Melyik megyében mennyi a fizetés és arra mennyi hitelt lehet felvenni? Vármegyekörkép

A bérkülönbség továbbra is hatalmas Magyarországon, a fővárosiak nettó átlagkeresete 72 százalékkal haladta meg a legrosszabbul kereső Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei munkavállalókét 2023 első negyedévében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.

(A bérkülönbség egy évvel ezelőtt 75 százalékos volt.)

A budapestiek kedvezmények nélkül számított nettó átlagbére 444 491 forint, a szabolcsiaké 258 910 forint volt. A fővárosi átlagkereset 11 százalékkal meghaladta a második helyezett Győr-Moson-Sopron megyeit (400 753 forint) és 22 százalékkal az országos átlagot (362 900 forint). 

A nettó átlagkereset 2023. első negyedévben vármegyénként:

•          Budapest: 444 491 forint

•          Bács-Kiskun: 311 089 forint

•          Baranya: 304 331 forint

•          Békés: 272 463 forint

•          Borsod-Abaúj-Zemplén: 288 385 forint

•          Csongrád-Csanád: 308 295 forint

•          Fejér: 350 788 forint

•          Győr-Moson-Sopron: 400 753 forint

•          Hajdú-Bihar: 309 032 forint

•          Heves: 330 167 forint

•          Jász-Nagykun-Szolnok: 293 342 forint

•          Komárom-Esztergom: 359 376 forint

•          Nógrád: 278 565 forint

•          Pest: 331 685 forint

•          Somogy: 291 300 forint

•          Szabolcs-Szatmár-Bereg: 258 910 forint

•          Tolna: 318 123 forint

•          Vas: 327 631 forint

•          Veszprém: 323 800 forint

•          Zala: 292 609 forint

A visszafogottabb béremelések és a kimagasló infláció hatására a nettó reálkeresetek több mint 7 százalékkal csökkentek az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ha ezen felül a 2022 februárjában a honvédelemben és rendvédelemben kiosztott, úgynevezett fegyverpénz hatását is figyelembe vesszük, akkor még nagyobb az idei értékvesztés, közel 12 százalékos.

Mekkora hitelre elég a havi nettó megyénként?

A jövedelmi helyzet a megélhetési költségek mellett a hitelfelvételt is befolyásolja. A bankok a havi nettó jövedelem (amely elsődlegesen munkabér és nyugdíj lehet) alapján döntik el, hogy az igénylő kaphat-e hitelt, és milyen összegben. Minél magasabb valakinek a jövedelme, annál megbízhatóbb adós, és ezt a bankok kedvezményekkel is honorálják.

A pénzintézeteknek a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) meghatározza, hogy mekkora lehet a maximális törlesztőrészlet a havi jövedelem alapján. A legalább 10 éves kamatperiódussal felvett lakáshiteleknél a havi törlesztés nettó 600 ezer forint jövedelem alatt legfeljebb a jövedelem 50 százalékát teheti ki.

Ez alapján egy 20 éves futamidejű, 10 éves kamatperiódusú lakásthitelt egy fővárosi 444 ezer forint nettó bért kereső legfeljebb 24,5 millió forint, míg egy 258 ezres fizetéssel rendelkező szabolcsi 13,5 millió forint összegben vehet fel jelenleg a Bank360.hu lakáshitel kalkulátor legkedvezőbb banki ajánlataival - feltéve ha nincs más hitelük.

Ha a megnövekedett megélhetési költségek miatt a bankok a JTM-szabálynál szigorúbban húzzák meg a felvehető hitel összeghatárát, akkor ezeknél a számoknál akár egy-egy millió forinttal kisebb lehet a maximálisan igényelhető hitel.