végeztek, így a gyűjtött adatokat kiegészítve jutottak arra a megállapításra, hogy a teljes biopiac körülbelül 0,8-1%-át adja a kiskereskedelmi élelmiszerforgalomnak hazánkban, melynek alapjául szintén a KSH adatok szolgáltak.
Míg Európában a biotermékek forgalomnövekedése 2022 és 2023 között 3%-os volt, hazánkban ez a fejlődés a NIQ által mért termékkategóriák esetében elérte a 19%-ot. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy míg Európában átlagosan 66 eurót (kb. 25 000 Ft-ot) költenek a lakosok évente biotermékekre, addig Magyarországon egyelőre csupán 10 eurót (kb. 4000 Ft-ot) áldozunk fejenként évente bioélelmiszerre a vizsgált üzlettípusokban.
Az üzlettípusok sorrendjét tekintve a szupermarketek a drogériákkal együtt generálták abszolút értékben a legnagyobb forgalmat Magyarországon 2022 és 2024 között, 54%-os részaránnyal a vizsgált biokategóriákra vonatkozóan. A diszkontok ugyanebben az időszakban szintén meghatározó szerepet játszottak (28%). Az e-kereskedelem fejlődése a bioszektorban is igen jelentős, hisz 67,8%-os növekedéssel a legdinamikusabban fejlődő értékesítési csatornának bizonyult, tükrözve az online vásárlási szokások és a környezettudatos fogyasztás erősödő kapcsolatát. 2024-ben már a biotermékek 8%-át adták el e-kereskedelem útján. Mindeközben a hipermarketek szerepe csökkenni látszik a bioértékesítésben.
Az általános kiskereskedelmi árak tekintetében az élelmiszerek éves inflációja a KSH adatai szerint 2022 és 2024 között 35%-os volt. Ebben az inflációs környezetben kedvező hír a bioélelmiszert vásárlóknak, hogy a biotermékek átlagára ennél alacsonyabb mértékben, 25,2%-kal emelkedett, így szűkült az olló a bio és a nem bio termékek ára között.
Top termékek a bioszegmensben
A teljes Magyarországra gyűjtött, úgynevezett hagyományos kiskereskedelem pénzforgalmi adatok szerint a legnépszerűbb termékek egyértelműen a biobébiételek. A hipermarketek, szupermarketek és diszkontok adatait összesítő (úgynevezett modern kiskereskedelem) piacfelmérésből pedig azt látjuk, hogy a biozöldségek és -gyümölcsök érték el a legnagyobb értékesítési forgalmakat. A biobébiételek és -italok iránti kereslet évről évre nő, ami azt mutatja, hogy egyre több szülő tartja fontosnak a természetes és egészséges táplálkozást már csecsemőkortól kezdve. A biobébiételek forgalmi eladási értéke 2022 és 2024 között több mint harmadával, 6,4-ről 8,6 milliárd forintra nőtt. A szupermarketek és drogériák továbbra is a legmeghatározóbb értékesítési helyszínek, miközben az online értékesítési csatornák szerepe dinamikusan erősödött (+53%), a legalacsonyabb árakon ugyanakkor a diszkontokban vásárolhatják meg az ilyen termékeket a fogyasztók.
Az ellenőrzött ökológiai termesztésből származó zöldségek iránti kereslet folyamatosan emelkedik a hazai kiskereskedelmi forgalomban (hipermarketek, szupermarketek és diszkontok összességében): eladási értéke 2022 és 2024 között 39%-kal nőtt, elérve a 5,9 milliárd forintot. A biozöldségek TOP5-ös élmezőnyébe tartozó csiperkegombából, uborkából, répából, paradicsomból és hagymából vásárolnak a legnagyobb értékben a fogyasztók. A biogyümölcsök kiskereskedelmi forgalmi eladási értéke 2022 és 2024 között 41%-kal nőtt, elérve az évi 5,7 milliárd forintot, értékbeli megoszlásukat tekintve a legnagyobb részük a diszkontáruházakban talált gazdára.
„A leggyakrabban vásárolt biogyümölcsökhöz tartozik a citrom, a banán, a narancs, az alma és a mandarin. A biodéligyümölcsök kiskereskedelemben látható dominanciáját a kedvező ár-érték arány, az egész évben biztosított elérhetőség és a fogyasztói egészségtudatosság együttesen magyarázzák, ugyanakkor kívánatos lenne, hogy a hazai biogyümölcsök is nagyobb arányban jelenjenek meg az üzletek kínálatában. Bár az árak és a forgalom értéke a legtöbb biotermék esetében jelentős növekedést mutat, az eladott mennyiség egyes termékeknél kisebb-nagyobb mértékben visszaesett, ami a jelentős inflációból adódik. Értékesítési volument tekintve például a bioalma forgalma esett vissza jelentősen, mintegy egyharmadával, miközben a forgalmi értéke 20%-kal nőtt.” - mondta el Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója.
„Sokáig a biobébiétel előállítás alapanyag igénye ösztönözte a termelők öko átállását. Azonban nem lehet minden termelő biobébiétel beszállító. A szupermarketekben drogériákban és diszkont áruházakban, vagy a dinamikusan fejlődő e-kereskedelemben való megjelenés adhat további lehetőséget a hazai termékértékesítésre, ehhez azonban megfelelő alapanyag mennyiségre, feldolgozottságra és szervezeti összefogásra lenne szükség az ágazaton belül. Az export piacok kitettsége és a tarthatatlan árverseny ugyancsak arra kényszerítheti a termelőket, hogy a magasabb feldolgozottsági szint és a hazai piac felé forduljanak. Kutatóintézetünk az agrárgazdasági összefüggések feltárásával, a piaci tendenciák elemzésével járul hozzá ezekhez a trendekhez.” – tette hozzá a szakember.
