Mi van a bankkártyás fizetések mögött?
Továbbra is lendületesen növekszik a kártyás fizetések száma és a hozzájuk köthető forgalom. A hivatalos jegybanki adatok szerint a magyar piacon kibocsátott bankkártyákkal az idei első negyedében belföldön 313 millió alkalommal fizettek, összesen közel 3 ezer milliárd, azaz majdnem 3 billió forintos értékben. Ez éves szinten jelentős, 30, illetve 33 százalékos növekedésnek felel meg. A K&H bankkártyásai pedig belföldön 37 millió alkalommal közel 618 milliárd forint értékben fizettek, ami 32 és 33 százalékos növekedésnek felel meg - derül ki a K&H rendhagyó összeállításából, amely azt is bemutatja, mi történik egy kártyás fizetésnél a háttérben.
Többezer kilométeren át
„Ha bárhol az országban valaki fizet egy boltban az úgynevezett POS-terminálnál, ezzel egy nagyon bonyolult, egyben extra gyors informatikai folyamat veszi kezdetét. A terminál például nem tudja, hogy a vevőnek van-e elég pénz a számláján. Így a boltból indulva bejárja előbb Magyarországot, majd továbbmegy Nyugat-Európába (egy nagy, nemzetközi tranzakció-feldolgozó központba) és az előbbi útvonalon vissza. Ha például Nyíregyházán történik a fizetés, akkor a tranzakció adatai nagyjából 2500 kilométert tesznek meg rengeteg informatikai eszközön - tűzfalakon, útválasztókon, szervereken - keresztül” - mondta Ozorai Dénes, a K&H CIO-ja. Hozzáfűzte, hogy ha egy külföldi bankkártyával történik a vásárlás, akkor az előbb említett hosszú út még kiegészül egy amerikai kiruccanással is, hiszen az egyik nagy kártyatársaságnak ott található az adatközpontja. Ezzel a megtett út akár több, mint 20 ezer kilométerre nő. A vásárlók ezekből az “utazásokból” a legtöbb esetben mindössze annyit látnak, hogy pár másodperc alatt zöld jelzést kap a vásárlás.”
Ozorai Dénes elmondta, a gyorsaság alapvető elvárás, csakúgy, mint a biztonság. A bankok, így a K&H is robosztus informatikai rendszerrel védi, működteti és fejleszti folyamatosan a kártyás tranzakciókat menedzselő rendszert, amely a fent ismertetett „világjárás” során megvédi az „utast”, azaz a tranzakció adatait, végső soron pedig az ügyfelek pénzét. Ha legközelebb sokalljuk azt a pár másodpercet, amíg a pénztár előtt állva a kártyás fizetésünk befejezésére várunk, akkor gondoljunk a szép országokra, amiken a tranzakciónk éppen most átsuhan és arra, hogy a pénzünk biztonságban van, nagyon sok, fejlett informatikai rendszer őrködik felette.”
