Mélyponton a rossz adósok száma, öt éve még csaknem kétszer annyian voltak a KHR-listán

Nagyon régen lehettek olyan kevesen a negatív adóslistán, mint 2026 márciusában: a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai szerint az első negyedév végén kereken 600 000 lakossági mulasztást tartottak nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR). Ez 26 ezerrel, 4,15 százalékkal kevesebb, mint negyedévvel korábban – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Hosszabb távon vizsgálva az adatokat még jobban kirajzolódik a csökkenő tendencia: 2020 végén például még 1,18 millió szerződés szerepelt a negatív adóslistán.

Nőtt  a nyilvántartott szerződések száma

A negatív adóslista szabályai nem változtak az elmúlt években, így a mindenkori minimálbér összegét elérő, lejárt tartozásnak kell minimum 90 napig fennállnia ahhoz, hogy valaki a negatív KHR-listára kerüljön. Ezzel együtt a rendszer a rendben fizetett hitelek adatait is tartalmazza, ami a bankok és az ügyfelek szempontjából is hasznos. Itt több évnyi csökkenés után 2025-ben már emelkedni kezdett a nyilvántartott lakossági szerződések száma, és az idei első negyedév végére meghaladta a 9,2 milliót – emeli ki a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A KHR-ben szereplő magánszemélyek száma viszont tovább csökken, az idén március végén 4,89 millió környékén alakult.

Csak egy százalék a 90 napon túli késedelem

A Magyar Nemzeti Banknak a lakossági hitelek minőségére vonatkozó adatai szintén kedvező képet mutatnak – hangsúlyozza Gergely Péter. A jegybank adatai szerint az év végén a háztartási hitelállomány mindössze 1 százaléka volt 90 napnál régebbi késedelemben, ami a 2024 végén kimutatott, 1,3 százaléknál is jóval kedvezőbb.

Az MNB adatai szerint a lakáshitelek portfóliója a legjobb minőségű késedelem szempontjából. A piaci forinthiteleknél például a 0,4 százalékot sem érte el decemberben a három hónapnál nagyobb csúszásban lévő kölcsönök aránya. 

A fogyasztási hiteleknél már nem ennyire kedvező a helyzet. A forintban nyújtott járműhiteleknél például 2 százalékot, a személyi kölcsönöknél pedig 2,5 százalékot ért el a 90 napon túli késésben lévő hitelek aránya. A 2025 januárjában bevezetett munkáshitelnél 0,8 százalék volt a 90 napon túl nem teljesítő állomány aránya. Ez első látásra nem rossz adat ugyan, ám figyelembe véve, hogy ez a támogatott konstrukció alig egy éves múltra tekint vissza, nem túl biztató.

A sok új hitel is segít

Abban, hogy a lakossági kölcsönök minősége kiválónak mondható, szerepe lehet a hitelpiaci száguldásnak is. „A frissen felvett hiteleket az esetek döntő többségében pontosan fizetik az ügyfelek, ha adódik is nehézség, az általában több év elteltével jelentkezik az adós körülményeiben bekövetkező kedvezőtlen változás miatt” – jegyezte meg Gergely Péter. Szerinte a stabilan alacsony munkanélküliség és a hosszú ideje emelkedő reálbérek is hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen alacsony a problémás hitelek aránya. 

– Nem szabad emellett megfeledkezni arról sem, hogy a fix kamatok általánossá válásával a hiteltörlesztés is jóval kiszámíthatóbbá vált az utóbbi években, a túlzott eladósodás megelőzésében pedig nagyon hatékonynak bizonyultak a jegybank által bevezetett adósságfék-szabályok is –  emeli ki a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Emellett a változó kamatozású lakáshiteleknél, különösen a rövid kamatperiódusúaknál, nagy segítség volt a már sok éve fennálló kamatstop. Enélkül ugyanis nagyot ugrott volna a törlesztőrészlet, ami sok adós számára okozhatott volna fizetési nehézséget. Ebben az esetben pedig a KHR-lista és az MNB adatai is rosszabb képet mutatnának.