Megjelent az új transzferár-rendelet
A Magyar Közlöny 157. számában kihirdetett 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról 2026. január 23-tól váltja fel a korábbi, 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet. Az új rendelet több lényeges ponton módosítja a dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályait.
„Az új transzferár-rendelet több ponton egyszerűsíti a dokumentációs kötelezettségeket, ugyanakkor részletesebb elvárásokat fogalmaz meg például a hasznossági teszt, az adatbázis-kutatások és a szegmentálás területén. A változások miatt a kapcsolt vállalkozások számára különösen fontos, hogy időben áttekintsék a jelenleg alkalmazott folyamataikat, és felkészüljenek az új szabályok alkalmazására, különösen a 2026-ban induló adóévek vonatkozásában” – hívja fel a figyelmet Tomor Ákos, a Forvis Mazars partnere.
A rendelet egyik legfontosabb változása a dokumentációs értékhatárok módosítása. A helyi dokumentum esetében az összevont ügyletenként, szokásos piaci áron és áfa nélkül számított értékhatár 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedett. A fődokumentum-készítési kötelezettség új feltételekhez kötődik: fődokumentumot csak akkor kell készíteni, ha az adózó helyi dokumentumkészítési kötelezettség alá eső ügyleteinek szokásos piaci áron számított, áfa nélküli összértéke meghaladja az 500 millió forintot. Ennek megfelelően nem szükséges fődokumentumot készíteni akkor, ha a kapcsolt ügyletek éves összértéke meghaladja ezt az értékhatárt, de azok egyenként nem érik el a helyi dokumentumkészítési küszöböt.
A költségátterhelések esetében szintén 500 millió forintos értékhatár került meghatározásra. Ezen összeg felett dokumentáció készítése szükséges, ugyanakkor ebben az esetben elegendő egyszerűsített helyi dokumentum készítése. Az egyszerűsített helyi dokumentum tartalmi követelményei ugyanakkor módosultak a korábbi szabályozáshoz képest, például a funkcionális elemzés is már része ennek a nyilvántartástípusnak.
Jelentős változás érinti az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalmát és az ezekhez kapcsolódó elfogadott árazási elveket. Emellett a rendelet előírja, hogy pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén hasznossági tesztet kell végezni annak vizsgálatára, hogy az adott ügylet az adózó üzleti tevékenységéhez ténylegesen szükséges volt-e. A hasznossági teszt elvégzését dokumentálni is kell.
A szabályozás részletes előírásokat tartalmaz arra az esetre is, ha a tesztelt fél több tevékenységet végez, és az egyes tevékenységekre külön transzferár-elemzések készülnek. Ilyen esetekben a vállalati szintű adatok szegmentálása és annak bemutatása kötelező.
Az adatbázis-kutatásokkal kapcsolatban is pontosításra kerültek az alkalmazandó főbb lépések (pl. földrajzi területek hierarchiája, valamint az elemzésbe bevonható évek száma). Ezek korábban a NAV honlapján csak iránymutatásként jelentek meg, amelyek egy része mostanra jogszabályi szintre emelkedett.
A rendelettervezettel ellentétben a végleges rendelet szerint a transzferár-nyilvántartások magyar, angol és német nyelven is elkészíthetők.
Az új rendelet 2026. január 23-án lép hatályba. Az adózók dönthetnek úgy, hogy rendelkezéseit már a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazzák, azonban a 2026-ban induló adóévek esetében az új szabályok alkalmazása már kötelező lesz.
