Mi a baj a magyar tőzsdével, hogy ilyen gyatrán teljesít?
A DAX index 12 százalékot emelkedett az első negyedévben, s már csak néhány, pontosan 4,1 százalékra van a történelmi csúcsától, és csak kb. 100 pontra a lokális csúcstól, miközben az értékeltsége átlagosnak mondható az elmúlt 17 év 2 évre előremutató P/E értéke alapján.
Az S&P500, a Dow és a Nasdaq esetében ezek az értékek rendre, 7, 0 és 16 százalékos növekedést mutatnak a negyedév tekintetében, s 15, 10 és 25 százalékos elmaradást a történelmi csúcshoz képest.
Ha a régióra tekintünk, akkor a WIG és a PX esetében 2 és 12 százalékos emelkedést láthattunk a negyedévben, ami rendre 22 és 10 százalékos elmaradást mutat a történelmi csúcshoz képest.
Mindeközben az értékeltségek a régiós piacokon átlag alattinak, míg az amerikai piacok esetében átlag felettinek mondhatók.
Itthon viszont egészen érdekes helyzet alakult ki. A BUX a negyedév során 3 százalékkal csökkent, s ezzel a legrosszabbul teljesítő index volt az itt említettek közül. Ráadásul a történelmi csúcstól való elmaradása majdnem 25 százalék, azaz a Nasdaq-hoz hasonló elmaradást mutat, miközben itt az indexet elsősorban hagyományos, értékalapú részvények alkotják.
Van még egy nagyon fontos különbség. Ha a fent említett P/E értékeltséget nézzük, akkor a BUX történelmi minimumon van, miközben a Nasdaq az összes itt említett index közül a relatíve legmagasabb értékeltségen, jóval az átlag fölött áll. Ebben az összehasonlításban a BUX után következő második leggyengébb index a WIG.
A hasonlóság a két ország között pedig elsősorban az uniós pénzek körül vitában nyilvánul meg. Vagyis azt lehet mondani, hogy ez a „kis vita” pl. Prágával összehasonlítva legalább 10 százalékkal értékeli le a piacunkat, s valószínűleg az egész gazdaságot. Ez pedig elég méretes hátránynak tűnik, a világ többi részéhez képest. (forrás: ERSTE elemzés)
