Mennyivel ér kevesebbet a magyar fizetés?
Decemberben a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbérek a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél, szervezeteknél meghaladták a 400 ezer forintot, ami 18,7 százalékos növekedést jelent éves szinten. "A decemberi 24,5 százalékos inflációt is figyelembe véve a nettó reálbérek közel 5 százalékos csökkenést mutattak az év utolsó hónapjában” - értékelte a legfrissebb KSH-s béradatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Hozzátette, ha a kedvezmények nélküli nettó átlagfizetéseket nézzük, akkor a reálbérek a múlt év egészében mindössze 2,6 százalékkal növekedtek, mivel 2022 első felében még visszafogottabb volt az infláció. Ugyanakkor a 2,6 százalékos nettóreálbér-dinamika elmarad az elmúlt évek eredményeitől, 2013 óta eltelt években ugyanis 3,1-10,3 százalékos volt az emelkedés.
“Még kedvezőtlenebb a kép, ha a medián béreket nézzük. Azok ugyanis 15,2 százalékkal nőttek tavaly, így a reálbér ebben az összevetésben 0,6 százalékkal nőtt. A medián fizetéseknél látható eltérés főként azzal magyarázható, hogy a múlt év elején egyszeri, nagyobb összegű fegyverpénz került kifizetésre egy szűk kör számára. Ez a lépés az átlagbéreket feljebb húzta, a medián fizetésekre viszont nem volt érdemi hatása. Így a medián fizetések pontosabb képet adnak a tavalyi bérviszonyokról” - fogalmazott a szakember.
Bár januártól emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, ami felfelé húzza az átlagbéreket, emellett - pont az árak emelkedése miatt - sok szektorban a munkavállalók jelentős béremelést szeretnének elérni, ám a munkaadók a bizonytalan kilátások miatt sok esetben óvatosak, azaz a dolgozók által vártnál mérsékeltebb béremelést adnának. A mostani kilátások szerint nagy a valószínűsége, hogy az idei év első felében a nettó reálbérek végig mínuszban maradnak. Németh Dávid szerint az év második felében már lehetnek pozitív eredmények, de összességében 2023 várhatóan reálbér-csökkenéssel zárul.
